A magasra tolt minimálbér növeli a munkanélküliséget, mivel kiszorít sok embert a munkaerőpiacról, ráadásul a munkaadók költségeit tovább emeli - mondta a Napi.hu-nak Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója. Véleménye szerint az igazi gondot az jelenti, hogy akiket így kiszorítanak a mukaerőpiacról, azok sokkal kisebb keresetért kénytelenek közmunka a keretében dolgozni. A túl magas minimálbér és garantált bérminimum a szürke régióba tolja a foglalkoztatást, a munkáltatók egyre gyakrabban élnek a részmunkaidős és a látszat részmunkaidős foglalkoztatás eszközével - véli Hárs. A kutató szerint a jelenlegi, centralizációra hajlamos magyar viszonyok között kis esély van arra, hogy alkalmazható legyen ágazati vagy területi minimálbér, amelyek lefelé térnéne el az országostól.

A piaci elemzők nem aggódnak

Kapcsolódó

Mind foglalkoztatási, mind a vállalatok profitabilitása szempontjából kedvező megállapodás született - mondta az MTI-Econak Balatoni András, az ING makroelemzője, aki szerint mivel a várt, 2 százalék körüli GDP-gazdasági növekedés meghaladja a reálbér-emelkedést (ami az elemzők által várt 2,1 százalékos infláció mellett 1,4-1,5 százalék lehet a minimálbéren, garantált bérminimumon foglalkoztatottak esetében), javulhat a vállalatok profitabilitása jövőre. Ennek köszönhetően a vállalati beruházások is bővülhetnek, javítva foglalkoztatást. Balatoni szerint nemzetgazdasági szinten 3,5-3,6 százaléknál jobban nőhetnek a bérek.

A minimálbér-emelés nem okoz kiesést a foglalkoztatásban - véli Gabler Gergely, az Erste vezető makroelemzője. A fekete foglalkoztatás erősen jelen van a gazdaságban, így feltételezhető, hogy a minimálbérre bejelentetteknek csak egy része keres valóban minimálbért, azon cégeknél pedig, ahol nem tudják kitermelni a minimálbért sem, amúgy is feketén foglalkoztatják az alkalmazottakat.

Centralizált a magyar módi

A magyar szabályozásban a minimálbért évente, egyértelmű képlet vagy kritériumok nélkül szabják meg. Mértékéről a kormány dönt, a munkaadói és munkavállalói képviseleteket hol jobban, hol pusztán konzultatív jelleggel bevonva - derül ki a 2012-es Munkaerőpiaci tükörbne megjelent összefoglalóból, amely Scharle Ágota és Váradi Balázs jegyzett. Eszerint a minimálbér a munkavállalók igen széles körére, a legújabb közmunkaszabályok bevezetéséig gyakorlatilag univerzálisan, minden munkavállalóra kiterjedt.

A magyar minimálbér-szabályozásra sokáig nem volt jellemző a munkavállalói jegyek - életkor, iskolázottság-szakképzettség, munkatapasztalat, munkaképesség - szerinti differenciálás lehetősége. A garantált szakmai bérminimumok 2006-os bevezetésével és 2007-től kötelezővé tételével a magyar minimálbér-szabályozás is bevezetett egy (felfele történő) differenciálást, majd a 2012-es Munka törvénykönyve tette lehetővé a "munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű" bérminimum megállapítását. Szakértői vélemények szerint e gyakorlat egyik eleme sem kirívó, mindegyikében a magyar szabályzás európai országok kisebb-nagyobb körével osztozik.

Jövőre 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született megállapodás alapján. A megállapodás a minimálbérnél 3,6, a garantált bérminimum esetében pedig 3,5 százalékos emelés jelent 2014-ben az ideihez képest - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára. A felek 2014-re 3,5 százalékos béremelési ajánlást fogadtak el.