BUX
38657

Ugrik a képviselők nyári szabadsága?

Szinte borítékolható, hogy rendkívüli parlamenti üléseket tartanak a nyáron, mivel mind a jelenlegi kormányoldalon, mind az ellenzéknél határozott elképzelések vannak arról, milyen törvényjavaslatokat nyújtanának be választási győzelmük esetében.

NAPI Online, 2006. április 10. hétfő, 08:19

Szinte borítékolható, hogy rendkívüli parlamenti üléseket tartanak a nyáron, mivel mind a jelenlegi kormányoldalon, mind az ellenzéknél határozott elképzelések vannak arról, milyen törvényjavaslatokat nyújtanának be választási győzelmük esetében.Ezeket pedig minél hamarabb szeretnék megszavaztatni a képviselőkkel. Az MSZP a foglalkoztatáshoz, az SZDSZ az egészségügyhöz kapcsolódóan nyújtana be gyorsan törvényjavaslatokat, míg a Fidesz a pótköltségvetés elfogadtatását tartja a legfontosabbnak.


MSZP


Amennyiben az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Gyurcsány Ferenc alakíthat kormányt, úgy valószínűleg továbbvisz majd számos korábban benyújtott törvényjavaslatot. Ezeket azonban újra be kell nyújtani, mivel az új parlament megalakulásával tiszta lappal indul a napirend is. A kormány tavaszi jogalkotási programjából nem módosították még például a postatörvényt, nem fogadták el a digitális műsorszórás szabályozását. Az előző ciklus végén a plénum elé került a magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról szóló javaslat is, az újrabenyújtás értelme ugyanakkor megkérdőjelezhető, mivel őszre amúgy is új konvergenciaprogramot kell készíteni Brüsszelnek. Egy másik csomagot alkothat a ciklus elején benyújtandó 10-15 törvényjavaslat. Ennek alapjait a fejlesztések irányáról szóló Új Magyarország és a konkrét lépéseket tartalmazó „új 100 lépés” program kampány során ismertetett elemei adhatják – erősítették meg lapunknak a miniszterelnök környezetéből. Az elsősorban a munkaügyre, az oktatásra és a képzésre koncentráló új program nyilvánosságra hozott intézkedései között szerepelne a Munka törvénykönyvének átírása és egy új foglalkoztatási törvényt megalkotása. Ezek keretében a munkavállalót védő jogsegélyszolgálat kezdené meg működését, és bevezetnének egy bérbiztosítási rendszert is, amivel azt biztosítanák, hogy a dolgozók akkor is hozzájuthassanak a fizetésükhöz, ha a munkaadó valamilyen okból nem tud fizetni. Egy hosszú távú megállapodással a szociális partnerek egyetértésével a kormány 25 százalékos béremelést tervez a közszektorban, míg a szakképzett munkások minimálbére 2010-re elérné a 100 ezer forintot.Problémát okozhat a beígért átfogó reformok megvalósításában, hogy jelentős részük kétharmados törvények által szabályozott. Bár az Igazságügyi Minisztérium már elkészítette koncepcióját a minősített többséget igénylő jogszabályokról (többségüket átminősítenék, míg a legfontosabb szabályok az alkotmányba kerülnének), de ezt a kampány miatt még nem hozták nyilvánosságra. A kistérségi feladatellátás kötelezővé tétele már a 2002–2006-os időszakban is elvérzett az ellenzék ellenállásán.  Néhány változás rohamtempóban akár már július elsejétől életbe léphet. Ezek közül is a legnagyobb valószínűsége a kormány által már elfogadott áfacsökkentésnek van: az otthonápolás, a magánlakások felújítása és a kisebb javítási szolgáltatások esetében az Európai Unió által lehetővé tett ötszázalékos áfakulcs lépne érvénybe.


 


