BUX
37575

Új aranykor Magyarországon? Mi okozta a brókerbotrányt?

A brókerbotrány körülményeiről és következményeiről, a magyar makroadatok valós tartalmáról, a felminősítési esélyekről beszélgetett a HBLF konferenciáján Bod Péter Ákos, Kupa Mihály és Mellár Tamás.

Napi.hu, 2015. március 20. péntek, 16:38

Brókerbotrány

Régen a piacon az ellenőrök figyeltek arra, hogy a szereplők vajon hogyan tudnak túl jó feltételeket ígérni - reagált a brókerbotrányra Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Kupa Mihály, volt pénzügyminiszter a jegybank és a felügyelet gyors összevonását, a svájci frank hirtelen felértékelődése miatti veszteségeket, illetve az illetékesek hozzá nem értését említette. Hozzátette: a bankok, biztosítók stabilan állnak a lábukon, illetve "ott van a Concorde, aminek marha jó vezetője van". A szigorúbb szabályozást követelő véleményekkel kapcsolatban elmondta, már úgyis minden túl van szabályozva, az eszközök megvoltak, alkalmazni kellett volna őket. Arra a felvetésre, hogy a brókerbotrány is az állampapírok felé tereli a befektetőket, így reagált: el kéne gondolkodni azon, hogy az én pénzemből verik ki a bankokból a betéteket a magas állampapír-hozamokkal.

Mellár Tamás

Mellár Tamás, a KSH volt elnöke megjegyezte: az, hogy 10-15 éve mehettek ezek a szabálytalanságok, rávilágít, milyen a szabályozás. Az ügyeket mindkét politikai oldal a másikra próbálta kenni, miközben a politika és a pénzügyi befektetői világ szorosan összekapcsolódik, "megcsinálják a maguk kis üzleteit".

Makroadatok

A friss adatok vajon egy új aranykor kezdetét vagy a 2012-es zsugorodás utáni visszapattanást jelzik? - tette fel a kérdést Bod Péter Ákos, aki szerint más kérdés, hogy a kormánypolitika miatt vagy annak ellenére teljesít-e jobban a gazdaság. Huszonöt év után Magyarország belelépett a közepes fejlettségű országok közé - nagy kérdés, hogy ebből ki tud-e törni felfelé, miközben tény, hogy regionális összehasonlításban visszacsúszott. Elmondta: e régiónk természetes növekedési üteme 2-2,5 százalék, a miénk 1,5 százalék - ez megértővé teszi az embert a gazdaságpolitikai szakemberek iránt, akik megpróbálnak valami mást a növekedés érdekében, még ha a siker kétséges is.

Kupa Mihály

Magasról nézve a makroszámok rendben vannak, közelről viszont kérdéseket vetnek fel - fogalmazott Kupa Mihály. Varga Mihály adócsökkentési ötletei kapcsán úgy látja, már a 2018-as választásokra készülnek, de túl sok az erőltetés. Hozzátette: nagyon monokulturálisra állt be a gazdaság az autóiparral.

Jók, bővebben nem jók - idézte az ismert anekdotát a makromutatók kapcsán Mellár Tamás. A KSH volt elnöke szerint a keresletélénkítés multiplikátor hatása nem igazán érvényesült, nem beszélve arról a trükkről, hogy a közmunkásokra költött pénzt nem csak a kínálati, de a keresleti oldalon is elszámolják. A nulla százalékos inflációról elmondta: a rezsicsökkentéssel érintett önkormányzati vállalatoknak jelenleg 1100 milliárdos adósságuk van egy évvel az önkormányzatok konszolidálása után egy évvel. A nyugdíjvagyon háromezer milliárd, a különadók 2000 milliárd forintot hoztak, de a kultúrából és az oktatásból is rengeteget kivett a kormány - ezeket beleszámolva nem látszik, hogy az adósságállomány impozánsan csökkent volna.

Felminősítési esélyek

Bod Péter Ákos

A jelenlegi magyar osztályzat valóban lejjebb van, mint amit az egyéb mutatók, köztük a cds-felárak jeleznek, legalább 1-2 fokkal feljebb kellene lennünk - vélekedett Bod Péter Ákos. Bár a kormányzati többséget általában a kockázatot mérséklő elemként szokták értékelni, Magyarország esetében nem, hiszen a kabinet lényegében bármit megtehet, ami befektetési szempontból semmiképp sem előny - ez a hitelminősítőknél az osztályzatjavítás ellen szólhat.

Lesz felminősítés, de ez nem változtat lényegesen a helyzetünkön, egyrészt azért, mert a kormány a külső függőség csökkentésén, a belső finanszírozás növelésén dolgozik. Sem a tőkeállomány bővülését nem lehet megfogni, munkaerő-oldalon sem lehet várni a bővülést, k+f nemigen van - így nem látszik a 3 százalékos potenciális növekedési pálya, inkább 0-1 százalék közöttiről beszélhetünk.

Grexit

Ha kimegy, kimegy, és akkor mi van? De azt gondolom, hogy bent fogják tartani Görögországot az eurózónában, ennek ezer trükkje van - vélekedett Kupa Mihály.

A görögök is benn akarnak maradni, az önálló monetáris politika nem hoz megváltást, a leértékelés tartósan nem tud versenyképességet javítani, ami Magyarország számára is fontos tanulság - vélte Mellár Tamás. Csak versenyképes gazdasággal tudunk felzárkózni, a monetáris politika legfeljebb buborékot fújhat, ami a legelső válságra kipukkan.