Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az elmúlt években az kormány igyekezett bebizonyítani, hogy az állam lehet jó tulajdonos és látszólag erre szolgál bizonyítékul a 2015-ös költségvetés vagyongazdálkodási fejezete. A tervezet ugyanis 237,1 milliárd forintos vagyongazdálkodási bevételekkel és 199,4 milliárd forintos kiadással számol - vagyis a vagyonfejezet 37,3 milliárd forintos plusszal gazdálkodna. Ugyanakkor sajnos nem csak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezel állami vagyont hanem számos más minisztérium is.

Jövőre az Eximbank 18 milliárd forintos tőkeemelésre és 23 milliárd forintos kamattámogatásra lesz jogosult - e két tétel pedig vastagon elviszi a vagyonfejezet 37 milliárd forintos többletét - ergo az állami vagyon 2015-ben sem hozza, hanem viszi a pénzt. Igaz, az állami vagyongazdálkodás célja nem is a (rövid távú) profitlabilitás, hanem a "hosszú távú értékteremtés elérése" a cél. Ráadásul, mint az később kiderül, a 237,1 milliárdos bevételi tervből 169 milliárdnak nincs valódi forrása, így enélkül számítva a vagyonfejezet vaskosan deficites.

A tervezett 237,1 milliárd forintos bevételből alig 27,7 milliárd lesz az értékesítési, 39,3 milliárd a vagyonhasznosítási és 170 milliárd az egyéb bevétel. A 27,7 milliárd forintos értékesítési bevétel döntő hányada - 19,3 milliárd forint - a magyar állam tulajdonában lévő szén-dioxid kvóták értékesítéséből folyhat be. Ingatlanok értékestésből 8,3 milliárd forintot remélnek, ebből a legnagyobb tétel a ferencvárosi stadion értékesíthető telekrésze, amelyért 6 milliárd forintos bevételt terveznek elkérni a lehetséges vevőktől, de eladásra szánnak több nagy értékű jellemezően fővárosi ingatlant és néhány vidéki honvédségi telket is.

Fizet az Szrt., mint a katonatiszt

Az állami vagyonhasznosításból 39,3 milliárd forintos bevételt remél az állam, ebből 27,4 milliárd forint az osztalék, ami némileg elmarad az idei tervektől: az állam aranytojást tojó tyúkja a Szerencsejáték Zrt. (Szrt.) lesz, ami jövőre 15 milliárd forintnyi osztalékot fizet be a büdzsébe. A költségvetési javaslat szerint a 2014-es adózott eredmény 9,2 milliárd forint, ami 106 százalékkal magasabb a tervezetnél. A növekedés annak tudható be, hogy több esetben 20 százalékot meghaladó forgalomnövekedést regisztráltak, különösen az ötöslottó, vagy a tippmix játékok forgalmának köszönhetően.

Titkos csodacég a Tiszalökön

Az elmúlt öt évben egy fillér osztalékot nem fizetett a tiszalöki erőművet üzemeltető Tiszavíz Kft., ezzel szemben jövőre 1,2 milliárd forintos osztalékot várnak a kis energiacégtől. Ez nagy biztonsággal be is folyik a költségvetési indoklás szerint, hiszen a cég eredménytartaléka 2013 végén 6,1 milliárd forint volt, ami azóta tovább hízhatott. A magyar állam jelentős Mol és Richter pakettel is rendelkezik, ám ezen osztalékok tervezésével csínján bánik a Nemzetgazdasági Minisztérium, mondván, inkább pozitív legyen a meglepetés.

A Mol Nyrt-ben az állam 21,2 százalékos tulajdonrésszel bír, ami után alig 8,8 milliárd forintos osztalékbevételt terveznek, ez 400 forintos részvényenkénti osztalékot feltételez az idei 590 forintos kifizetés után. Mint ismert, a Mol pakettet 498,3 milliárd forintért vette meg az állam, vagyis a kvázi-államosítás eddig pénzügyi szempontból nem tekinthető bombaüzletnek. A Richter esetében további 1,3 milliárd forint osztalékot várnak, míg a magyar légtérben az irányításért felelős HungaroControl Zrt. is egymilliárd forinttal gazdagítja a költségvetést.

