Tovább ködösít az NGM arról a titokzatos 169 milliárd forintról, amit az állami vagyon egy részének értékesítésből kellene az idei költségvetési törvény szerint a kormánynak előteremtenie. Ez a pénz a jelek szerint egyszerűen nem létezik - enélkül viszont a megcélzott 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány nem tartható. A 169 milliárd forint az idei várható GDP 0,5 százaléka - vagyis a hiánymutató nagyon gyorsan a maastrichti három százalék közelébe találhatja magát - pedig a kormány gazdaságpolitikájának az alfája és ómegája ennek a mutatónak a tartása - különben az uniós támogatások folyósítását veszélyeztetné a kormány, amely a lakossági fogyasztás mellett az egyetlen érdemi növekedési forrása a magyar gazdaságnak.

A 2015-ös költségvetésben a kormány elrejtett egy rejtélyes 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevételt, amelynek forrását sem a parlament, de még a Költségvetési Tanács sem nagyon firtatta, annak ellenére, hogy KT is megállapította, hogy ez a tétel gyakorlatilag fedezet nélküli. Az első negyedév elteltével a Napi.hu rákérdezett az NGM-nél, hogy született-e a döntés a 169 milliárd forintos bevétel sorsáról, ám a költségvetésért felelős gazdasági tárca továbbra is a korábbi sablonszöveget szajkózta, miszerint olyan titkos/ötletes bevételi forrást találtak, amely időnek előtt nyilvánosságra hozatal "piacilag érzékenynek tekinthető, így az államnak körültekintően kell eljárnia e téren, ezért jelenleg nem áll módunkban erről részletesebb információkat nyújtani." Az év első két hónapjában 2,1 milliárdos bevétele volt a kormánynak az állami vagyonból az egész évre tervezett 245,8 milliárd forinttal szemben.

Tavaly nem titkolóztak - nem is voltak unortodox mestertervek

Korábban annyit árultak el, hogy klasszikus privatizációval - például a Mol állami pakettjének eladásával nem számolnak - hanem valamilyen vagyoni értékű jog eladása kerülhet sorba. Ilyen volt a korábbi években a frekvencia-használati engedélyek értékesítése. Ugyanakkor a frekvencia-értékesítéseket az elmúlt években nem előzte meg ilyen titokzatoskodás, ráadásul lassan az értékesíthető frekvencia-csomagokból is kifogy a kormány. Az NGM válaszát tovább árnyalja, hogy egy sebtében összeütött kvázi vagyoneladási akció inkább szolgálja a vevők érdekét (mutyi), mint a bevételmaximalizálásra törekvő állam érdekét, amely az átlátható, nyílt versenyben lenne érdekelt.

A költségvetés tárgyalásakor a kormány a KT megnyugtatása véget tett egy olyan vállalást, hogy a Beruházási Alapba tartozó projekteket addig nem folytatják, nem költenek rájuk, amíg a bevétel nem kerül a költségvetéshez - így nem veszélyeztetik az államháztartási hiányt. Más kérdés, hogy ez a vállalás csak szóban hangzott el, a költségvetési törvénybe nem került bele. Bár bevételek nincsenek, ettől függetlenül folynak a Miniszterelnökség Budai Várba költöztetésnek milliárdos előkészületei és a stadionprojektek sem állnak.

Kiadások már vannak, bevételek még nincsenek

A Beruházási Alapba 201,4 milliárd forintnyi bevételnek kell kerülnie - ennek részét képezi a 169 milliárdos vagyonértékesítési bevétel. Ezzel szembe állítottak 201,4 milliárd forintnyi kiadást, ide kerül az összes költségvetési beruházás kezdve a börtönfejlesztésektől, a stadionépítéseken át a kormányfő új vári irodájának kialakításáig. Elvileg ezek a beruházások nem folyhatnak addig míg a bevételek nem kerülnek a büdzsébe, ennek ellenére a kormány az első negyedévben az NGM tájékoztatása szerint 18 milliárd forintnyi kötelezettséget már vállalt.

A havi költségvetési tájékoztatókból az is kiderült, hogy a 18 milliárdból 14 milliárd ment el a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tökemelésére. Az első két hónapban - amiről részletes adatok érhetőek el - összesen 41,8 milliárd forintot költött a kormány az állami vagyonnal kapcsolatos kifizetésekre. Ezzel szemben folyt be 2,1 milliárd forint. Igaz a bevételek sem időarányosan kerülnek a büdzsébe, hisz például az osztalékfizetések május körül aktuálisak, így az első két hónap adatai óvatosan kezelendők.

Kell-e kiigazítás?

Az NGM lapunkhoz eljutott válaszában kifejtette, hogy a " Beruházási Alapban is szerepel, és az ugyancsak itt szereplő kiadásokra előírt kötelezettségvállalási engedélyezési folyamat jelenthet garanciát a költségvetési hiánycél tartására. A Beruházási Alapba tartozó kiadások közül csak néhány kapott kötelezettségvállalási engedélyt, ezek azonban nem veszélyeztetik a hiánycél megvalósulását. A Beruházási Alapban szereplő, 201,5 milliárd forint összegű vagyongazdálkodási bevételek az említett 169 milliárd forinton túli bevételeket is tartalmaznak. E bevételi összeg - amelynek megvalósulása egyáltalán nem kérdőjeleződött meg - 32,5 milliárd forint. A Beruházási Alap rendszere alapján tehát a kiadások 32,5 milliárd forint erejéig történő teljesítése a 169 milliárd forintnyi bevételtől függetlenül sem jelent költségvetési kockázatot."

Két hónap után ugyan még nagyon korai a költségvetés év végi hiányáért aggódni - annak ellenére, hogy ez a 169 milliárdos vagyonértékesítési bevétel finoman szólva sem megalapozott. A gyorsabb gazdasági növekedés, a vártnál alacsonyabb kamatkiadások (az NGM éves szinten 30-40 milliárdos megtakarítással számol) segíthetik a költségvetés így keletkezet lyukait befoltozni - de még így is száz milliárdos lyuk tátonghat a büdzsébe a tervekhez képest.

Beruházási Alap fő kiadásai (milliárd forint)
Bírósági beruházások8,1
Miniszterelnökség költözése (Karmelita kolostor)5
Ludovika Campus4
Szigetszentmiklósi Járási Hivatal4
Paks II. Zrt. tőkeemelése28
Börtönfejlesztés4,3
Közúti fejlesztések2,2
Bozsik stadion2,1
Stadionfejlesztések5,3
Nemzeti Olimpiai Központ (új Puskás-stadion)41,3
16 kiemelt sportág fejlesztése4
2021 Úszó-VB (most már 2017-es)
6,1
Szombathelyi Haladás-stadion4,9
Székesfehérvári Sóstói Stadion4,5
Diósgyőri Stadion2,7
Tornaterem-program3
Tanuszoda-fejlesztések3
Egyéb sport(csarnok) fejlesztések13,9
Iskolaberuházások17,1
MNV Zrt. ingatlanvásárlásai (devizahitelesek mentése)21,96
Összesen201,4
Forrás: költségvetés