Tömegek mondanak fel a magyar munkahelyeken - Elvadult a helyzet

Egy hatalmas méretű mozgékony-képlékeny tömeg alakult ki a magyar munkaerőpiacon amiatt, hogy dolgozók tízezrei folytonosan vándorolnak a munkahelyek között. Ma már az ipari termelővállalatoknál is úgy vélekednek, hogy a legolcsóbb munkaerő-toborzást a megtartás jelenti. A helyzet senkinek sem jó: újabb és újabb bérfeszültséghez, felmondásokhoz, túlórákhoz vezet.
K. Kiss Gergely, 2017. november 3. péntek, 07:08

Nemrég egy magyar tulajdonú, Fejér megyei nagyvállalat előtt megjelentek a szomszéd városban lévő multicég munkatársai és körbekérdezték az éjszakás műszakból kiérkező embereket, hogy mennyit keresnek. A megállított dolgozókkal közölték azt is, hogy onnan 30 kilométerrel kellene átjárni, lesz céges busz is és bruttó 48 ezer forinttal többet fizetnek majd nekik kezdőként, ugyanabban a pozícióban - például karbantartóként, hegesztőként, betanított munkásként.

E jelenség korántsem egyedi: az ország középső és nyugati részére már igaz, hogy aki dolgozni akart, az valóban dolgozik is valahol, a munkaerő-tartalékok hiányában pedig a cégek javarészt csak egymástól tudnak embereket átcsábítani.

Ez a licit mostanra az újabb bérfeszültségek egyik gyökere, hiszen például egy munkahelyre frissen belépő magasan képzett cnc-s, vagy forgácsoló "kapásból" többet kereshet, mint aki öt éve ott dolgozik. A munkáltatónak viszont nagy szüksége lenne emberre, ám a piacon nem talál nála olcsóbban alkalmazottakat.

Minden gyorsan megy

Régebben a magasan képzett, vezető állású embereket hívogatták célzottan a fejvadászok. Ma azt hallani, hogy heti szinten kapnak több telefonhívást üzemi operátorok is, a személyzetisek pedig gyakran a közösségi médián keresztül is megkeresik őket - hívta fel lapunk figyelmét Mezriczky László hr-kommunikációs szakember, az Ispiro Consulting Kft. ügyvezetője.

Látom ön ott dolgozik cnc-esztergályosként, jöjjön át a szomszédos gyárba, plusz X százalékkal magasabb fizetésért - hangzik a mintaszöveg. Ezt ugyanakkor komoly bemondásként értékelheti egy olyan ember, aki az ilyenhez nem szokott hozzá. Az adott dolgozónak könnyen "megremeghet a keze" - magyarázta Mezriczky. Hiába jelent ugyanis komoly költséget a vállalatok számára a fluktuáció, ennek a legnagyobb terhe mégiscsak a munkavállalókon van.

A váltás gyakran nehéz döntés - például egy tapasztalt, megbecsült munkaerő hirtelen kezdőnek érezheti magát az új helyen, hiába magasabb a fizetése, ő lesz a "jöttment", aki nulláról kezd. Nem is beszélve a juttatások, a közlekedés, s persze a legfontosabb, a közösség okozta bizonytalanságról, valamint arról, hogy akik az elmúlt években-évtizedekben már dolgoztak, hozzászokhattak ahhoz, hogy "csereszabatosak": a munkáltatójuk korábban bármikor képes lett volna akár három másik embert is a helyükre léptetni.

Vox populi
Lapunk korábban megírta, hogy a munkaerőhiány már a termelésben okoz fennakadást a Flextronics International Kft. egyik üzemében. A társaság azóta sem válaszolt megkeresésünkre. Facebook-oldalukon azonban cikkünk alatt megjelent egy beszédes dolgozói komment, amit szó szerint idézünk: "a válságstáb lázasan keresi a megoldást. pedig csak a "b" és "e" betűt kellene megtalálni... b, mint béremelés; e, mint emberséges bánásmód. Továbbá elfelejteni az "f" és "hkt" betűket, úgymint fegyelmi fenyegetés és hétvégi kötelező túlóra".