Óriásprivatizációra készül a kormány?

Hasznosítási bevételekből 7,1 milliárd forintot vár a kormány, ebből a koncessziós bevételek meghatározóak. Nagy frekvencia-bevételek 2015-ben nem várhatóak, nem úgy a kaszinóüzemeltetőktől, ahonnan 4,2 milliárdos bevételt tervez az állam. Egyéb bevételek címen viszont 169 milliárd várható, aminek alapját "az állami ingatlanvagyon és ingóságok, valamint a vagyoni értékű jogok határozzák meg" - ennyit árulnak el a költségvetés indoklásában, vagyis semmit. Ehhez hasonló tétel nem szerepel az idei költségvetésben, igaz 120 milliárd forint folyt be a mobilfrekvenciák értékesítéséből.

A kormány ugyan bankot és energiaszolgáltatót is vásárolt az idén (MKB Bank, Főgáz Zrt.) ám ezek együttes értéke messze elmarad a 169 milliárd forintos tervezett bevételből. Ilyen óriási privatizációs bevételre egyébként rég volt példa: 101 milliárd forintot fizetett az Erste Bank a volt Postabakért 2003-ban, illetve a ferihegyi repülőtér 75 éves üzemeltetési jogait 464,5 milliárdért adták el 2005-ben. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is megütközött a 169 milliárd forintos bevételei terven: az ÁSZ szerint e bevételi tételnek semmilyen alapja nincsen, ezért ezt a tételt potenciális költségvetési kockázatként azonosította.

A nagyságrend alapján egy tétel lehetne még gondolni: a bevétel a Gazprom európai gáztározó-kapacitás bővítési terveivel lehet összefüggésben. A magyar állam tavaly vásárolta meg az E.On földgáztározóit, így a nagyságrend alapján akár elképzelhető lehet egyes tárolók esetleges értékesítése - az már más kérdés, hogy egy ilyen magyar döntés hatalmas hullámokat verne itthon, az Európai Unióban, de még az USA-ban is.

A kérdésünket a 169 milliárdos tétellel kapcsolatban feltettük az NGM-nek is, amint válaszolnak frissítjük a cikkünket.

Repülnek a milliárdok a kiadási oldalon is

A 237 milliárd forintos bevétellel szemben áll 199,4 milliárdos kiadási terv. A legnagyobb kiadási tétel a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. feltőkésítése, amire 50 milliárd forintot szán a kormány. A tőkeemeléssel a Déli Áramlat projekt saját tőkéjét kapja meg az MVM, de ebből finanszírozhatják egy Úz-völgyi vízerőmű megvásárlását, és nem utolsó sorban, az MVM hazai terjeszkedést, vagyis újabb energiaszolgáltatók esetleges felvásárlást. Az MVM 50 milliárdján túl további 11 milliárd forint van államosításokra; ebből a költségvetési terv négy milliárdot nevesít az NHSZ Hulladékezelési Zrt. stratégiájának megvalósítására.

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 30,3 milliárd forintot költhet befuccsolt devizahitelesek laksásainak megvásárlására. A 2011 óta folyó vásárlások eredményeként 2015 végére 25 ezer lakás kerülhet az eszközkezelőhöz.

Az MNV Zrt. további 23,1 milliárd forintot kap ingatlanvásárlásokra: ebből a pénzből venné meg az állam az új Puskás Stadion útjában álló SYMA rendezvénycsarnokot, a geszti Tisza-kastélyt illetve a fertődi Eszterházy-kastélyhoz kapcsolódó ingatlanokat. E pénzből vásárolnak a Miniszterelnökségnek és az emberi erőforrás tárcának is új irodákat.

Az állami tulajdonú társaságok támogatásra 27,5 milliárd forintot lehet fordítani: ebből a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. 5,1 milliárd forintot kap, a többi tételt a javaslat nem nevesíti. A vagyongazdálkodás egyéb kiadásaira 23,3 milliárdot terveznek, ebből értékbecslésre, tanácsadókra ügyvédekre 2,5 milliárdot szánnak.