Az Állami Számvevőszék a monetáris tanács kezébe tenne át jelenleg jegybank-elnöki funckiókat - derül ki az ÁSZ MNB 2010. évi működésének ellenőrzéséről szóló jelentéséből.

A jegybank működési eredménye a tét

Így a számvevők a jegybanktörvény felülvizsgálatát kezdeményezik a monetáris politika megvalósításával kapcsolatos végrehajtási és eszköztár-alkalmazási kérdésekben, ezen belül is azokban a kérdésekben, amelyek a jegybank eredményét befolyásoló döntéseket befolyásolják.

Az MNB működési eredménye 2010-ben 41,6 milliárd forint veszteség volt. A jegybank eredménytartaléka erre fedezetet biztosított, ezért a 2011-es költségvetésben nem jelent meg térítési kötelezettségként.

A jegybank megerősíti, hogy a jegybanktörvény módosítása esetén képes lenne nyereségorientált gazdálkodást folytatni, de jelenleg nem kell ennek a célnak megfelelnie a törvényi előírások szerint. Az ÁSZ által felvetett javaslat megvalósításának ára az Európai Unió alapszerződésében is meghatározott elsődleges cél, az árstabilitási cél feladása lenne, amely esetenként kétszámjegyű inflációt is jelenthetne, amit a jegybank nyilvánvalóan nem tud támogatni.

A kérdés már júliusban is felmerült az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságán belül, ahol Járai Zsigmond, fb-elnök megjegyezte, hogy az MNB mérlege a számviteli előírásoknak megfelelően készült, ám az fb a vizsgálata során többször korlátokba ütközött, ezért érdemes lenne a jegybanktörvény módosításával az fb hatáskörét bővíteni.

Másfél hónapon belül lesz új jegybanktörvény?

Az ÁSZ azt javasolta a nemzetgazdasági miniszternek, hogy vizsgálja felül a jegybanktörvényt amiatt, hogy az MNB veszteségét befolyásoló tényezők szabályozottsága teljes körű és egyértelmű előírásokat tartalmaz-e, és szükség esetén pedig kezdeményezzen törvénymódosítást a testületi döntési jogkörök átruházhatóságának korlátozására, valamint a hatáskörgyakorlás kontrolljára.

Az ÁSZ-jelentéshez mellékelték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelét is, aki azt írta, hogy a neki címzett ÁSZ-javaslatokkal egyetért és a kérdéskört a 2012. január 1-jén hatályba lépő új MNB-törvény az ÁSZ javaslatainak megfelelően szabályozza majd.

A levél november 8-ai dátummal íródott, az országgyűlés menetrendje szerint azonban nincs szó a jegybanktörvény módosításáról, nem hogy egy új törvény meghozataláról. A változtatásokat ráadásul az Európai Központi Bankkal is egyeztetni kell. Bár jegybanki és IMF-es példák szerint az NGM-nek nem erőssége az egyeztetés, azonban ebben az esetben valószínűbb, hogy elírásról, mint egy új hipergyors törvényalkotásról lehet szó.

Az ÁSZ rosszallja Simor alacsony fizetését

Az MNB 16 vezetőjének a keresete már 2010-ben is meghaladta az elnök - jelenleg Simor András - MNB-törvényben szabályozott 2011. évi keresetét, ami nem tükrözi a bankon belüli hatásköri és felelősségi viszonyokat - írja az ÁSZ.

Érdekes helyzet, amikor a jegybanknak kell magyarázkodnia az őt sújtó kormányzati intézkedések miatt. Az MNB bérstruktúrájában lévő ellentmondásos helyzet, hogy az elnöki, alelnöki fizetéseket törvényben korlátozzák, nem a jegybank, hanem a jogalkotók idézték elő - szól a jegybanki közlemény. Az MNB vezetőinek személyi alapbére, keresete az adott kereteken belül a munkakörökhöz kapcsolódó felelősségi viszonyokat, a jegybank munkaszervezeti hierarchiájában elfoglalt helyét, fontosságát tükrözi.

Közbeszerzésről is vitatkoznak az állami intézmények

Többek között a közbeszerzési törvény előírásainak maradéktalan betartását várja el az ÁSZ a jegybanktól, mivel véleménye szerint három esetben sem volt megfelelő. Két beruházásnál és egy szolgáltatás igénybevételénél jogsértésről számolt be az ÁSZ. Ezek a beszerzés becsült értékének nem a törvény szerinti előírásnak megfelelő megállapítása, nem kért egyszer a kirívóan alacsony ár alátámasztáság, valamint a szolgáltatásnál egy határozott időtartamú szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosított.

Az MNB ugyanakkor erre megjegyzi, hogy 2009-2010-ben összesen 137 eljárást bonyolítottak le, és ezek közül egyszer sem marasztalták el a közbeszerzési jogszabályok megsértése miatt.

Az ÁSZ a fentieken túl az MNB-elnöktől kéri, hogy rendelje el a hatékonyságjavító projekt lezárását követően a megvalósításával elért költségcsökkentések banki szintű költségekre gyakorolt hatásának, valamint a megvalósítás többletköltségeinek értékelését.

Megtakarítási problémák

A jegybank a személyi jellegű ráfordításoknál 2010-ben összesen 654 millió forintot takarított meg az azt megelőző évhez képest, ugyanakkor az ÁSZ további 146 millió forint megtakarításra látott volna lehetőséget.

A számvevőszék emellett azt is megállapította: tavaly ugyan csökkentek a személyi jellegű ráfordítások, de a hatékonyságjavító intézkedéseitől független költségcsökkentési lehetőség az ÁSZ szerint az adó- és járulékszabályok változása, valamin az elnök keresetének törvényben szabályozott csökkentése további 146 millió forint megtakarítást eredményezhetett volna.

A működési költségnél az MNB 2010-ben az előző évinél 945 millió forinttal kevesebbet számolt el (így 12,783 milliárd forintot költött ezen a soron), ezt azonban éves jelentése vezetői összefoglalójában "megtévesztő módon a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként mutatott be" - olvasható az ÁSZ közleményében.

A jegybank a jelentésre adott válaszában azt hangsúlyozza, hogy működési költségeinek racionalizálása eleve önkéntes volt, ráadásul ennek hatására 2009-2010-ben 2,1 milliárd forinttal csökkentek a jegybank működési kiadásai. Tavaly 517 millió forinttal többet takarítottak meg a célkitűzéshez képest, és nem használták fel a 199,5 millió forintos központi tartalékot sem.