Fidesz – KDNP


Meglehetősen sűrű lesz a nyár az újonnan megalakuló Országgyűlésnek, ha a Fidesz nyeri a választásokat. A kormányrúd átvétele a valós számok, vállalt kötelezettségek és aláírt titkos szerződések megismerésével kezdődne. Mindezektől nem függetleníthető módon a kormányzás első heteiben elkezdődne a konvergenciaprogram újragondolása, amit a párt az őszi brüsszeli premier előtt nem sokkal hozna nyilvánosságra. Varga Mihály elnökhelyettes szerint még a nyáron benyújtják és elfogadtatják a pótköltségvetést az országgyűléssel, amivel párhuzamosan megkezdenék a 2007-es büdzsé előkészítését. A jelenlegi költségvetésben eredetileg is magas hiánycél szerepel, ami a Fidesz szerint a GDP 8-10 százalékára is nőhet az év végére, hiszen már az első negyedévben elérte a deficit a 800 milliárdos szintet. (Ez még nem hivatalos információ, a márciusi áht-hiányszámot ma közli a szaktárca.) A Fidesz gazdasági és pénzügyi csúcsminiszter-jelöltje úgy véli, ennek hátterében rossz gazdaságpolitika áll, amit a pótköltségvetésben megváltoztatnának, így az eredeti hiánycélt kitűzőnél is ambiciózusabb költségvetést nyújtanának be még 2006-ra. Ennek mértékéről egyelőre nem árult el közelebbit, a bevételi számokat viszont minden bizonnyal befolyásolja, hogy még a nyár elején átvezetnék az adó- és tb-törvényekben a 10 százalékos munkáltatói tb-csökkentést, valamint a Brüsszelben kezdeményezett áfaátsorolásokat – ha megkapja erre az engedélyt az ország az EU-tól – a magánlakások felújítása, a házi gondozás és a kisebb javítások esetében. (Az előbbi lépés közel 250, az utóbbi 15 milliárdos mínuszt jelenthet a bevételekben 2006-ban.) A kiadási oldalon rövid távon a kormányzati költekezés visszafogásában lát megoldást a Fidesz, konkrétabban a presztízsjellegű kiadások átütemezésével és egyes tételek elhagyásával. Általános megszorító intézkedésre Varga szerint nem kell készülni, ha a Fidesz alakíthat kormányt; a minisztériumok büdzséjét tételesen vizsgálják át és így határozzák meg a kihagyható kiadásokat.A minimálbér-emeléssel, az áram és a gáz árának csökkentésével a jelenlegi tervek szerint nem foglalkozna idén az Országgyűlés, ezek az ígéretek a ciklus egészére szólnak, és megvalósíthatóságuk számos tényezőtől függ – hangsúlyozta Varga. Valószínűleg még májusban nekikezdene viszont Orbán Viktor kormányfőjelölt a központi államigazgatás átszabásának, amire jelenleg többféle elképzeléssel is rendelkezik a párt. Előfordulhat, hogy néhány csúcsminisztériumot hoznak létre, egybeolvasztva például a gazdasági és pénzügyi, vagy az egészségügyi és szociális területeket.Az áttekintendő szerződések között a privatizációs – elsősorban a Budapest Airport Rt., a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. és az Antenna Hungária Rt. eladására vonatkozó – ügyleteket, a külföldi cégeknek juttatott állami támogatásokat tartalmazó kontraktusokat és az állami–magán finanszírozási konstrukcióban aláírt szerződéseket emelte ki kérdésünkre Varga Mihály. A privatizációs jogszabályhoz a szerződésekben tapasztaltak függvényében nyúlna hozzá a párt, ha nem szükséges, nem módosítanak a törvényen a kormányzás első hónapjaiban. Az egészségügyi privatizáció megállítását sürgető párt, ha kormányra kerül, szintén nem hoz gyors jogi rendelkezést a magántőke ilyetén terjedése ellenében – Varga szerint ugyanis a Fidesz nem akarja mindenáron gátolni a magántőkét az egészségügyben; vagyis lesz, amit el kell adni, ám sok helyütt inkább az állami vagyon gyarapítása és az avval való hatékony gazdálkodás lenne optimális (Mikola István miniszterelnökhelyettes-jelölt eddig határozottan elzárkózott a privatizáció gondolatától).Arról még nincsenek kiforrott elképzelések Varga állítása szerint, hogy milyen eszközökkel érnék el az állampolgárok és cégek adminisztratív terheinek csökkentését a közeljövőben, mondván, először át kell venni és tekinteni a jelenleg nem kellően ismert államigazgatást.


 


Az SZDSZ rendkívüli nyári ülésszakot kezdeményez


A liberális párt tervei között szerepel az egészségügyről szóló törvényjavaslat, valamint az államreformról szóló törvénycsomag önálló benyújtása. Mindkét javaslatot önállóan, az új Országgyűlés összetételétől függetlenül tervezik napirendre tűzni. Kóka János lapunknak kiemelte: a liberálisok mindkét témában saját szakértői koncepcióval állnak elő, az államreform kérdésében ugyanakkor jelentős részben fognak támaszkodni a Sárközy-féle három, egyszerű többséggel elfogadható törvényjavaslatra.Kóka szerint Magyarországot sürgeti az idő, szeptemberig hihető és tartható konvergenciaprogramot kell benyújtani az Európai Bizottságnak. Ezért az SZDSZ kísérletet tesz egy hosszú távú, széles körű gazdasági-társadalmi konszenzus kezdeményezésére. Bár a liberálisok nem látják értelmét, hogy a 10 évre szóló gazdasági-társadalmi fejlesztési programot törvénybe foglalja az új Országgyűlés, széles körű vitát szeretnének kezdeményezni a gazdasági szereplők, a pártok és a civil szervezetek között. Kóka János szerint az ország előtt álló problémák nem tűrnek további halasztást, ezért szükség van a rendkívüli, nyári parlamenti ülésszak összehívására is, amit azonnal kezdeményezni fognak.