A kommunikációs képzésben - az ellentétes irányú kormányzati preferenciák érvényesítése mellett is - lehetséges és fontos alternatíva, hogy a munkaerőpiaci követelményekre reagáló, gyakorlatias, a kommunikáció különböző alkalmazási területeire irányuló szakirányok legyenek, és ebben a munkaadók visszajelzései iránymutatással szolgálnak - mondta a Napi Gazdaságnak a Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tagja. A felsőoktatásban a három évvel későbbi igényeket kellene már most pontosan ismerni ahhoz, hogy a munkaerőpiaci keresletre tökéletesen válaszolni lehessen - tette hozzá. Ilyen a világon sehol nincsen - tette hozzá. A képzés soha nem a konkrét munkakörökre, hanem a sikeres munkavégzéshez szükséges szaktudás és gyakorlati készségek elsajátítására irányul. Az idén a BKF-en az alapszakoknál a Top4-ben szerepelt a gazdálkodási és menedzsment, a turizmus-vendéglátás és a kereskedelem és marketing. Mesterszakokon a vezetés és szervezés, valamint a kommunikáció vezet. A népszerű szakok kiválasztása azonban nem feltétlenül kulcsa a sikernek: a jelenlegi topszakmák öt évvel ezelőtt nem is léteztek. A felvételizők döntését a július 10-éig tartó sorrendmódosítás során befolyásolhatja, hogy aktuálisan melyek a legnépszerűbb szakok, azonban tanácsos azt is figyelembe venni, hogy a munkaerőpiacon mire lesz a legnagyobb igény a jövőben. A cél tehát az, hogy a gyakorlatiasság és a konvertálható tudás jó kombinációját kínálják a tanulóknakaz intézmények. Ennek a kihívásnak kell megfelelni a felsőoktatási intézményeknek a köztük egyre inkább erősödő konkurencia harcban. Így annak is, hogy a diákok tudása piacképes legyen, amennyiben viszont végzéskor az akkori, konkrét munkaerőpiaci helyzetben nem találnak munkát, meglévő szaktudásuk alapján az elvégzett szakirányukhoz közel álló, más területeken is el tudjanak helyezkedni.

Az elmúlt két év kormányzati felsőoktatáspolitikájának legfontosabb célja az volt, hogy a hiányterületekre tereljék a diákokat, tehát a műszaki és természettudományos képzéseket preferálják - magyarázta Vass. Tavaly 4, az idén 16 szakon szüntették meg az állami finanszírozott képzési helyeket, ami azt jelenti, hogy a gazdasági-társadalmi igények alapján erőteljesen szelektálnak az állami támogatásoknál. A magánfelsőoktatási intézményeket teljes mértékben kizárták az alapszakok állami támogatásából, és az állami intézményekben az érintett 16 szakon is csak az 500 pont közelében teljesítő felvételezők kaphatnak ösztöndíjat. Az állami ösztöndíjak megvonásával sikeresen átstrukturálták a diákok jelentkezését, jelentősen növekedett a műszaki és természettudományi iránti érdeklődés. A legnépszerűbb szakok sorrendjének átrendeződése után is megmaradt azonban az élen az üzleti terület. A kommunikáció és médiatudományi szak például kikerült az első négy legnépszerűbb szak közül, viszont a turizmus előkelő helyen szerepel. Vass a kommunikáció képzés ellehetetlenülésének megakadályozása érdekében lehetséges alternatíva a kormányzati preferenciák érvényesítése mellett az is, hogy a munkaerőpiaci követelményekre reagáló, gyakorlatias, a kommunikáció különböző alkalmazási területeire irányuló szakirányokat hozzanak létre, ebben a munkaadók visszajelzései mankóként szolgálhatnak.

A felsőoktatáspolitika másik jelentős törekvése az állami intézmények szakkínálatának racionalizálása, a szétaprózottság csökkentése és ezzel a gazdaságosabb működés megteremtése. A szakkínálat konszolidációja azt eredményezheti a közeli jövőben, hogy több intézményben a kis érdeklődéssel kísért szakokat nem fogják meghirdetni. Korábban Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitár is azt mondta a Napi Gazdaságnak, hogy fő iránymutatásként azt kell meghatározni, hogy mire és milyen arányban kell a pénz. Klinghammer valószínűnek tartja, hogy a jövő évi büdzsé az ideihez hasonló alapokon nyugszik majd, azaz kiinduló összegként 180 milliárdban becsülné meg, amelynek elosztása viszont eltér az elmúlt húsz év gyakorlatától. A kutatóegyetemek például biztosan külön elbírálásban részesülnek. A pénz okos felhasználásához szaktisztításra is szükség lesz, vagyis a párhuzamosságok kiszűrésére (Napi Gazdaság, 2013. április 25.). Vass szerint ez különösen érzékenyen érintheti a szinte mindenhol meghirdetett üzleti és kommunikációs szakokat, de több társadalomtudományi képzést is.

A BKF magániskolaként nincs könnyű helyzetben: megszűntek az állami ösztöndíjas helyek, a hallgatókat segítő állami támogatásokat elveszítették. A magánfelsőoktatási intézményeknek tehát úgy kellett versenyezni az állami intézményekkel, hogy ott eredetileg kinyilvánított kormányzati szándékok ellenére is megtartottak néhány "államis" helyet, és a sajtó által közölt rangsorokban a jelentkezők számának alakulását úgy kommunikálták, hogy az a minőség mérőszáma, és nem az állami támogatottságé. Ingyen még a gyengébb színvonalú képzésre is van igény, ezzel nem lehet versenyezni. A tandíj mértéke komoly piaci kérdéssé vált. A magániskolák a tandíjat nem vihetik a költségszintjük alá, mert a működésüket, szolgáltatásaikat finanszírozniuk kell, nem kapnak az államtól sem mentőövet, sem lélegeztető készüléket.