Bár a Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint a vonatkozó törvény alapján a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak a hadsereg létszámhiányára vonatkozó adatok, nemrégiben több honvédelmi vezető is felhívta a figyelmet a testület munkaerőgondjaira és számszerűsítette a hiányt.

Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter 2014 júniusában 5921 betöltetlen pozíciót határozott meg, míg Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke 2015 elején nagyjából ötezer főnyi munkaerőhiányt ismert el, a parlament által jóváhagyott 29 700 fős állományhoz képest.

Az elmúlt időszakban a létszámproblémák az árvízi védekezések, illetve a déli határzár védelme során lehettek szembetűnőek, amit önkéntes tartalékosok bevonultatásával mérsékelt a Magyar Honvédség (MH). Mindeközben a katonai pálya népszerűsítését továbbra is folyamatosan napirenden tartja a honvédelmi tárca.

Már léptek, de hogyan?

A munkaerőhiány ellen, illetve a pályaelhagyások megelőzésére új közszolgálati életpálya bevezetését kezdeményezte a kabinet tavaly: középtávon 50 százalékos illetményemelést indított el a katonák számára. Első lépésben - 2015 júliusában - átlagosan 30 százalékkal, 2016 és 2019 között pedig évente további 5-5 százalékkal nőttek, illetve nőnek majd az illetmények a 2015. júniusi szinthez képest.

A katonai állományon kívül a Magyar Honvédség létszámának egy részét a közalkalmazottak teszik ki, akiknek egy része az egészségügyi és köznevelési ágazatra illetményemeléseiben már részesült. Azok a honvédségi közalkalmazottak, akik ebből kimaradtak, "honvédelmi ágazati pótlék" jogcímén átlagosan 10 százalékos illetményemelést kaptak.

A legsúlyosabb létszámgondok a szerződéses legénységi állományban, illetve az altiszti és pályakezdő tiszti állományban lehetnek, ám a magasabb kvalifikációt igénylő - például műszaki/mérnöki, repülőgép- és nehézgépjármű-vezetői és egyéb - álláshelyeken is hiány van, főként a versenyszféra elszívó hatása miatt.

Egy altiszti pozícióban lévő informatikus például a honvédségi illetményhez képest 2-3-szor nagyobb fizetésre számíthat a magánszektorban. Ráadásul a legjelentősebb hazai befektetőknek számító német autóipari cégeknél különös előnyben részesítik a katonaviselt dolgozókat - magyarázta a Napi.hu-nak, Szenes Zoltán, nyugállományú vezérezredes, egykori vezérkari főnök.

A szakember úgy tudja, hogy a honvédségnél már "piaci pótlék" bevezetését is tervbe vették, hogy elejét vegyék a civil életben is versenyképes szaktudással rendelkező katonák elvándorlásának.

A Magyar Honvédség Intézményei (2016)Támogatás
(mrd forint)
Létszám (fő)
1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei61,76224
2. MH Öszhaderőnemi Parancsnokság és alárendelt szervezetei82,513 647
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

A katonai állomány bérfejlesztését úgy határozták meg, hogy abban elsősorban a legénységi és az altiszti rendfokozatú kategória élvezzen elsőbbséget. Ám a rendszerben mégis van egyensúlytalanság, hiszen a Magyar Honvédség különböző szintjein (HM, középszint, csapatok) szolgáló katonák bérét - hasonlóan az országos, a megyei és a települési beosztási szinteknél meglévő 50-35-15 százalékos különbségekhez - differenciáltan határozzák meg - hívta fel a figyelmet Szenes. Bár az illetményfejlesztést összekapcsolták az új előmeneteli rendszerrel, még sok időbe telik, amíg az állomány-kategóriák, valamint a vidéken és Budapesten szolgálók közötti különbségek mérséklődnek.

Mit tesz a HM?

A 2016-ban kiemelt célzott toborzási feladatokat hajt végre az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság. A toborzásra külső online állásportált élesítettek, továbbá toborzó kampányokat szerveznek, ahol tájékoztatják az érdeklődőket a honvédségi ösztöndíj előnyeiről. Ezzel együtt felgyorsítottuk a katonai szolgálatra történő felvétel folyamatát - ismertette lapunkkal a szaktárca. A katonai pálya népszerűsítése érdekében kiemelt feladatként kezelik az országos szintű bemutatókon mobil toborzó pontok működtetését.

A valós hiány még ennél is nagyobb?

Az MH Összhaderőnemi Parancsnoksága alá beosztott alakulatok létszámadatait figyelve, további körülbelül kétezer katona távozhatott 2014 óta a honvédség kötelékéből. Így a Hende Csaba által bejelentett, mintegy 6 ezer főnyi létszámhiány mára 8 ezresre duzzadhatott - állítja Kovács Gyula nyugállományú katona, a pécsi tüzérdandár egykori parancsnokhelyettese.

