BUX
37575

Trükkös húzás: lazítással szigorítana a kormány?

Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy Lengyelországhoz hasonlóan itthon is az alkotmányba kellene foglalni egy, az államadósság maximumára vonatkozó törvényt. A szakértők ezzel egyetértenek, ám az ördög - mint mindig - most is a részletekben rejlik. Ráadásul létezik már egy 2008-as magyar törvény, ami jobb is, mint a példaként emlegetett lengyel szabályozás.

Ádám János, 2011. január 28. péntek, 06:30

Szakmai körökben egyetértés mutatkozik abban a kérdésben, hogy az Orbán Viktor által nemrégiben említett államadósság-plafonra szükség lenne Magyarországon. A miniszterelnök a lengyel példával érvelt: ott az alkotmányban rögzítik, hogy a GDP arányában meghatározott egyes államadósság szintek esetén automatikus intézkedéseket kell hozni a következő év költségvetésében. Nyomós érvek szólnak a szabályozás mellett: Magyarország hagyományosan szenved a "fiskális alkoholizmustól", a szabállyal elejét lehetne venni a túlköltekezésnek, miközben az országgal szembeni bizalom is jelentősen javulna. Ezért elemzők szerint nem is maga az alkotmányos plafon a kérdés, hanem sokkal inkább annak részletei, illetve megfogalmazása. A hivatkozott lengyel szabállyal ugyanis van egy komoly gond: könnyen kijátszható. Az Európai Unió az ESA (Európai Számlák Rendszere) elvei mentén számolja el a deficitet és az államadósság alakulását, míg a lengyel törvény egy saját szabályrendszer mentén definiálja az államadósságot - a két rendszer pedig több ponton nem fedi egymást.Lengyelországban korábban a költségvetésből finanszírozták az autópálya építéseket, ám ezt kiszervezték egy külön alapba, ami az ESA szabályai szerint továbbra is részét képezi a költségvetésnek, ám a nemzeti szabályok szerint nem - hozta fel a példát Samu János, a Concorde elemzője. Ezért lenne fontos, hogy egy esetleges magyar törvény az államadósságot olyan rendszerben értelmezze, mely nemzeti szinten nem változtatható meg.Másik lényegi kérdés, hogy milyen százalékos szintet szabnának meg. Az egyértelműnek tűnik, hogy ez legfeljebb 60 százalék lehet, hiszen a maastrichti kritériumok kötik az országot. Ezért célszerű lenne ennél akár egy alacsonyabb szintet megszabni (a miniszterelnök egyébként 50 százalékról beszélt). Az ország jelenlegi helyzetét ismerve (2009-ben például több mint 78 százalékra rúgott a GDP arányos államadósság) ugyanakkor fontos lenne meghatározni, hogy mennyi idő alatt kellene az adott szintre lecsökkennie az adósságnak és mi fogja arra kényszeríteni a kormányt, hogy meghozza az ehhez szükséges intézkedéseket. Németországban is működik hasonló szabály - magyarázza Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője - de ott nem az államadósság, hanem a deficit szintjét szabja meg a törvény: 2016-ra kell kiegyensúlyozott költségvetést készítenie a kormánynak. Akár ezt a szabályt is fontolóra vehetné a magyar kabinet - tette hozzá. Kételyek és aggályokAz alkotmányos szabályozás kapcsán viszont kételyeket vet fel a kormánykoalíció kétharmados többsége. Amilyen könnyen életbe léptethető lenne egy ilyen intézkedés, ugyanolyan könnyen ki is lehet iktatni az alkotmányból, amint a kormánynak később útjába kerülne - jegyezte meg Suppan. Ez pedig akár azt is okozhatja, hogy az ország megítélésén nem tudna érdemben javítani a törvény. Ennek ellenére a Takarékbank elemzője úgy véli: a piacok tisztában vannak vele, hogy nagyon ritka amikor egy párt ekkora felhatalmazást nyer és egyszeri állapotnak tudják be a kormánytöbbséget. A következő kabineteket viszont már kötni fogja a korlát - véli a szakértő.További aggály, hogy a gazdaságra nézve hátrányos is lehet egy ilyen plafon. Egy esetleges, a törvény értelmében megkövetelt fiskális kiigazítás könnyen lelassíthatja a gazdasági növekedési ütemét, ezért Samu szerint nem szabad olyan merev szabályban gondolkodni, mint például a lengyel. Olyan rugalmas szabályokat kellene csatolni mellé, amely például adott növekedési számok esetén megköveteli a kiegyensúlyozott költségvetést. Már lenne mit beletenni az alkotmánybaLétezik viszont egy magyar szabályozás, ami ebből a szempontból kifinomultabb. A reáladósság-szabályt 2008-ban fogadták el és a lényege, hogy 2012-től kezdve a költségvetést úgy kell megtervezni, hogy a reál értelemben vett államadósság csökkenésnek induljon. A törvény legnagyobb hibája viszont az, hogy semmilyen szankció nem kötődik hozzá, illetve nehezen átlátható, ezért nehezebb a közvélemény számára is elmagyarázni. Ennek ellenére a Takarékbank szakértője úgy véli, hogy a járható út az lenne, ha ezt a törvényt foglalnák bele az alkotmányba. Most ugyan a február végi reformokra koncentrálnak a piacok és a közvélemény is, ám ha ezzel a szabályozással együtt jelentenék be a csomagot, az lenne a "hab a tortán" - tette hozzá Suppan.