A szerző a Napi Gazdaság lapszerkesztője

Kitartóan csúcsra jár a törvénygyár: az ősz elején még úgy tűnt, hogy nem bírja a saját magának szabott felpörgetett tempót a parlament, ezekben a hetekben mégis kitartóan tör előre a jogszabályalkotás rögös útján. Jövő január elsejével lép hatályba ugyanis az Alkotmányt váltó Alaptörvény, addigra pedig el szeretnének fogadni 32 sarkalatos törvényt. Egyelőre lassú a tempó: összesen 16 ilyen törvényt terjesztettek be a T. Ház elé, ám közülük eddig csupán nyolcat fogadtak el és jelent meg kihirdetve a Magyar Közlönyben.

A következő két hét pedig különösen szépnek ígérkezik: legalább négy fajsúlyos, elemi fontosságú gazdasági jellegű sarkalatos törvény kerülhet elő. Ez azt is jelenti, hogy izgalmas péntek délutánok elé néznek a gazdasági újságírók és mindenki, aki a téma iránt érdeklődik, hogy kiderüljön: mit gondol a témában a kormányzat? A beterjesztendő új jogszabályok közül kettő már a jövő héten a parlament elé is kerülhetnek: a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól szóló törvény (a korábbi tervek szerint ebbe kerülhet az egykulcsos szja-rendszer is), valamint a Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait is tartalmazó stabilitási törvény. Az állami vagyongazdálkodásról szóló jogszabály és az új jegybanktörvény pedig várhatóan egy héttel később lesz beterjesztve.

Az új MNB-törvény kapcsán nagyon valószínű, hogy - a Gyurcsány Ferenc vezette kabinethez hasonlóan - az Orbán-kormány is komoly levelezésbe és a nyilvánosság elé kerülő üzengetésbe bonyolódik az ECB-vel. Az európai jegybank valószínűleg nem hagyja majd szó nélkül azt, hogy - az Origo korábbi információi alapján - az új jogszabály két ponton hozhat lényegi változást: nőne az alelnökök száma és visszaállítanák a mostani elnök idején megszüntetett igazgatóságot.

Érdemes megállni egy másik pillanatra is. Eddig a lapinformációk arról szóltak, hogy bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter eredetileg azt mondta, a Nemzetközi Valutaalap delegációjával karácsony előtt indulhatnak a tárgyalások, azóta kiderült, nem sietünk ennyire. A kormányszóvivő tegnap ugyan bejelentette, hogy a kormány már kijelölte a - Matolcsy nélküli - magyar delegációt és részükről bármikor lehet kezdeni a tárgyalást, ma reggel Szijjártó Péter és Rogán Antal már úgy fogalmazott, hogy bár decemberben lehetnek a tárgyalások, de reális, hogy csak január legelején ülnek az asztalhoz -  erről most fognak időpontot egyeztetni a Valutaalappal.

A jelek szerint tehát a kormány jogszabály oldalról - a költségvetésen is túl - kész helyzet elé állítja majd az IMF-et. Igaz, a kétharmados többség birtokában bármikor bármilyen jogszabályt lehet módosítani, de legalábbis más volna az optikája annak, ha mégis kivárnának néhány ügyben. A kormány érve erre az, hogy nem hitelért megyünk Washingtonig és egyáltalán nem fogjuk a gazdaságpolitikai önállóságunkat feladni - mi "csupán" a növekedés megtámogatása (bármit is jelentsen ez) érdekében némi segítséget szeretnénk kérni. Kérdés azonban, hogy ezt 2012. január-februárban is így gondolja-e az Orbán-kormány, amikor - kifogyván a magán-nyugdíjpénztári vagyon okozta likviditásból - akár komoly nemzetközi hitelszűke is lehet.

Röviden: érdemes volna várni a törvénykezéssel.