A foglalkoztatottak számának növekedése annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 128 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi, míg a közfoglalkoztatottak száma ezer fővel csökkent - kommentálta a KSH friss adatait Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. A külföldön dolgozók létszáma szintén ezer fővel esett vissza egy év alatt, ami fordulatot jelent az előző évekhez képest.

Kedvező, hogy a foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben minden ágazatban bővülést mutatott. A foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a második félévben tovább gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják. A foglalkoztatás ütemének növekedését ugyanakkor fékezheti a szakemberhiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat.

A következő hónapokban szezonális hatások miatt a foglalkoztatottak száma elérheti a 4,4 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig tovább mérséklődhet, így az év második felében tartósan 5 százalék alá süllyedhet, azonban jövő év elejéig szintén szezonális hatások miatt átmenetileg újra 6 százalék közelébe emelkedhet. Jövőre folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, illetve a munkanélküliek számának csökkenése, így jövő év közepére már 4 százalék közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta. Így idén átlagosan érdemben, 5,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról, jövőre pedig 5 százalék alá mérséklődhet - véli az elemző.

A munkaerőpiac tartós javulását és a jövőben várható addicionális munkaerőkeresletet figyelembe véve (2017-2018 során csak az autóiparban és a kapcsolódó területeken mintegy 8 ezer új állás jön létre) elmondható, hogy a munkaerőhiány tovább fokozódhat az előttünk álló években - állapította meg Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.

Várhatóan a tőkeerős, magas fizetéseket ajánlani képes nagyvállalati szektor képes lesz megtalálni a szükséges képzett munkaerőt, elszívva azt a kkv-szektorból. Ezzel azonban a kkv-k már nem csak tőkehiányosak, de munkaerőhiányosak is lesznek, ami tovább rombolja az amúgy sem erős termelékenységet és hatékonyságot, így tovább np a nagyok és a kkv-k közötti termelékenységi különbség.

Rövid távon a csökkenő állástalanság rövid távon pozitív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre a bértömeg bővülésén keresztül, ám középtávon a munkaerő-piaci korlátok akár gátjává is válhatnak a fejlődésnek. Idén az év végére a munkanélküliség akár 4,6 százalék közelébe is süllyedhet - fogalmazott az elemző.