Új fegyvert vethet be Matolcsy? - íme, a választék

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A március elejétől új elnökkel működő MNB eszközeivel kapcsolatos eddigi ötletek két csoportra bonthatók. Egyesek szerint ha a forintkötvénypiacon likviditási gond alakulna ki − például mert meg kellene "nyomni" a bruttó kibocsátást, hogy fedezni lehessen a forintlejáratok mellett a 2014-es választások közeledtével felgyülemlő költségvetési hiányt, illetve adott esetben a lejáró deviza egy részét is forintból lehessen kiváltani − beléphetne a másodpiacra a jegybank. Mások szerint a monetáris transzmisszión keresztül lehetne serkenteni a kereskedelmi hitelpiacot. Például ha a jegybank korlátozná a kéthetes MNB-kötvény vásárlását, amellyel az egynapos piacra terelné a bankokat. Olyan ötlet is van, miszerint a jegybank nem fizetne kamatot a nála tárolt tartalékokra, illetve az overnight kamatok levágásával aszimmetrikusan szélesíthetné a kamatfolyosót, hogy a bankoknak ne érje meg a tartalékolás, vagy ha egy napra beviszik a pénzt a jegybankba, akkor csak sokkal kisebb kamatot kelljen nekik kifizetni.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A kötelező tartalékrendszer módosításával is befolyásolhatna az MNB. Jelenleg a bankok eldönthetik, hogy a rájuk vonatkozó tartalékráta 2 és 5 százalék között mennyi legyen (ennek átlaga jelenleg 3 százalék körül van). Ha erre a jövőben kisebb kamatot fizetne az MNB, valószínű, hogy még többen választanák a 2 százalékot.

A bankok kerülik a kockázatot

Valójában nincs nagy mozgástere a jegybanknak, hiszen a fő probléma nem a forintlikviditási helyzet − mondta lapunknak Németh Dávid, az ING elemzője. A hitelpiacon az igazi gondot a kockázatkerülés jelenti, vagyis a bankoknak lenne elég forrása a hitelteremtésre, ám a rossz portfólióminőség, a gyenge növekedési kilátások, körbetartozások és bizalmatlanság, valamint sok esetben az anyabanki korlátozások miatt inkább leépítik a hiteleiket, mintsem újakat teremtenének. Kereslet Németh szerint lenne a vállalatok részéről, ám csak a kiváló adósok kapnak most hitelt, ezek viszont vagy kevesen vannak, vagy nincs is szükségük a forrásra. Emellett a multinacionális cégek gyakran vállalaton belüli forrásszerzéssel élnek, vagyis anyacégüktől kapják a hitelt, helyi bankokkal alig állnak kapcsolatban.

Az MNB néhány dologban azért segíthet. Ilyen lehet például az értékpapírok adásvétele, amire volt is precedens a jelzáloghitel-piacon, bár az eddig nem sok sikerrel járt. A vállalati mérlegszerkezeten javíthatna a jegybank, ha a toxikus eszközöket − ahogy tette azt például a Fed − vállalati váltók vásárlásával "kiszívná" a banki hitelportfóliókból.

Életveszélyes lenne még több forintot teremteni

Érdekes kérdés az önfinanszírozás, vagyis amikor az MNB a hozamok leszorítása vagy a likviditás stabilizálása érdekében belép az állampapírok másodpiacára. E megoldásnak viszont Németh szerint elég rossz lenne az üzenete. Az is lehet, hogy a külföldiek egyszerűen kiszállnának a piacról, és akkor a helyükre kellene a jegybanknak belépnie. A devizafinanszírozást lehetne támogatni, hogy a bankok devizahitel-költségei csökkenjenek, és simábban menjen a mérlegalkalmazkodás. Itt is szűk azonban a mozgástér, mert a devizatartalékokat nem nagyon szabad apasztani.

Teljesen fölösleges forinteszközöket venni a jegybanki mérlegbe − ért egyet Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletágának vezetője, aki szerint a forintlikviditás-többletes magyar bankrendszerben egyetlen mérlegintézkedésnek van haszna: a devizalikviditás növelésének. Forintlikviditási eszközökkel csak annyit lehet elérni, hogy a forint gyengüljön, illetve a rövid oldali kamatok nagyon volatilissé váljanak. A kereskedelmi hitelpiacba a hitelkereslet és a hosszú lejáratú forintforrások hiánya miatt ilyen eszközzel nem lehet életet lehelni.

Ha a kínálati oldalt nézzük, akkor a hatás legfeljebb az lehet, hogy a pénzpiaci kamatszint az alapkamat alá menne, de főleg a határidős piacon azt nem látni, hol alakulna ki az egyensúlyi kamatszint. Emiatt egyfelől elveszítené irányadó funkcióját az alapkamat, másfelől ettől még nem indulna be a monetáris transzmisszió, hiszen a magyar bankrendszer nem képes arra, hogy egynapos vagy kéthetes forintlikviditásból tízéves hitelt teremtsen. Máshol ez akár működhetne is, de nálunk sosem ment. Az más kérdés, hogy éven túli forrást biztosítani minőségileg mást jelentene; ilyen LTRO típusú hitelkeretet piaci kamatoknál kedvezőbb áron tud biztosítani a bankoknak az MNB, de a hitelezés beindításához ez csak egy feltétel a sok közül − véli Orbán.

Nagyobb devizalikviditás kell

Sokkal fontosabb lenne viszont a devizalikviditás biztosítása, ugyanis a magyar bankrendszer hagyományosan ennek hiányától szenved, emiatt a határidős deviza-kamatkülönbözet nálunk a világon a legtorzabb. Az MNB euróban kellene hogy kihitelezzen a bankoknak, illetve 1−3 éves devizaswap-ügyleteken keresztül alkalmazhatna agresszív árbefolyásoló intézkedéseket. Ennek köszönhetően lehetne úgy lejjebb tornászni az eurókamatokat, hogy közben a kamatkülönbözet érdemben nem romlana (így lehetne közben lejjebb szállítani a forintkamatokat, például az alapkamatot is).

Arra persze nagyon figyelni kell az Aegon szakembere szerint, hogy a devizaforrást ne menekítsék ki az országból, valamint egy szélesebb körű devizaswap-tender befolyásolhatja a jegybanki devizatartalékokat, hiszen a kihelyezett deviza a lejáratig kikerülne a tartalékállományból. A lejáratkor visszafizetnék a bankok, ezért Orbán szerint nem jelentene tartós problémát a tartalékok apadása, sőt kifejezetten drága dolog, hogy az MNB-nek kell tartalékot képeznie nagy költségek árán, mert a bankrendszer nem képes hosszabb futamidejű devizaforrás bevonására. Viszont a devizaforrás kihelyezése profitabilis vállalkozás, ezzel a jegybank és az állam is jobban járna. Pontosan kellene látni, hogy a tartalékképzés dinamikájára milyen hatással lennének ezek a mérlegintézkedések, de az biztos, hogy van egy optimum, amely mellett lehetne agresszívabb swap-ügyleteket indítani − mondta az üzletágvezető.