Az élelmiszerkereskedelemben 4,0 százalékra gyorsult az értékesítési volumen éves növekedési üteme a februári 3,3 százalékról. Ezen belül az élelmiszereladások éves növekedési üteme az előző havi 3,8-ról 4,6 százalékra gyorsult, az italok és dohányáruké 1,6 százalékról 1,1 százalékra lassult.

A nem élelmiszerjellegű cikkekből 5,6 százalékkal többet vásároltak a februári 8,6 százalékos bővülés után. Az iparcikkek közül a textil és ruházati cikkek forgalma 8,1 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit és 9,7 százalékkal a tavaly első negyedévit, míg a bútorvásárlások volumene csak 0,8, illetve 1,7 százalékkal nőtt.

A számítástechnikai és egyéb iparcikkek értékesítése márciusban 13,6 százalékkal, az első negyedévben 16,7 százalékkal szárnyalt a kiugró januári 23,7 százalékos növekedéssel együtt.

Az illatszerek forgalma nyolcadik hónapja kétszámjegyű növekedést mutat, márciusban 12,7, az első negyedévben 11,5 százalékos mértéket ért el.

A használtcikk forgalom márciusban meglódult és az első kéthavi 13-14 százalék közötti ütemről 20 százalékot közelítő sebességre váltott. A csomagküldő és internetes eladások viszont csak 4,5 százalékos növekedést regisztráltak márciusban a februári 13,9, és a korábbi hónapok 40 százalékot közelítő mértékével szemben.

Az üzemanyag-eladások két éve tartó növekedése márciusban 8,7 százalékos volt éves összehasonlításban, ami alacsonyabb az előző három havinál, de az első negyedévi 6,7 százalékos növekedés meghaladja az előző negyedévi 5,3 százalékos mértéket, bár nem éri el az egy évvel korábbi 7,0 százalékot.

Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 6,7 százalékkal csökkentek márciusban.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 724 milliárd forint volt márciusban, 27 milliárddal több az előző havinál és 115 milliárd forinttal nőtt az egy évvel korábbival összehasonlítva.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások hálózatában realizálódott.