A súlyos létszámhiány túlnyomórészt a legénységi állományt érinti. Felhívta a figyelmet arra, hogy a HM számos feladatot kiszervezett, így a honvédség jelenlegi, mintegy 25,5 ezer főnyi állományán felül, több ezer embert szerződtettek adminisztrációs, létesítményekhez kapcsolódó és egyéb feladatokra.

Ha a honvédség "vízfejéről" gondolkodunk, hajlamosak vagyunk csak HM költségvetési létszámát figyelni, miközben a minisztérium száz százalékos tulajdonában lévő HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt a 2016-os költségvetés fejezeti indoklása szerint majdnem 39 milliárdért végzi a HM objektumok üzemeltetését és őrzését - hívta fel a figyelmet Kovács.

A társaság több mint 90 százalékos arányban a HM megrendelésekből nyeri éves árbevételét, amely az elmúlt években 40-45 milliárd között ingadozott. Csak az őrzés-védelemben 3400 fő szerepel a cég fizetési listáján és 200 főnyi alvállalkozóval is él szerződése. A HM ingatlanjainak üzemeltetését 2500 fős állomány végzi. A zrt. egyéb feladataira még körülbelül ezer embert alkalmaznak.

A külsős cégek közé tartozik még az Arsenal Zrt. 157 fős és a Currus Zrt. 172 fős létszámmal. A HM feltételezett, mintegy 8 ezer fős békehiányból legalább 7 ezer ember a székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) alárendeltjeinél, vagyis a végrehajtóknál hiányzik, akkor az ÖHP 2016-os költségvetés fejezeti indoklásában nyilvánosságra hozott 13647 fős létszámából levonva az eredmény 6647 fő, ami alig kevesebb mint a HM Ei Zrt. létszáma.

A vezető szervek és háttérintézményeik létszáma 11886 fő, ehhez hozzá kell adni a HM tulajdonú Zrt-k, Kht-k legalább 7500 főre becsült létszámával és csökkenteni mintegy 1000 fővel, mivel a békehiányok egy csekély része a "vízfejben" is érzékelhető, tehát ma egy 18000-18500 fős vízfej áll szemben a végrehajtók körülbelül 7000 fős létszámával. Ezt a súlyos aránytalanságot kellene először felszámolni, amely egy csapásra csökkentené a HM finanszírozási gondjait - értékelt KOvács.

A honvédségen belül a torzulások leginkább a tiszti állományban szembetűnőek. Az adminisztráció derékhadát alkotó sokezres törzstiszti és tábornoki állomány legalább a kétszeresét teszi ki az operatív munkában ténylegesen részt vevő hadnagyok és főhadnagyok számának - becsülte Kovács Gyula.

Bár a végrehajtói állomány emberhiánnyal küzd, szerinte a honvédségnél valójában létszámstop van már. Ennek oka, hogy katonai életpálya illetményemeléseinek költségei teljesen felemésztik a honvédség tartalékait, új emberek felvételére már alig lenne lehetőség. Tavaly a bérfejlesztés költségét a Miniszterelnökség állta, mintegy 11 milliárd forintos kiadással, a HM 2016-os büdzséje viszont 50 milliárddal nagyobb a tavalyinál, amelyből 30 milliárdot emésztenek fel a béremelés költségei. A többit dologi kiadásokra fordítják, így fejlesztésekre sem lesz lehetőség.

Ezt állítja a minisztérium

A Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint a katonák illetményének szintjét elsődlegesen a betöltött szolgálati beosztás szintje, a honvédségnél eltöltött tényleges szolgálati idő, valamint a katonai karrier során megszerzett - a szervezet szempontjából elismert - szakmai tudás, tapasztalat határozza meg.A katonák havi bruttó rendszeres illetményét - egyes, tipikusnak tekintett beosztásokban - összehasonlítva elmondható, hogy egy 11 év szolgálati idővel rendelkező őrvezető jelenleg nagyjából 28 ezer forinttal, egy 11 év szolgálati idővel rendelkező szakaszvezető pedig 44 ezer forinttal keres havonta többet egy újonnan belépő közkatona javadalmazásához képest.Tisztek esetében, egy 15 év szolgálati idővel rendelkező százados havonta 81 ezer forinttal keres többet egy pályakezdő hadnagy javadalmazásához viszonyítva. A magasabb beosztásokat érintő bérviszonyokról a HM nem nyilatkozott lapunknak.

Kovács szerint a honvédségnél tapasztalható létszámhiányt könnyűszerrel föl lehetne tölteni, amennyiben az állománykategóriáknál bevezetnék a 10 százalékos tiszti, a 30 százalékos altiszti, az 50 százalékos szerződéses és a 10 százalékos közalkalmazotti arányt. Ám ez a jelenleg önmagát mintegy 30 százalékos arányban képviseltető, s gyakorlatilag érinthetetlen vezérkar számára súlyos érdeksérelmet jelentene.

Rajta kívül már mások is szorgalmazták az elmúlt években a honvédség bérköltségeinek leszorítását azáltal, hogy egyensúlyt teremtenek az állománykategóriák között. Ez nem csak a létszámbővítésnek, de a jelentősen elavult technológia fejlesztésének is alapja lehetne.