Van munkaerő-tartalék, csak éppen fluktuál

A nagy jövés-menés nem tesz jót a közhangulatnak az üzemekben, márpedig nem csak a rugalmasnak mondott Y- és Z-generáció "ugrál" látványosan az ipari parkok között, vagy akár adott ipari parkon belül, hanem a negyven-hatvan közötti korosztály is, amely külföldre már ritkán indul meg.

Teljesen új jelenség, hogy a munkavállalók közül sokan egyfajta "job hopperként" (állásról állásra ugrálóként) nem akarnak elköteleződni, hanem szabadúszó munkavállalóként tekintenek magukra, abban bízva, hogy ha jön egy újabb állásinformáció, akkor szabadon tudnak majd váltani. A lojalitás, a prioritások kérdése mára igencsak megváltozott, a karrier mint olyan átértékelődött, amelyhez újabb adalék a fiatalabb generáció világlátása, ahol a rugalmasság, a mobilitás komoly érték - magyarázta Mezriczky.

Véleménye szerint a gyakran munkahelyet váltók fő motivációja a rövidtávú érdekoptimalizálás: a helyzetet kihasználva igyekeznek fokról fokra, plusz 5-10-20 százalékkal feljebb nyomni a fizetésüket.

A fluktuáció azonban senkinek nem jó. A kiválasztási procedúrák most már napi szinten vannak felülírva, részben mert nem mindig sikerül a pozícióra megfelelő képzettségű munkatársat megtalálni. Viszont valakit mindenképpen be kell állítani, ezért rövidül a beléptetési idő, rövidülnek a tréningek: sok helyen már nem a képzett senior ember tanítja be a juniort, hanem a fél évvel korábban belépett junior tanítja be a frissen belépő másik juniort. Ennek nemcsak pluszköltsége, hanem erőteljes munkafolyamat-kockázata is lehet - figyelmeztet az Ispiro Consulting ügyvezetője.

Nem lehet leplezni: érdekek feszülnek egymásnak

Magyarországon jelenleg fellendülést, a megrendelések növekedését tapasztalják a termelővállalatok, így a létszámhiány "automatikusan" generálja, hogy annak a dolgozónak, aki a munkahelyén megmarad, többet kell teljesítenie. Mindez pszichikailag, fizikailag is megterhelő - fogalmazott lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti szövetség alelnöke.

Az érdekképviselet működési területén már augusztus közepére három olyan cég volt, amelynél bírságot szabott ki a munkaügyi hatóság azért, mert 4-500 órákat túlóráztatták az embereket, a törvényben előírt legfeljebb 250, kollektív szerződés esetén maximum 300 óra helyett. Októberre pedig a működési területen aktív cégek legalább a fele túllépi a 400 órát - becsülte az alelnök.

Úgy látja, hogy a nagyszámú túlóra miatti elégedetlenség okozza a fluktuáció jelentős részét. Ma már sok esetben nem is a jobb fizetésért lépnek át az emberek egy másik munkahelyre, hanem mert már nem bírják a terhelést. Nem egy esetben tízezer forinttal kevesebbért is váltanak a dolgozók munkahelyet, amennyiben rövidebb munkaidővel számolhatnak, sőt olyan eset is ismert, amikor valaki csoportvezetői pozícióból lefokoztatta magát operátorrá, hogy napi 16 helyett csak 8 órát kelljen dolgoznia. Ezek mellett az sem véletlen, hogy jelentősen megugrott a táppénzen lévők aránya is, ami szintén egy menekülési útvonalat tükröz.

Elmúlt annak az ideje, hogy rákényszerítsék az embereket a teljesítményre, de sok cégnél ezt még mindig nem akarják megérteni - értékelt László.

A felmondások jelentős része abból fakad, hogy a dolgozók már nem bírják azt a légkört, ami a munkahelyen van, már nem tűrik azt a stílust, amit az elmúlt években felvett képzetlen és rosszul kiválasztott vezetők megengednek maguknak, akik a kompetenciahiányaikat fenyegetőzéssel, erőszakkal, büntetésekkel próbálják pótolni

- részletezte a szakszervezeti alelnök.

