EUR
308.08
USD
274.19
BUX
27664.25 -1.16%
OTP
7200 -1.63%

Tízezreket bukunk a gázárakon - Hol marad az árcsökkenés?

A Fidesz és a kormány ingerküszöbét is elérte a földgáz világpiaci árának csökkenése és félhivatalosan is felvetődött, hogy a drasztikus 30 százalékot meghaladó áresés a fogyasztó árakban is megjelenjen. Az eddig elhalasztott gázárcsökkentés évi több tízezer forintos többletkiadást jelentett egy átlagos magyar háztartásnak. Eközben a magyarországi tározók ürülnek - láthatóan az állam is az olcsóvá vált orosz gáz betárazására készül.
Papp Zsolt, 2016. február 2. kedd, 07:21

Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent az orosz import gáz ára: a Gazprom hivatalos közlése szerint, míg tavaly első negyedévben 284 dollárt kértek ezer köbméter gázért, addig az idei első negyedben 180 dollárt. Sőt, a következő hónapokban 169 dollárra csökkenhet az orosz földgáz nagykereskedelmi ára az oroszok üzleti tervei szerint.

Míg a földgáz ára csökkent, addig a dollár erősödött, így a forintban számolt áresés tompább: tavaly az első negyedévben egy köbméter orosz gáz ára nettó 77,2 forint volt, ez idén januárban 51,4 forintra jön ki. Ezzel szemben a Főgáz egyetemes szolgáltató árai 2014 áprilisa - a választások - óta változatlanok. Az 1200 köbméter alatti éves gázfogyasztás esetén nettó 80 forintot kérnek a fogyasztótól, efelett 90 forint volt az ára.

Tavaly még vesztesége keletkezett a szolgáltatóknak, hisz a nettó nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árakból kellett finanszírozni a szállítás, elosztás költségeit, ma viszont már masszív nyereség képződik. A 80-90 forintos nettó árra rakódik még a 27 százalékos áfa és az 1 százalékos biztonsági készletezési díj.

A beszerzési ár csak a felét teszi ki a lakossági gázárnak, ötödét az áfa, míg közel 30 százalékát az elosztási díj és az árrések vitték el. Ezzel együtt ma már régen lenne létjogosultsága a fogyasztói árak csökkentésének. Erről a versenypiacon nem is kellene beszélni, ám a földgáz árát a kormány 2010-ben újra politikai kérdéssé tette.

Plasztikusan szemléti az orosz gázárcsökkenést az orosz Ural típusú kőolaj árának változása: 2015 januárjában még hordónként 110 dollárt kértek az oroszok, ez tavaly januárban már csak 46,6 dollár volt, míg idén januárban már 28,7 dollárnál járt  az olajár.

Mindez a benzinkutakon a 95-ös benzin árában is lecsapódott, miután itt nem kormányzati ármegállapítás van, hanem piaci verseny zajlik: 2014 elején még 418 forint volt az átlagár, ami tavaly januárban 389 forintra csökkent, idén pedig átlag 324 forintot mért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - vagyis két év alatt 23 százalékkal csökkent a benzin ára.

Nem akarnak túl nagyot csökkenteni - mert majd egyszer emelni kell

A helyzet tarthatatlansága úgy tűnik, elérte a politika ingerküszöbét: Németh Szilárd "rezsibiztos" egy más témában tartott hétvégi tájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy akár "kétszámjegyű rezsicsökkentés is jöhet". A válasz előzménye, hogy az ellenzék egyre erőteljesebben követeli a világpiaci energiaárak érvényestést a fogyasztói árakban. A kérdés minden bizonnyal szerepel majd a tavaszi politikai palettán, de az sem lenne szokatlan megoldás a kormánypárttól, ha a nagy árzuhanás bejelentésére már a jövő heti háromnapos Fidesz-frakció ülésén sor kerülne. Az árcsökkenés azonban leghamarabb áprilisi elsejével a fűtési szezon végével és a gáztározókból való kitározás végeztével történhetne meg.

