Több mint ötven reptér lehet Magyarországon

Az illetékes hatóság még egy évet kapott arra, hogy reptérré minősítse az úgynevezett le- és felszállóhelyeket, a korábbi szabályozás alapján több mint száz nem nyilvános ilyen egység működését engedélyezte a szakhatóság. Ezek közül a vártnál többen, az engedélyesek több mint fele kérelmezte a repülőtérré minősítést − tudta meg a Napi Gazdaság a fejlesztési tárcától.
Diószegi József, 2011. július 5. kedd, 18:00

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A vonatkozó kormányrendelet szerint korábban engedélyezett nem nyilvános  fel- és leszállóhelyek tavaly december 31-éig kérhették repülőtérré  minősítésüket. A határidőben benyújtott kérelem esetén a kérelem  elbírásáig, de legkésőbb 2011. június 30-áig folytathatták volna a  légiközlekedési tevékenységet.

A gyakorlatilag egyszerre beérkező kérelmek azonban jelentősen leterhelik a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalát, emellett az eljárásba öt szakhatóság bevonására van szükség, a kötelező helyszíni szemlék megtartására pedig a téli hónapok nem voltak alkalmasak. Ezért most 2012. június végéig nyílik lehetőség az átminősítésre.

A határidő módosítása nélkül számos volt nem nyilvános fel- és leszállóhelynek fel kellett volna hagynia tevékenységével. Az egyéves hosszabbítással azonban a légiközlekedési hatóság és a másodfokon eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja meghozhatja a jogerős döntéseket.

A szabadidős repüléseket bonyolító,  jellemzően füves pályás, kisebb repülőterek a hatósági eljárás  lezárásáig tovább működhetnek. A repülőterek, illetve a nem nyilvános le- és felszállóhelyek között az az egyik érdemi különbség, hogy az előbbieken fogadhatnak menetrend szerinti és charterjáratokat, míg az utóbbiakon nem. Emellett a reptereknek a közzétett üzemidő alatt − előzetes bejelentés nélkül − biztosítania kell a szolgáltatásokat.

Magyarországon jelenleg három nemzetközi kereskedelmű reptér működik: a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, illetve a debreceni és a sármelléki − ezeken állandóan van vám- és határszolgálat. Szintén nyilvános reptérnek számít a győri, a pécs-pogányi és a nyíregyházi, ezeknek is van határnyitási joguk, ebben az esetben az illetékesek előzetes kérésre érkeznek a helyszínre.

Nem nyilvános, de aszfaltos pályával rendelkezik a békéscsabai, szegedi, illetve tököli reptér is. Utóbbi le- és felszállóhelyként működik, reptérré minősítési kérelmének elbírálása is e körben, az ismertetett módon és ütemezésben zajlik − tette hozzá a fejlesztési tárca.

 

A civilek Orbánt kérik
A civil szervezetek Orbán Viktor miniszterelnöktől kérik a tököli repülőtér bezárását. "Kérjük, bírálja felül, vétózza meg az előreláthatóan megadásra kerülő reptéri átminősítést, mondja ki, hogy ez a reptér nem alkalmas semmiféle egészséget, környezetet nem sértő és biztonságos repülésre, és jogilag érvényes határozattal egyszer s mindenkorra szüntesse meg a reptér repülési funkcióját" − olvasható petíciójukban.

HOZZÁSZÓLÁSOK