Idén 4 százalék közeli átlagos bérnövekedés és a várhatóan 0,2 százalékos infláció hatására 3,6 százalékkal nőhetnek a reálbérek - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Jövőre szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2,4 százalékos infláció mellett 3 százalékkal emelkedhet a nettó reálbér.

Tavaly 3 százalékkal emelkedtek a bruttó és nettó bérek, azonban a közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó és a nettó bérnövekedés 4,9 százalék volt, ami a tavalyi mínusz 0,2 százalékos infláció mellett 5 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményezett.

Idén a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növeli a háztartások elkölthető jövedelmét. Így idén a háztartások fogyasztásának kissé 3 százalék feletti növekedésére lehet számítani, azonban az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt nem kizárt ennél magasabb ütemű növekedés sem, ami hozzájárulhat a hazai GDP második félévi gyorsulásához is - tette hozzá Suppan.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. elemzői úgy vélték: a nyomott inflációs környezet fennmaradásával párhuzamosan a reálbér-növekedés is lassulhat, de folytatódhat az év hátralevő részében.

Az Erste elemzői szerint ezzel összhangban a háztartások is több pénzből gazdálkodhatnak, így a fogyasztásuk további emelkedést mutathat. A kiskereskedelmi forgalomban Barczel Vivien és Ürmössy Gergely véleménye szerint folytatódhat a stabil növekedés, a háztartások fogyasztása gazdasági bővülés egyik fő motorja lehet az év második felében, illetve jövőre is.