Más kérdés, hogy az állam épp azzal van elfoglalva, hogy a gázpiacon átvegye a teljes uralmat: hivatalosan megfogalmazott cél, hogy jövő év végéig minden magyar fogyasztó az állami rezsiholding alá kerüljön - miután a veszteségessé tett piaci gázszolgáltatók sorra kivonulnak a magyar piacról.

A számokból az következik, hogy a Németh Szilárd által emlegetett "kétszámjegyű" árcsökkenés akár 20 százalék fölötti is lehetne, ám a kormány, miután újra politikai kérdéssé tette a gáz árát, a túl nagy vágással akár kínos helyzetbe is manőverezheti magát: 2018 áprilisa előtt ugyanis könnyen a lakossági árak emelésre kényszerülhet, ha megfordul a piaci trend.

Ürülnek a gáztározók

Látható ugyanakkor, hogy az állami gáznagykereskedő, illetve a magyarországi gázkereskedő cégek is készülnek az orosz gáz áresésére. A hazai földalatti tározók kiürítésével ugyanis, ha sikerül az ott tartott "drágább" gázt - lehetőleg veszteség nélkül, vagyis az árcsökkentés előtt - minél nagyobb mértékben kitárolni, akkor az állami gázkereskedő is jól jár. Ezt követően lehet majd áprilistól betárolni az olcsóbb gázt, amit szintén nyereséggel lehet értékesíteni.

A magyar földalatti tározók 6,2 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmasak, amelyeket tavaly ősszel a tárolási kapacitás felére, 3,1 milliárd köbméterre töltöttek fel. Jelenleg 1,7 milliárd köbméter gáz van a tározókban, ami 27 százalékos töltöttségnek felel meg - derül ki a Gas Infrastructure Europe naprakész adataiból.

A következő napokban a várható felmelegedés miatt várhatóan csökken a gázkivétel a tározókból. Az elmúlt évek fogyasztási adatait figyelembe véve viszont akár 1-1,2 milliárd köbméterre is csökkenhet a magyar tározók tartalma az április betárolás kezdetéig, ami gyakorlatilag nulla töltöttségnek fele meg. A tározókban ugyanis 915 millió köbméternyi stratégiai tartalékot kell tartani arra - a mostanában nem várható - esetre, ha minden irányból leállnának a gázszállítások.

Ezért magas a rezsi - energiazabáló magyarok
A legtöbb fűtési célú energiát a családi házak fogyasztják. Míg egy új építésű lakás fajlagos energiafelhasználása átlagosan 100 kWh/m2/év, egy panellakásé 200 kWh/m2/év, addig egy családi házé 320 kWh/m2/év. Ezen ingatlanok magas számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81 százalékát a családi házak teszik ki.
A magyar ingatlanok az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU-tagország között található. Egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének - derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből.
Az év leghidegebb hónapjában, januárban a magyar családok 54 százaléka átlagosan 25-30 ezer forintot, 11 százaléka pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12 százalékuk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik és mindössze 21 százalékának otthona szigetelt teljes körűen, azaz a falakon és a tetőtérben is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bulemia, 2016.02.03 11:30

@Rodent:

Csak, mert, meg nőni is fog, meg vannak más költségek, meg az állam jó tulajdonos.

Lehet választani.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.02.03 10:55

@megfigyelt: A hozzászólás a DÁNIEL DAKOTÁNAK SZÓL
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.02.03 10:54

@megfigyelt: KORMÁNY SZÓVIVŐ !!!
Amit írtam az a korrekt tájékoztatást hiányolja,szinte mindenben . A világpiaci árak és a beszerzési árak erősen befolyásolják a fogyasztói árakat ,ezeket titokba tartják gondosan.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2016.02.03 06:20

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2016.02.03 06:18

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .