Új eszközöket vet be az MNB - itt a bejelentés

Az MNB monetáris tanácsa (MT) döntése alapján a jegybank saját eszköztárával is támogatja a belső források felé való fordulását, így a külső sérülékenységünk mérséklését - jelentette be a jegybank.
Napi.hu, 2014. április 24. csütörtök, 08:30

Az MT megítélése szerint a bevezetendő eszközök elég ösztönzést jelentek a bankrendszer számára, hogy segítsék az ország külső sérülékenységének javulását és a magyar gazdaság egy egészségesebb finanszírozási szerkezet irányába való elmozdulását. Ez a lépés jelentősen hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás erősödéséhez, illetve a fenntarthatóbb gazdasági növekedéshez - olvasható az indoklásban.

A cél, hogy a jegybank saját eszköztárával is támogassa a belső források felé való fordulást, így az ország külső sérülékenységét mérsékelni akarják - mondta Balog Ádám, a jegybank alelnöke.

A lépések:

1. Június 16-tól bevezetnek egy forint kamatcsere eszközt, amely a partnerkörbe tartozó intézmények számára lehetőséget biztosít az általuk tartott vagy újonnan vásárolt hosszú forinteszközök kamatkockázatának mérséklésére. Az indoklás szerint ezzel az eszközzel is az a cél, hogy a hosszú állampapírok vásárlására ösztönözzék a bankokat.

2. Június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy változó kamatozású hosszú lejáratú fedezett forint hitel, amely a forintlikviditáshoz jutást segítheti.

3. Június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy eszközcsere ügylet, amelynek keretében a partnerkörbe tartozó intézmények hosszú lejáratú forint értékpapírokért cserébe deviza értékpapírokhoz juthatnak, ami a devizalikviditáshoz jutást segítheti.

4. Augusztus 1-jétől a jegybank irányadó instrumentumának formája megváltozik, a jelenlegi kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakul át, amit csak a partnerkör intézményei tarthatnak a jegybanknál. Az MNB-nél elhelyezett betétek továbbra sem tartoznak a jegybank által hitelműveletei során elfogadható fedezetek körébe.

Az utóbbi pontban megfogalmazott intézkedés (kötvény helyett újra betét) azt jelenti, hogy  - Matolcsy György MNB-elnök korábban megfogalmazott vágyának megfelelően - a külföldi székhelyű intézmények kiszorulnak az MNB kéthetes papírjának tulajonosai közül. A jegybank kéthetes kötvényállományának jelenleg 5400 milliárd forintos állománya augusztustól mintegy 804 milliárd forinttal csökkenhet, mivel ekkora része van külföldiek kezében - kérdés azonban, hogy a külföldi szereplők ezt a pénzt kiviszik az országból vagy más forint alapú eszközbe átteszik-e.

A lépések segíthetnek a felminősítésben is
A külső sérülékenység csökkentése már csak azért is fontos - ahogy azt Pleschinger Gyula, az MNB MT-tagja a Napi.hu-nak adott interjúban elmondta - a hitelminősítők munkatársai gyakran azzal érvelnek  a magyar felminősítés ellen, hogy Magyarország még mindig túl sérülékeny a befektetési kategóriához képest.


Az államadósság belső forrásokból történő finanszírozásának erősítése nyomán csökken a bruttó külső adósság, a kisebb bruttó adósság kisebb külső refinanszírozási igényt és csökkenő külföldi megújítási kockázatot jelent. A forinteszközök kibocsátása felé történő elmozdulás javítja az államadósság devizaszerkezetét, ezzel párhuzamosan csökken az államadósság árfolyamra való érzékenysége - mondta az alelnök.

Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint a költségvetés idén lejáró devizaadósságának forintadósságból való refinanszírozása érdekében az MNB hajlandó a devizatartalékokból biztosítani a szükséges devizát, amennyiben az állam növeli a forintkibocsátások nagyságát.

Az irányadó jegybanki eszköznek csak a formája változik, egyéb paraméterei nem - hangsúlyozta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. A hazai kereskedelmi bankok nagyobb mértékű állampapír-vásárlásával a bankrendszer eszközoldalán fokozatos átrendeződés mehet majd végbe: az MNB-kötvényeket állampapírok válthatják fel.

Palotai elmondta: a jegybanki devizatartalékok mértéke 2013 végén meghaladta a rövid futamidejű külső adósság szintjét. Az ország rövid lejáratú külső adóssága 2013 végén 28 milliárd eurót tett ki, amelyet érdemben meghaladott a devizatartalékok csaknem 34 milliárd eurós nagysága.

A monetáris tanács megítélése szerint a bevezetendő eszközök elég ösztönzést jelentek a bankrendszer számára, hogy segítsék az ország külső sérülékenységének csökkenését és a magyar gazdaság egy egészségesebb finanszírozási szerkezet irányába mozduljon el. Ez a lépés egyúttal jelentősen hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás erősödéséhez, illetve a fenntarthatóbb gazdasági növekedéshez.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

pro libertate, 2014.04.24 17:45

A szokásos idiotizmus: 3 lépés hátra, hangzatos tervek (sőt, diadaljelentések) a javulásról, aztán bűnbakkeresés, porhintés...

1. "A cél, hogy a jegybank saját eszköztárával is támogassa a belső források felé való fordulást" - 2010. tavasza óta a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány megduplázódott. Pávatánc... mi a valódi cél?

2. A jegybanki kéthetes papírban az a pénz halmozódik fel, ami éppen nem talál helyet a gazdaságban, ily módon ez is gazdaság működösének egyfajta indikátora (hasonlóan pl. a vállalati hitelezéshez vagy a külföldi adóssághoz). Ha a gazdaság haldoklik, akkor a jegybank dúskál... A jó öreg orbánmatolcsy módszer: nem a bajt igyekeznek orvosolni (azaz a gazdaság növekedését beindítani), hanem a tüneteket kezelni. Ld. pl. vállalati hitelezés, foglalkoztatás, stb..

3. 2010. tavaszán kb. 3500 milliárd parkolt az MNB-ben. Amikor matolcsy beült a jegybankba, ezt a szintet célozta meg (nhp 3. pillér), ehhez akkor 900 milliárdos csökkenés kellett volna. Ezzel szemben a kéthetes kötvényállomány azóta újabb 1000 milliárddal nőtt... Nem baj, a lényeg, hogy van terve matolcsynak (most éppen) 800 milliárdos csökkentésre... :DDD

4. A jegybankban azért parkol a pénz, mert a tulajdonosa/kezelője bízik a gyors javulásban. Ha az állam nem a gazdaság felpörgetésével, hanem adminisztratív eszközökkel akarja kikényszeríteni a kéthetes állomány csökkenését, azzal nyilvánvalóvá teszi, hogy nem számít növekedésre. Világos beszéd, csak a hivatalos kommunikációval nem találkozik...

5. Az elmúlt8évben a jegybanki devizatartalék 10 milliárd EUR-ról 35 milliárdra nőtt. Azóta kb. stagnál (ingyenpénz-hegyek, külkertöbblet-csúcsok dacára), most éppen 1 milliárddal kevesebb. Köszi, elődök, most orbánmatolcsy elköltheti arra, hogy segítse a pénz távozását a magyar gazdaságból... (mondjuk ahol haldoklik a gazdaság, ott tényleg felesleges luxus készenlétben tartani a tőkét).

Szerintem az épelméjű, unortodoxnak nem nevezhető gazdaságpolitika valami efféle felismeréssel kezdődne: ha nem csinálunk háborús léptékű károkat, akkor nem kell kétségbeesett kármentést folytatni. A mi megmentőink még nem jutottak el eddig a felismerésig.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2014.04.24 15:58

@Blama: "Miért "jelentkezne" az a pénzmennyiség állandó vevőként?"
Azért mivel ha Magyarországon marad a külföldi befektető, a likvid pénzét valamilyen rövid távú biztos hozamú helyre kell elhelyeznie. A 3 hónapos DKJ most az egyedüli ilyen.
De ha ennyire okos várom javaslatait! Hová fektessen a befektető?

A deviza-tartalék messze az optimális szint fölső része fölött van már most!
A kereslet kínálatról meg csak annyit, hogy ha nagyobb a kereslet (pl.: DKJ kibocsátásnál) az csökkenti a hozamot!

A pénz forgásával mit akart kifejezni? Hogy jön ez most ide? A kéthetes MNB kötvény állomány külföldiek kezében lévő része szinte konstans 800 milliárd Ft jelenleg.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2014.04.24 15:49

@csillagos66: A "bevon" az MNB 800 milliárd Ft-ot azt jelenti, hogy megsemmisíti, bezúzza, kivonja a gazdaságból!
Itt ugyanis a 800 milliárd Ft átváltása történik devizára a deviza tartalék terhére. Tehát a külföldi befektető - amennyiben el akarja hagyni a magyar gazdaságot - devizát vásárol Ft ellenében az MNB-től, majd távozik.

Ugyanaz történik - csak fordítva -, mint amikor a külföldi befektető devizában ruház be Magyarországon. Hozza az EUR-ot és átváltja Ft-ra. Itt a kereskedelmi bank csak közvetítő, a Ft-ot az MNB teremti, és a devizát is ő tárolja kezeli utána (deviza tartalék).
Így zajlott az állam deviza felvétele is (pl.: IMF hitel). Az SDR bekerült az MNB-nél a deviza tartalékba, a kormányzati számlákra pedig az MNB "teremtett" Ft-ot érte.
Pontosan emiatt óriási a szabad Ft likviditás. Ezért van 5000 milliárd Ft fölött az MNB kéthetes kötvényállománya.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2014.04.24 15:41

@senkalfonz: A bankoknak pont a nyereség az érdekük.

Mivel a CHF-hiteleken még fognak bukni, ezért pont a forinthiteleket szórnák, ha lenne kinek.

De biztos, hogy a lakásforgalom fel-nem-lendülése a lakáshitelkereslet felfutását jelzi előre... persze...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2014.04.24 15:40

@senkalfonz: A bankok azért nem hiteleznek, mert régen CHF-hiteleket nyújtottak?!

Felejtse már el ezt a maszlagot!

A bank bármikor hitelez, ha van kinek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html