Titkolózik a külügy - mit akarhatott Szijjártó?

Vajon milyen gazdasági eredményeket hozhat az, hogy Budapest felvette a diplomáciai kapcsolatokat Palauval? A KKM egy hónapja hallgat, így a Napi.hu megpróbált utánajárni a sziget nyújtotta lehetőségeknek.
Dzindzisz Sztefan, 2017. október 12. csütörtök, 07:08

Szeptember 18-án este robbant a bomba az MTI-n: Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatokat az Ausztráliától északra, Óceániában fekvő Palauval. Az egyszeri szerkesztő ekkor éppen csak felvonja a szemöldökét és elengedi a hírt, ám Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a rövid anyagban többször is hangsúlyozta, hogy itt bizony gazdasági előnyöket remél a magyar kormány.

Éppen ezért másnap, azaz szeptember 19-én elküldtük kérdéseinket a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM), melyben az alábbiak felől érdeklődtünk:

  • Milyen gazdasági kapcsolataink vannak a térségben?
  • Mely más csendes-óceáni szigettel vettük, illetve tervezzük felvenni a kapcsolatot a jövőben?
  • A vízgazdálkodáson kívül mely területen látnak esélyt a gazdasági együttműködésre? Ennek volumene mekkora lehet? (Palauval külön, illetve a többi szigettel)
  • A vízgazdálkodás területén milyen lehetőségek állnak előttünk? Hol látnak lehetőséget a magyar cégek számára? Mekkora volumenben?
  • Az oda gazdasági kapcsolatokat tervező cégeknek milyen segítséget tud adni a KKM?
  • Mely magyar vállalkozásoknak ajánlanák a csendes-óceáni térséget, mint lehetőséget?

Azóta lassan eltelt egy hónap és bár lapunk többször érdeklődött, a KKM válasza nem született meg. Egyszer telefonon is megkerestük őket, akkor azt a választ kaptuk, hogy türelmünket kérik, dolgoznak a válaszon. Azóta eltelt újabb egy hét, a helyzet változatlan.

A lelki kötődés miatt?

A 241 szigetből álló állam 1994 október elsején kiáltotta ki a függetlenségét, addig az Egyesült Államok része volt, sőt, kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős - olvasható a Wikipedián. Eszerint mindössze 12 sziget lakott, ám a teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Kororon él.

Google Maps

Az ország éghajlata kellemes, trópusi, lakói pedig elsősorban - nem meglepő módon - idegenforgalomból élnek. És akkor mégis miért vettük fel a diplomáciai kapcsolatot velük? Szijjártó az ominózus MTI-hírben ezt is megmagyarázta: a köztársasági elnök 2011-ben hozott határozatot arról, hogy Palauval és több csendes-óceáni szigettel diplomáciai kapcsolatot kell létesíteni, de ez mindeddig nem történt meg.

Úgy vélte, ennek pótlása azért is nagyon fontos, mert Palaunak van magyar vonatkozása: az egész térségben egyedüliként az egyik iskoláját Mindszenty József bíborosról nevezték el, ezért az ország "lelki kötődése" Magyarországhoz egyértelmű (!). Abban maradtak, hogy a Mindszenty-örökség alapján a kulturális és társadalmi kapcsolatok szintjén kezdik el az építkezést - közölte akkor a magyar diplomácia vezetője.

Lesz itt még több is

E mondatokat a miniszter kiegészítette azzal, hogy ugyanakkor fontos területe a kapcsolatépítésnek a vízgazdálkodás is, ugyanis Palau egy olyan térségben fekszik, amely extrém időjárási körülményeknek van kitéve, ezért a vízgazdálkodási kérdések jelentős szerepet játszanak az ország életében. Mivel a magyar vízgazdálkodási technológiákat a környéken már többen használják, így például Indonéziában, Palau számára is adnak ajánlatot a magyar technológiatranszferre - magyarázta a miniszter, aki szerint így a diplomáciai kapcsolatfelvételnek nemcsak az volt a célja, hogy a köztársasági elnöki határozatnak megfeleljenek, hanem gazdasági vonatkozása is lehet a jövőben.

Életkép Palau központjából
Shutterstock

Nem hiába érdeklődtünk aziránt, hogy a vízgazdálkodáson kívül milyen gazdasági kapcsolatokat remél a szaktárca, hiszen a vízgazdálkodás a magyar export jolly jokere. Azaz, ha egy elmaradottabb, gazdaságilag kevésbé fejlett országgal létesítünk kapcsolatokat, ez a szektor szinte mindig elhangzik, mondván ebben világszínvonalúak a magyar cégek és erre biztosan szüksége van az adott államnak.

Egy pláza Palau legnagyobb szigetén, Kororon
Shutterstock

Mivel a külügy nem válaszolt a megkeresésre, elkezdtünk máshol próbálkozni: az exportot támogató szakmai szervezeteknél, illetve tanácsadóknál. Sajnos itt sem jártunk sok sikerrel, Palauval kapcsolatban senki sem akart nyilatkozni, volt, aki felajánlotta, hogy a magyar külgazdasági stratégia helyzetéről szívesen nyilatkozik nekünk, ám erről a szeletéről inkább nem.

Miből élnek?

A Wikipedia meglehetősen tömören fogalmaz a helyi gazdasággal kapcsolatban: Palaun a lakosság az idegenforgalmi szolgáltatásokból (szállodák, búvárkodás) tartja el magát. Emellett mezőgazdasági termelést (kókusz, kopra, édesburgonya termesztése) folytatnak. Jelentős a halászat is. Iparát a könnyűipar és kézműipar képviseli.

