Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Az emelkedő gáz-, illetve a csökkenő áramár és -kereslet miatt januárban 2,9, februárban pedig 2,6 terawattórára csökkent a megtermelt, hálózatra adott nettó áram mennyisége (2012-ben 3,17 és 3,2, egy évvel korábban pedig 3,26 és 2,92 terawattóra volt e két érték) − mondta a Napi Gazdaságnak Turai József, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke. Az itthoni versenypiaci nagykereskedelmi árat importegyenértéken határozzák meg, a termelési ár pedig akkor "jó", ha a piaci ár is megfelelően alakul (a nagyobb, modern erőművek az úgynevezett technikai minimum elérése után képesek magas, 56-58 százalék körüli hatékonysággal működni, ennek eléréséig azonban jóval rosszabb hatásfokkal termelt áramot kell értékesíteniük a piacon, miközben az olcsó import "ömlik" be az országba).

A kevéssé intenzív kereskedelmi tevékenység, a jövőkép hiánya, illetve az ezekből adódó visszafogott, óvatosabb és kockázatkerülőbb üzleti stratégiák nem indokolnak a fundamentálisnál magasabb árat − az időjárási tényezők azonban jelentősen befolyásolhatják a trendeket. Magyarország áramimport-kitettsége 20-30 százalék körül alakul és várhatóan a következő időszakban sem csökken ez az arány. Mindez azt jelenti, hogy nem kizárólag a cseh, szlovák és magyar piacok összekapcsolásának következménye, hogy tavaly szeptember közepe és az év vége között mintegy 25 százalékkal csökkent az úgynevezett zsinórár az itthoni áramtőzsdén − tette hozzá Turai. A piac-összekapcsolással megváltozott a napi határkapacitások kiosztásának módja, a kapacitásköltségeket azonban alapvetően az elérhető mennyiség és a kereslet − vagyis nem a kiosztás módja − határozza meg, az országok közötti fizikai kapacitások mennyisége nem változott.
A magyar spot-piacon az árak korábban is együtt mozogtak a német, illetve a cseh és szlovák árfolyamokkal − Magyarország azonban tranzitszerepet is betölt (a balkáni országok előtt az utolsó transzparens és likvid "állomásnak" tekinthető).

A tavaly mintegy 113 terawattórás becsült nagykereskedelmi árampiacból a heti és másnapi termékek nagyjából 13 terawattórát jelentettek − a HUPX Zrt. által üzemeltetett magyar áramtőzsdén közel 6,3 terawattóra volt a másnapi kereskedés volumene, ezzel a teljes nagykereskedelmi piac nagyjából 6 százaléka fordult meg a börzén, azaz a beszerzések több mint 95 százaléka továbbra is kétoldalú határidős megállapodásokon keresztül zajlik.

A tőzsdei árak jelentőségét az adja, hogy a rövid távú (spot) árfolyamokat − egyedülálló módon − lekövetik a hosszú távú árak, ez részben generális trend lett a régióban, bizonytalan ár- és szabályozói környezetben ugyanis a kereskedők hosszú távú termékek helyett rövid távúakban gondolkodnak. Turai szerint ennek egyik érzékelhető jele, hogy minél több megújuló termelőkapacitást kötnek a hálózatra, rövid távon annál több kereskedő menedzsel hosszú távú pozíciót.

Megawattóránként átlagosan több mint 9 euró volt a magyarországi felár a német piachoz képest a másnapi kereskedésben 2011 második felében, a többlet pedig fokozatosan beépült a határidős termékek árába is. A legnagyobb, közel 21 eurós érték tavaly februárra alakult ki (az extrém hideg növelte a keresletet), de még a tavalyi harmadik negyedévben is 12,2 eurón állt, az év egészében pedig mintegy 9 eurót tett ki.

Kép: Napi grafikonok