Az államháztartás finanszírozási igénye (hiánya) 296 milliárd forintot tett ki a második negyedévben, ami az adott három havi GDP 3,9 százalékának megfelelő összeg, a június végéig tartó egy év alatt a hiány 908 milliárd forint, a GDP arányában 3,0 százalék volt.

Az államháztartás névértéken számolt bruttó (maastrichti) adóssága 25 437 milliárd forintra rúgott, 502 milliárddal nőtt a második negyedévben és 2352 milliárddal volt több, mint a múlt év végén, amikor a GDP arányában 79,4 százalékon állt. A nettó hitelfelvétel 437 milliárd forinttal, a forint gyengülése pedig 65 milliárd forinttal növelte a bruttó adósságot a második negyedévben. Az államháztartás nettó adóssága 22 841 milliárd forint volt június végén, a GDP 76,3 százaléka.

Azóta javult a helyzet

Június vége óta eltelt időszakban minden bizonnyal csökkent az államadósság, ugyanis ezt tükrözik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. adatai. A költségvetés adóssága az idei első félév végén a GDP 81,6 százalékára rúgott, vagyis a rés a központi költségvetés és a teljes államadósság között a GDP 3,4 százaléka volt, ami megközelítőleg 1020 milliárd forint. Vagyis ekkor a volt az önkormányzatok az állami cégek és pénzügyi alapok adóssága - amelyeket nem számolnak bele közvetlenül a költségvetési adósságba.

Az ÁKK legfrissebb adatai szerint a központi költségvetés adóssága a múlt pénteken 24 479,3 milliárd forint volt, ami a GDP 80,7 százaléka, abból arra lehet következtetni, hogy az államadósság-mutató az első félév végén elérte lokális csúcsát. Ráadásul az államadósság szabály szerint az év végére a tavaly decemberi szint alá kel csökkenteni az államadósságot - a kormány ennek érdekében mindent meg is tesz - erre utalt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki célként nem is az államadósság csökkentését fogalmazta meg egy konferencián, hanem azt, hogy a decemberi mutató évről-évre csökkenjen.

A központi költségvetés adóssága Forrás: ÁKK
Kép: Napi.hu