Az utóbbi években egyre inkább emelkedett azon fiatalok aránya, akik külföldi munkavállalást vagy letelepedést terveznek: amíg 2001-ben 22 százalék volt az arányuk, addig már 2005-ben elérték a 34 százalékot. Ezt követően volt egy visszaesés, hiszen a rövid távú kint tartózkodást tervezgetők aránya 2010-ben 13 százalék volt - ám azóta ismét ennek közel a duplájára nőtt.

Az elemzés szerint a hosszú távú, tehát legalább néhány évig tartó munkavállalási szándékkal bírók aránya különösen az elmúlt 2-3 évben emelkedett számottevően: a 2010-es 16 százalékot követően 2012-re több mint kétszeresére növekedett, majd 2013-ra újra csökkent, de még ekkor is a fiatalok 23 százaléka tervezett legalább pár évig külföldön dolgozni.

A migrációs szándék alakulása korcsoportok, valamint a tervezett migráció időtávja szerint, 2001-2013 (százalék)
Kép: Forrás: TÁRKI Omnibusz adatfelvételek, 2001-2013

A kivándorlást tervezők aránya 2005 és 2012 között folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott, és csak 2013-ra következett be csökkenés. Ugyanakkor még így is elmondható, hogy az elmúlt fél évtized során rendre a fiatalok legalább tizede tervezte úgy, hogy tartósan külföldön fog élni.

Különbségek fiatalok és idősek között

Nem csak a fiataloknak vannak migrációs terveik, a 39 évnél idősebbeknek például 7 százaléka tervezi ezt. A két korcsoport között nem csupán a tervezők arányában, hanem a potenciális célországok tekintetében is vannak különbségek.

A főbb migrációs célországok korcsoportok, valamint a tervezett migráció időtávja szerint (százalék)
Kép: Forrás: TÁRKI Omnibusz adatfelvételek (2011/4, 2011/5, 2011/6)

Amíg az idősebbeknél mindhárom migrációs típus esetében Ausztria áll az első, Németország a második, Nagy-Britannia pedig a harmadik helyen, addig a fiatalok számára a sorrend az időtávok függvényében változik: a rövid távú munkavállalási terveikben elsősorban Ausztria és Németország szerepel, több évre szóló külföldi munka, illetve kivándorlás tervezése esetén pedig Németország és Nagy-Britannia a két legfontosabb célország, míg a kivándorlási célpontok harmadik helyén az Egyesült Államok és Ausztria osztozik.

Mennyi az annyi?

Egy másik felmérés szerint - a Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) Migrációs tervek Magyarországon a 18-40 évesek körében című 2013-as kutatásáról van szó - amennyiben a munkavállalás mellett a tanulási terveket is vizsgáljuk, még nagyobb migrációs potenciál értékeket kapunk: az adatok alapján 2013-ban a rövid távú migrációt tervezők aránya 27 százalék, a hosszú távú migrációt tervezőké pedig 28 százalék volt a 18-39 évesek körében (szemben a csak munkavállalást tervezők 25, illetve 23 százalékos értékeivel).

A migrációt "tervezgetők" és komolyan tervezők aránya a 18--39 éves népességen belül a migráció időtávja szerint (százalék)
Kép: Forrás: Migrációs tervek Magyarországon a 18--40 évesek körében c. adatfelvétel, 2013 (NKI)

Az említett kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy a migrációt tervezők csupán egy része tekinthető igazán komolyan tervezőnek. Ha azokat soroljuk ide, akik 1) saját bevallásuk szerint komolyan gondolkodnak a migráción vagy már meghozták a döntést, 2) egy-két éven belül terveznek külföldre menni, valamint 3) tervük megvalósítását nagyon valószínűnek vagy egészen biztosnak vélik, akkor a 18-39 évesek tizede tervez komolyan rövid távú és hosszú távú migrációt, míg a kivándorlást komolyan tervezők aránya 3 százalék. Ezek szerint ugyan a migrációt tervezőknek csak a fele-harmada tervezi komolyan az elköltözést, ám a magyarországi népesség közel harmadát kitevő 18-39 éves korosztály több mint egytizede nem csupán "tervezgeti" a migrációt, de úgy véli, hogy egy-két éven belül biztosan vagy nagy valószínűséggel meg is valósítja ez irányú tervét.