Orbán Viktor hétfői parlamenti évadnyitó beszédében egy országvédelmi tervet ismertetett. Ebből derült ki, hogy a kormány lényegében támogatja Lázár János javaslatát, vagyis, hogy lehetővé tegyék a devizahitelek végtörlesztését 180 forintos svájci frankon, illetve 250 forintos euróárfolyamon. Orbán emellett azt is közölte, hogy mivel a helyzet tanulmányozása során arra jutottak, hogy az intézkedés nem ingatja meg a pénzügyi rendszert, hiszen "a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak a tulajdonosok, az OTP és az FHB mögött pedig a magyar állam", ezért olyan törvényeket is fognak hozni, amelyek lehetővé teszik, hogy a korábbi jelzálog szerződésekbe beleavatkozzanak.Utóbbit jogilag kivitelezhetőnek nevezte a miniszterelnök, ugyanakkor már előre felhívta a figyelmet: várható, hogy emiatt nemzetközi szervezetek "megtámadnak bennünket", de ezekre majd a "megfelelő intézkedéseket" meghozza a kormány.

Nem kellett sokat várni a "támadásokra"

Kapcsolódó

Erre nem is kellett sokat várni. A bejelentést követően nem sokkal a magyar bankszövetség reagált: a banki közösség számára elfogadhatatlan, mert az jelentős pénzügyi, makrogazdasági és növekedési veszélyeket von maga után. Az intézkedések végrehajtása esetén a szövetség kilátásba helyezte, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió illetékes szerveihez fordul, illetve a lehetséges eszközökkel jogorvoslattal fognak élni.

Még hétfőn az osztrák külügyminiszter is nemtetszését fejezte ki: Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Ausztria bankjait "létükben fenyegeti" a magyar devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott magyar kormányzati elképzelés. Az osztrák bankoknak ugyanis mintegy hatmilliárd eurós kitettségük van Magyarországon.

Hétfőn a bejelentés miatt nem lehetett kereskedni az OTP és az FHB papírjaival, ám a felfüggesztésben érintett két bank rendkívüli tájékoztatást adott ki, miszerint a bejelentések eredményességükre gyakorolt hatása egyelőre nem számszerűsíthető.

Az OTP-ben tulajdonos EBRD-től is kritika érkezett még hétfőn: Erik Berglof, az EBRD vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány intézkedése rontja a hitelrendszerrel szembeni bizalmat a magyar kormányfő bejelentése, s ez sokat árthat a hazai gazdaságnak.

A Takarékbank elemzője Orbán bejelentésére reagálva úgy vélekedett: nem biztos, hogy lesz megfelelő forinthitel a rögzített árfolyamon történő svájcifrank-hitel végtörlesztés kifizetéséhez, a devizakölcsönben maradókat pedig a forintgyengülés veszélyezteti.

Kedden folytatódott a kritikák áradata. Osztrák részről két, a bejelentéshez kapcsolódó hír érkezett. Egyrészt az osztrák pénzügyminiszter is bírálta a lépést. Maria Fekter szerint a lépés "hatalmas és azonnali veszteségekhez" vezet az egész magyar bankrendszerben és "veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását".  A pénzügyminiszter emellett úgy vélte, "a tervezett intézkedések a jogbiztonság olyan mértékű sérülését jelentik, amelyre eddig egyetlen EU-tagországban sem volt példa".

Másrészt a pénzügyminiszter mellé nem sokkal később felsorakozott az osztrák kancellár is, aki kijelentette: Ausztria megvizsgálja, hogy mennyiben jogszerű a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztéséről szóló magyar kormányzati javaslat.

Kedden az Európai Bizottság is nemtetszését fejezte ki a magyar kormány terveivel kapcsolatban: a Bizottság szerint is felmerült, hogy a csomag szembemegy az uniós szabályokkal.

Nehéz pozitívumot találni

Az S&P aggodalmát fejezte ki a magyar gazdaságpolitikai döntésekkel kapcsolatban. Frank Gill, a hitelminősítő európai szuverénadósság-kockázati besorolásokért felelős igazgatója arra hívra fel a figyelmet, hogy negatív irányba ható kockázatai vannak a magyar kormányzati terveknek, hiszen veszélyeztetik a hitelezést, a gazdasági növekedést és a közpénzügyeket.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakértői szerint, ha az elképzelést "jól megtervezett" módon hajtják végre, úgy, hogy ne károsodjon a bankrendszer és ne álljon le a hitelezés, az hosszú távon "nagyon pozitív" fejleménynek bizonyulhat, mivel erősödne a jegybanki pénzügypolitika hatékonysága, és csökkennének a törlesztési bizonytalanságok, ami a fogyasztást élénkítené. A GS elemzői azonban azt is kiemelték, hogy rövid távon negatív hatás valószínű a forintra, mivel a bankoknak kell átvenniük a háztartások devizakitettségét, és így várhatóan növekszik a bankok devizakereslete.

A Barclays Capital befektetési bankcsoport londoni elemzőinek értékelése szerint "nehéz bármiféle pozitívumot látni abban", hogy a kormány magánjogi ingatlanhitel-szerződésekbe avatkozik be. A ház szerint valószínű, hogy a külföldi tulajdonú bankok tovább csökkentik magyarországi kitettségüket.

Matolcsy megérti, de nem osztja a kritikákat

A megszólaló ellenzéki politikusok szintén kritikával illették a devizahitelek végtörlesztésére vonatkozó tervet.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kifogásokra úgy reagált, hogy megérti, de nem osztja a devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésére vonatkozó kormányzati tervekkel szembeni kritikákat, és számít rá, hogy a terv alapján készülő jogszabályokat bíróságon támadják majd meg, a végtörlesztés lehetőségével pedig várakozásai szerint nem élnek majd tömegesen.

Matolcsy arra is számít, hogy a végtörlesztésről szóló jogszabályok az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság elé kerülnek, de - mint mondta - majd az onnan érkező válaszok fényében dönt a kormány a válaszlépésről.