Azt próbáljuk megértetni a munkáltatókkal, hogy ez a modell hosszú távon működésképtelen, ezt pusztán béremeléssel sem tudják kozmetikázni. Emellett áldozniuk kell vállalatoknak arra is, hogy megfelelő létszámmal üzemeljenek. Az egészség, a kimerültség ugyanis pénzben nem mérhető - figyelmeztetett László.

Megjelenési hely: G7.24.hu

Nem adják oda, ami az övék

A Vasas alelnöke felhívta a figyelmet a munka/magánélet egyensúlyára: az Y-generáció vége és a Z generáció eleje (tehát a mostani 18-30 éves korosztály) a korábbinál jóval öntudatosabb, így nem fogja hagyni, hogy a túlmunka miatt elvegyék tőle azt az időt, amelyről úgy érzi, hogy az övé. Egyszerűen azt mondják: nem adom a munkáltatónak az életem, hanem lépek egy másik helyre vagy külföldre. Véleménye szerint ez a pont az, amelyre jelenleg a hr-szakma is csak alig-alig akar figyelni.

Eközben az idősebb korosztály egészségileg "amortizálódik", hiszen a 35-40 év felettiek másként gondolkodnak: ők továbbra is "mennek tisztességgel", lehajtott fejjel a munkába.

Megtörtént eset - folytatta László - az egyik nagyvállalatnál egy 50 év feletti munkavállaló a hatodik ledolgozott szombat után jelezte, hogy több nap pihenésre lenne szüksége, mert fájnak a lábai, hiszen egész nap gyalogol az üzemben a gépsor mellett. Törvény szerint nem is kellene bemennie, de a munkáltató kérésére végül mégis bement. Nos, ez az ember egy idő után kiesik vagy beteg lesz - világított rá.

Eközben a fiataloknál a privát élet morzsolódik fel. Például az egyik legnagyobb autóipari cégnél fordult elő mostanság: egy ifjú dolgozó bejelentette, hogy házasodik, mondván szombaton lenne a legénybúcsú, rákövetkező hét szombaton pedig az esküvő. Erre azt mondta neki a vezetője, hogy döntse el melyikre akar elmenni, mert valamelyik szombaton biztos dolgozni kell! Hogyan várják így a hosszabb távú elköteleződést? - tette fel a költői kérdést.

Komoly próba lehet a mostani bértárgyalás

Mezriczky László szerint ugyanakkor a cégek és az őket támogató hr-szolgáltatók jelenleg elképesztő energiákat mozgósítanak, hogy találjanak új embereket. A szakmában már elterjedt nézet, hogy a legolcsóbb munkaerő-toborzás az emberek megtartása: az, hogy most már nem lehet úgy tekinteni a munkavállalóra, mint aki könnyedén pótolható, ez nagy mértékben visszahat a vállalati kultúrára is.

Két irányban lehet az embereket megtartani: az egyik az anyagi jellegű kompenzáció, amely azért kínál szűk manőverezési teret, mert eddig az olcsó munkaerő volt a Magyarországra betelepülő cégek számára az egyik fő vonzerő. Hogyha tovább erősödik a bérspirál, akkor ezek a vállalkozások megfontolják, hogy tovább álljanak, hiszen még tőlünk délkeletre is találhatók olyan, akár uniós tag országok is, ahol egyelőre olcsóbb a munkaerő. Sajnos összeszerelőüzem-szinten versenyezni - ahogy hazánk teszi - "életveszélyes" dolog, hiszen ez egy alacsony marginú és fedezetű, nagyon könnyen mobilizálható tevékenység - véli a szakember.

Tudomása szerint jelenleg óriási egyezkedés megy csaknem minden külföldi tulajdonú gyártócég menedzsmentjénél, ahol a magyar vezetők próbálnak minél nagyobb büdzsét kialkudni a béremelésre, miközben a központ menedzserei megalapozott indokokat és főleg számokat kérnek, illetve garanciákat várnak arra, hogy a kért béremelés eléri majd a várt hatást, és nem kell hamarosan újra a zsebükbe nyúlniuk.

