Tovább folyik a harc az új munkaszüneti napért

A szakszervezetek továbbra is vitatják, hogy rontaná az ország versenyképességét az újabb munkaszüneti nap, azaz inkább újabb fél nap, ha december 24-e szabadnappá válna. Svédországban például több a munkaszüneti nap, mint Magyarországon, mégis hasít a gazdaság.
Komócsin Sándor, 2017. november 7. kedd, 13:13

Az egyetlen esély december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítására a népszavazás maradt, miután az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában a fideszes képviselők leszavazták a Párbeszéd erre vonatkozó javaslatát - írja a népszava. Az ezzel kapcsolatos népszavazási kezdeményezést már csak egy hónapig lehet aláírni.

A a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kutatásai szerint a munkaadók erősen ellenzik, hogy a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása után újabb szabadnapot kapjanak a munkavállalók, mert úgy vélik, hogy ez nagy kiesést okozna a gazdaságnak.

Az érdekvédők szerint azonban jóval nagyobb hatása van annak, hogy hány munkaszüneti nap esik hétvégére. A munkanapok száma ugyanis ettől függően évente változik. Idén 252 munkanap van, ha ebből egy nap kiesik, a munkaidőalap 0,4 százalékkal csökken. Ugyanakkor ebben az évben január 1-je és augusztus 20-a vasárnapra esett, ami mindjárt plusz két napot hozott a vállalkozásoknak. Tavaly viszont - eggyel kevesebb ünnep mellett, ám szökőév révén az esztendő 366 napból állt - 255 munkanap volt, míg 2015-ben 254.

A versenyképesség és a munkaidőalap laza összefüggését bizonyítja az is, hogy a hollandok és a németek évi négyszáz órával kevesebbet dolgoznak, mint mi, GDP-jük mégis három-három és félszerese a magyarnak. Belgiumban és Svédországban több munkaszüneti nap van, mint Magyarországon mégis hatékonyabb a gazdaság.

A nyitókép forrása: Stocksnap

HOZZÁSZÓLÁSOK