Több ügyben elmarasztalták Magyarországot - Energiaügyben is lépett Brüsszel

Több Magyarországot érintő ügyben lépett az Európai Bizottság. A testület egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a magyar kormány határozza meg a nemzeti hálózatokhoz való csatlakozás és hozzáférés bizonyos feltételeit, ez viszont a nemzeti szabályozó hatóságnak lenne a feladata, így ez a gyakorlat uniós irányelvbe ütközik.
Napi.hu, 2016. december 8. csütörtök, 12:44

Az Európai Bizottság hivatalosan felkérte Magyarországot a villamos energiáról szóló irányelv (2009/72/EK irányelv) és a gázirányelv (2009/73/EK irányelv) megfelelő végrehajtására és alkalmazására. Az irányelvek a harmadik energiacsomag részét képezik és tartalmazzák azokat a kulcsfontosságú jogi rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az energiapiacok megfelelő működését, ezen belül az átviteli hálózatok üzemeltetőinek az energiatermelőktől és a szolgáltatóktól való szétválasztására, a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének és jogköreinek megerősítésére, valamint a fogyasztók számára előnyökkel járó intézkedésekre vonatkozó szabályozásokat.

A bizottság megállapította, hogy a jelenlegi magyar gázügyi jogszabályok továbbra is lehetővé teszik a magyar kormány számára, hogy meghatározza a nemzeti hálózatokhoz való csatlakozás és hozzáférés bizonyos feltételeit, a kiegyensúlyozó szolgáltatások nyújtásának feltételeit, valamint a határon átnyúló infrastruktúrákhoz való hozzáférés feltételeit. A gázirányelv szerint e kérdésekben a kizárólagos hatáskör a nemzeti szabályozó hatóságot kell, hogy illesse.

Ezen túlmenően, a nemzeti jogszabályok bizonyos költségtípusokat kizárnak a hálózati villamos energia és a gáztarifák számításából. Az EB emlékezetet arra, hogy 2015 februárjában a bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, mivel az ország előírásai továbbra sem felelnek meg az uniós jogszabályoknak. A brüsszeli testület az ügyben tovább lépve most indokolással ellátott véleményt küld a magyar kormánynak.

A tagállamnak két hónap áll rendelkezésére arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot a helyzet orvoslására hozott intézkedésekről, a testület ezt követően az Európai Bíróság elé terjesztheti az ügyet.

Mérőműszerek egységes kalibrálása

Emellett a magyar kormány - öt másik tagállam mellett - indoklással ellátott véleményt kapott, melyben Brüsszel arra szólítja fel a tagállamokat, hogy teljes mértékben ültessék át a nemzeti jogba a mérőműszerekre vonatkozó négy irányelvet (azaz a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2011/17/EU irányelvet és az (EU) 2015/13 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvet).

Az irányelvek meghatározzák azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a különböző mérőműszerek (mérlegek, valamint víz-, gáz-, villany- és távhőórák és taxiórák) kalibrálása EU-szerte egységesen történjen.

A tagállamoknak mind a négy irányelvet teljesen át kellett volna ültetniük nemzeti jogukba: a 2014/31/EU, a 2014/32/EU és az (EU) 2015/13 irányelvet 2016. április 19-ig; a 2011/17/EU irányelvet 2015. november 30-ig.

A hat szóban forgó tagállam még nem értesítette a bizottságot ennek megtörténtéről, így a mostani lépés következményeként a tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy értesítsék a brüsszeli testületet az irányelvek teljes átültetéséről. Amennyiben erre nem kerül sor, az Európai Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít ellenük.

Légfékek biztonsága

Magyarország esetében az egyszerű nyomástartó edényekről szóló irányelv (2014/29/EU irányelv) átültetésével is gond van. Ez az olyan, sűrített levegős vagy energiatároló egységekre vonatkozik, mint amelyeket például a gépjárművek és vonatok fékberendezéseiben használnak.

A szóban forgó új irányelv javítja az egyszerű nyomástartó edények minőségét és biztonságosságát, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi a hibás termékek nyomon követését. Egyértelművé teszi továbbá a gyártók, az importőrök és a forgalmazók felelősségi köreit, és javítja a szóban forgó termékeknek az uniós piacra való behozatal előtt a megfelelőségértékelő szervezetek által végzett felügyeletét.

Az irányelvet 2016. április 19-i határidővel kellett volna a nemzeti jogszabályozásba ültetni, amelynek megtörténtéről Magyarország még nem értesítette a bizottságot. Magyarországnak erre mostantól két hónap áll rendelkezésére. Amennyiben erre nem kerül sor, az Európai Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít.

HOZZÁSZÓLÁSOK