A másik eszközt a munkaerő-megtartására a béren kívüli egyéb juttatások jelentik, ahol a vállalati kultúra, a vállalati kommunikáció jelentik a vezérfonalat. Például, hogyan lehet munkavállaló-barát, izgalmas és inspiráló környezetet teremteni a meglévő dolgozónak, azért, hogy a lehető legkevesebb "ingerenciájuk" legyen elmenni.

A jelek szerint új szakaszba lépett a menedzsmentek tanulási folyamata. Ma elsősorban a vezetői mentalitáson kell javítani: szakítani kell a "ha nem tetszik el lehet innen menni!" hozzáállással, ehelyett odafigyelő, törődő menedzsmentstílusra lesz szükség. Mindez stabilizálhatja a munkahelyi közösségeket és lassíthatja a fluktuációt - véli a hr-szakember.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Agar, 2017.11.07 08:13

Miként lehet jobb bért kapni?
A) hűséges és fejlődést mutató, lelkes munkavállalóként?
B) cég váltással?

Nekem jóval több munkám és nagyobb felelősségem van, mint, amikor kezdtem, nagyobb a stressz is, mégis bér CSÖKKENTÉS van, nem bér emelés.

@atombandi
Cáfollak. Itthoni bérből lakást venni, családot fenntartani, alapítani, élettel valamit kezdeni nem tudok 30 évesen nettó 300as bérrel sem! Kollégáim hasonló gondokkal küzdenek. Akik kimentek ismerősök, haza jönnek 4-5 év múlva, 40 milliós házakat vesznek hitel nélkül. Nekem 20 milliós alaptőkéjére nem jön össze a pénz itthon. Pedig spórolunk, nem nyaralunk, gyereket meg nem fogok vállalni, amíg magam pénzügyi helyzete olyan, hogy hónap végére nem jut a megtakarításra, ami nem ér semmit, mert KEVESEBBET TUDOK FÉLRE RAKNI, MINT, AMIVEL AZ INGATLAN ÁR EMELKEDIK!!!
Az alberleti árak elszálltak!
És ezen a helyzeten pont a családi otthonteremtés nem segít, hanem emeli az árakat.
Nyugodtan 4-10xes bérek vannak és csak 3-5x ennyi az albérlet. Minden másnál nincs jelentős eltérés, így lehet ott többet félre rakni.
Ezek az én tapaszlásaim. Örülök, hogy te egy társadalmi réteggel felettem vagy és neked van pénzed még nyaralni is! Kérted, cáfoljalak, Cáfollak. Itthon albira, munkába járás a fizum 1/2-e elmegy. Évfolyamtársaim adatai alapján Németeknél 1/3, Svájcban 1/5e, Londonban
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix3, 2017.11.06 09:17

@atombandi:
Na te kis papagáj. Ugyanannyi eszed van mint a haverodnak...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix3, 2017.11.06 09:16

@atombandi:
Szövegértés nuku?
Ezt írtam:
"Ha alaposabban megnézzük minden gazdag országban meg lehet találni a kiemelkedő jólét okát."

A svéd és finn gazdaság igen jelentős erőforrásokkal rendelkezik (faanyag, gáz, halászat). Van pár cégük amely egymaga annyit termel mint a hazai gdp...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix3, 2017.11.06 09:11

@Bahnsteig_Eins:
Szerinted a cseheknél és a lengyeleknél nyugati bérek vannak?
Eléggé el vagy tévedve...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.11.05 21:37

@troll:
szerintem orulj a hatarnyitasnak, ugyanis az balanszol. igen, az osztrak berek nem fognak ugy novekedni, mintha a nyitas elmaradt volna, viszont jol lathatoan szivja fel a keleti bereket a csatlakozas. par evtized es be fog allni rendesen a bertabla, a nemeteknel sem ment minden az elso napon, a mai napig szegenyebbek a keletiek, de a felzarkozas az tobb, mint latvanyos...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html