BUX
38018

Üdvözli a magyar megszorítási terveket a francia bank

Az MNB-vel való elégtelen kormányzati együttműködésben látja a fő veszélyt a BNP Paribas elemzője, márpedig szerinte a jegybank indokoltan emelte a kamatokat a közelmúltban.

NAPI, 2011. február 3. csütörtök, 15:28

Jó irányt jelez, hogy a megszorító program közel kétharmada kiadáscsökkentést jelent, hiszen az állami kiadások GDP-hez viszonyított nagy aránya magas adózási határrátát igényel, hogy a deficit alacsonyan tartható legyen - véli Michal Dybula, a BNP Paribas lengyel elemzője. Hangsúlyozza: az átfogó strukturális intézkedések bejelentése csak arra elég, hogy Magyarország játékban maradjon. Ennél többre lesz szükség. Ez a "több" pedig az, hogy mielőbb, lehetőleg még 2011 folyamán végre kell hajtani a megszorító programot. A pénzügyi piacok valószínűleg kedvezően fogadják majd az intézkedések bejelentését, de hamar elveszíthetik a türelmüket, ha az ígért megszorítások az év második felére a költségvetés végrehajtását tekintve nem hoznak kézzelfogható eredményt. Ráadásul a költségvetési program sikeres végrehajtásához higgadtságra és az olyan felesleges kockázatok elkerülésére lesz szükség, amelyek újra rossz színben tüntethetnék fel Magyarországot. Dybula a Magyar Nemzeti Bankkal való elégtelen együttműködésben látja a fő veszélyt, és aligha javítanak a helyzeten a kormány képviselőinek azon megjegyzései, amelyekkel a kamatmódosításokra vonatkozó döntéseket kritizálják.Az elemző szerint indokoltan emelte a kamatokat a jegybank november óta. Magyarország - mint sok más ország - esetében a kamatlábak leghatékonyabban a devizaárfolyamokon keresztül tudnak hatást gyakorolni az inflációra. Mivel az inflációt túlnyomó részben az emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárak gerjesztik, a jegybank érdemben csak annyit tehet, hogy megelőzi az ország pénzének leértékelődését, amely meggyorsítaná az áremelkedést. Dybula szerint amíg a kormány teszi a dolgát és igyekszik javítani az ország strukturális pénzügyi helyzetén, a jegybanknak is tennie kell a dolgát, és elejét kell vennie az inflációs várakozások kialakulásának. Ez két okból lényeges: egyfelől az elmúlt néhány év viszonylag magas és szeszélyes inflációs rátái miatt, másfelől pedig a leginkább szükséges pénzügyi megszorító intézkedések közül néhány (pl. az állami támogatások visszafogása) rövid távon inflációgerjesztő hatású lehet. Ezért az idén további kamatemelésekre is szükség lehet, és ha így lesz, a jegyanknak végre kell hajtania ezeket - hangsúlyozza Dybula.Szerinte a legfontosabb kérdés végeredményben az, hogy a strukturális pénzügyi intézkedések és a megfontolt monetáris politika elegendő lesz-e ahhoz, hogy újra fenntartható növekedési pályára állítsa Magyarországot. Erre azonban nem tudna felelni, mert sok függ olyan külső tényezőktől, amelyekre a magyar döntéshozók nincsenek ráhatással - ilyen például a globális és európai gazdasági növekedés, a nyersanyagok világpiaci ára, a globális likviditási helyzet, a kamatlábak és devizaárfolyamok stb. A szakértő ugyanakkor biztos abban, hogy ha nem kerül sor a pénzügyi megszorítások végrehajtására, és/vagy nem sikerül kordában tartani az inflációt, Magyarország továbbra is nagyon érzékeny lesz a pénzügyi piacok hangulatváltozásaira. Ezt mindenképp el kellene kerülni, és kis szerencsével sikerülni is fog - véli Dybula.