Több tízmilliárd ugrik a költségvetésből

Tombol a terrorbiznisz, ezerrel pörögnek a titkosszolgálatok, legalább is ami költségvetés megcsapolását illeti. A kormány tervei szerint 55,8 milliárd forintot kapnának azok titkosszolgálati cégek, akiknek bármi, minimális köze van a terrorelhárításhoz. Ugyanakkor a két legautentikusabb titkosszolgálat kimaradt a pénzosztásból, ami az egész pénzköltés értelmét kérdőjelezi meg.
Papp Zsolt, 2016. május 3. kedd, 07:06

A múlt héten jelent meg a kormány határozata, amely még az idén 55,8 milliárd forintot juttatna titkosszolgálatoknak, a Terrorelhárítási  Központnak (TEK-nek), de még a Magyar Honvédségnek is - mindezt "a terrorellenes intézkedések megvalósításra" - olvasható a kormány határozatában. A Költségvetési Tanács közleményéből kiderül, hogy a kormány elkészítette már az idei költségvetés mintegy 500 milliárdos módosítását, ennek lehet része a terrorellenes projekt.

A kiadási listából jó látható, hogy a mostani költségvetési lazításban az érintett titkosszolgálatok a lehető legnagyobb mértékben megfejik a költségvetést, részben az évek óta elmaradt fejlesztések pótlásra, de a számokat látva minden bizonnyal értelmetlen pénzszórásra is bőven jut pénz. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) 11 milliárd forintos többletjuttatás kap az adóforintokból. Az NBSZ végzi a titkosszolgálati piszkos munkát: lehallgat, megfigyel, követ, számítógépeket és lakásokat tör fel a hírszerzés, az alkotmányvédelem, a rendőrség az ügyészségek, a NAV és a TEK megrendelésére.

Az NBSZ idén az elfogadott költségvetése szerint 17,8 milliárd forintból gazdálkodhatna, ezzel egyébként a legnagyobb költségvetésű és egyébként legnagyobb létszámú titkosszolgálat. A évi rendes 17,8 milliárdon felül esik be a mostani 11 milliárdos extrapénz. Az NBSZ egymást váltó képviselői évek óta sírnak parlamenti szakbizottságban, hogy a cég technikai - főleg internetes adatbányász - technológiája nem tud lépést tartani a fejlődéssel. A mostani kormánydöntéssel jelentős lépést tehet előre a cég, már ami digitális hírszerzést érinti.

Jut mobilokra is bőven

A kormány döntése szerint a Belügyminisztérium 7,5 milliárd forintos extrapénzt kap az Egységes Digitális Rádiótávközló Rendszer (EDR) fejlesztésére. Az EDR a mentők és az erőszakszervezetek zárt mobilkommunikációs hálózata. A mostani döntés ugyan a terrorveszélyre hivatkozik, ám könnyen lehet, hogy az EDR csak fedősztori és valami más titkos informatikai-hírszerzési fejlesztésre különítik ki ezt a pénzt. De az sem zárható ki, hogy a pénz valóban EDR fejlesztésre megy, persze, hogy ez miként függ össze a terrorelhárítással, az bizonyítást igényelne.

A terrorellenes felkészülés legnagyobb nyertese nem meglepő módon a piti bűnözők látványos elfogásában nagyot alakító TEK. A TEK mint hírszerző szerv a meglehetősen leépült magyar titkosszolgálatok közötti is közröhej tárgyát képezi, ennek ellenére most 15,7 milliárd forint extra pénzt kapnak a kommandósok. A TEK alapköltségvetése 12,2 milliárd forint volt, vagyis a mostani döntéssel megduplázódik a költségvetés, ez már az a tétel amit értelmesen minden bizonnyal nem lehet elkölteni.

Pont oda nem megy a pénz ahova kellene

A Magyar Honvédség 11,9 milliárd forintot kap a költségeire. A kormányhatározat itt sem közöl részleteket. A pénz feltehetőleg a déli határkerítéssel kapcsolatos többletkiadásokat fedezi, az összeg akár reális is lehet. Figyelemre méltó, hogy a HM berkeiben működő Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok (KNBSZ), az összevont katonai elhárítás és felderítés plusz 8,8 milliárdot kap "képességfejlesztésekre" - jelentsen ez bármit is. A KNBSZ 13,7 milliárd forintos éves költségvetésből gazdálkodik, így a közel kilencmilliárdos extrapénz a '80-as évek óta nem látott pénzbőséggel árasztja el a katonai titkosszolgálatokat.

Feltűnő viszont, hogy a terrorelhárításban/felderítésben leginkább illetékes két titkosszolgálati cég, a polgári hírszerzés, vagyis az Információs Hivatal és a belső elhárításértó felelős Alkotmányvédelmi Hivatal egy fillért sem kap most. Az alkotmányvédelem és elődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBSZ) a TEK színre lépéséig felelt a magyar terrorfelderítésért/elhárításért. A  TEK 2010-es színre lépés után a terrorelhárítás elkerült az NBSZ-től, aminek következtében ott leépült ez a képesség, míg a rendőrségi kommandósok által dominált TEK-nél soha nem épült fel. A külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal szintén lemaradt a listáról, ami arra utal, hogy a kormány nem nagyon erőlteti a terrorelhárítás területén a humán hírszerzést.

A pénzosztásnál még jutott 750 millió forint a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak annak érdekében, hogy létrehozzák a "Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot". Az új szerv nem jelent új titkosszolgálatot, pláne nem egy szupertikosszolgálatot, hanem egy újabb koordináló szerv kerülne be a titkosszolgálatok és a kormány közé.

HOZZÁSZÓLÁSOK