A Világbank honlapján már valamivel bővebb információkat találtunk, ám túl sok információt innen sem tudtunk meg. Az mindenesetre kiderül, hogy az ország GDP-je tavaly 293 millió dollár volt, ami ugyan jelentősen elmarad a magyar adattól (125,8 milliárd dollár), ám egy főre (összesen 21 ezren élnek a szigetállamban) vetítve így is jelentősen meghaladja a térségbeli országok átlagát.

Nem hiába népszerű turistacélpont
Shutterstock

Az viszont sokatmondó, hogy bár a Világbank szinte minden országra adott gazdasági előrejelzést az idén júniusban megjelent Global Economic Prospects elnevezésű kiadványában, Palauval kapcsolatban bevallottan nekik is olyan kevés adatuk van, hogy inkább nem mernek prognózisokba bocsátkozni.

Ennél bátrabb volt az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB), amelynek összefoglalója szerint a helyi kormány idén 4 százalékos GDP-növekedést vár, kisebbet mint tavaly - itt érdemes megjegyezni, hogy az ADB szerint ez is túlzó, ők 3 százalékos növekedést prognosztizálnak. A visszaesésnek két oka van: egyrészt a globálisan visszaeső turizmus őket is keményen érinti (Az amerikai hírszerzési ügynökség, a CIA adatai szerint amíg 2015-ben 167 966, addig 2016-ban már csak 138 408 turista kereste fel őket), másrészt csúsznak a korábban betervezett kormányzati beruházások. Ez utóbbi akkor kap igazán jelentőséget, ha tudjuk, hogy az országban magasan az állam a legnagyobb foglalkoztató.

Az idegenforgalom visszaesése többek közt annak is köszönhető, hogy Palau egyik legnagyobb nevezetessége, a Jellyfish Lake, avagy ahogy mindenki ismeri, a Medúza tó több hónapig el volt zárva a turisták elől.

Ebből él Palau
Shutterstock

És ami az ADB összefoglalójából a leginkább érint minket, magyarokat: az ország fejlesztéseiben részt vevő partnerek által finanszírozott vízellátási és szennyvízkezelési projektek folytatódása miatt akut építőanyag-hiány alakult ki, ami jelentősen késlelteti a fejlesztéseket és lassítja a gazdasági növekedést.

Amennyiben az ország importját nézzük, úgy azt látjuk, hogy főként különböző gépeket és berendezéseket vásárolnak, ezen felül az üzemanyagokat, fémeket és élelmiszereket hoznak az országba, főként az USA-ból, Japánból, Kínából és Guamból. Bár a magyar gazdaság fejlesztésében főként az a fontos, hogy mit tudunk Palauba exportálni, azért megnéztük annak lehetőségét is, hogy mit tudnánk importálni. A fentebb említett CIA-s összefoglaló szerint az ország szinte csak halat exportál, azon belül is főként kagylót és tonhalat 117,5 millió dollár értékben. Miután a magyarok halfogyasztása igen alacsonynak mondható, konkrétan uniós sereghajtók vagyunk, így ebben az irányban nem várható nagy előrelépés. Érdekesség azonban, hogy ezen termékek felvásárlója 82,4 százalékban a halakban egyébként ugyancsak bővelkedő Görögország.

Sokat tehát nem tudtuk meg a gazdasági lehetőségekről, azonban ne keseredjünk el, hiszen a Magyar Közlönyben a napokban lehetett olvasni, hogy a Cook-szigetekkel is felvesszük a diplomáciai kapcsolatokat!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bahnsteig_Eins, 2017.10.12 22:14

"mit akarhatott Szijjártó?"

Hogyhogy mit? Csak rá kell nézni a fotókra, a gyönyörű tájra, erre a földi paradicsomra. A gátlástalanságáról híres (azaz hírhedt) magyar vízügyi/betonozó/gátépítő lobbi, persze Demján, Orsós és az álkörnyezetvédő patkány Áder védnökségével, szívesen építene ott is "védműveket" és egyéb betonförmedvényeket, betonozná le tengerpartjukat, meg irtaná ki, mellesleg, a fáikat és erdeiket, miután itthon már mindezt megtette velünk a gátlástalan, aljas mutyibanda.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bozsik47, 2017.10.12 11:41

A dolog nem ilyen bonyolult.Lőrinc barát tud újabb nyaralókat venni, és kiadni bérbe.Gondoljunk bele ,mekkora hasznot hoz az országnak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Pimen, 2017.10.12 10:56

Szoktam mondani: Édes eszem, ne hagyj el...
Gratulálok a cikkhez. Én is úgy vélem, a lényeg: menekülési útvonal biztosítása mind tolvajilag, mind büntetőjogilag. Erre mindig van szellemi erő -- ha csak a felét fordították volna pl. a közműhelyezet hosszú távú kezelésére! Vagy bármire, ami az ország MŰKÖDÉSÉT szolgálja!
Láng László vagyok, Gödről
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2017.10.12 10:26

@henker: kiadatási egyezmény? vajon van?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2017.10.12 10:18

@isaszegi: épp múltkor került elő, amikor barátaimmal beszélgettünk, hogy miért is nincs nekünk diplomáciai kapcsolatunk ezekkel a szigetekkel.....heheh..már nagyon vártuk :D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html