Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Malév 2012 februárjában elején szüntette be működését, miután az Európai Bizottság a magyar céget a korábbi állami támogatások visszafizetésre kötelezte. Bár korábban léteztek tervek a Malév menedzselt csődjére - a svájci nemzeti légitársaság Swissair/Swiss példájára hivatkozva -, magyar kormány mégis elengedte az állami céget. A csőd után a szakmában élt a remény egy új nemzeti légitársaság felállításban, ám a Malév repülési jogainak (Moszkva, Kijev, Tel Aviv) értékesítésével ezek is okafogyottá váltak -  a Malév három legértékesebb repülési jogát a WizzAir nyerte el. A légicéget ma már világszerte magyar low-cost légitársaságként ismerik, a Wizz a kormány keleti nyitás programjával együtt mozdulva kvázi nemzeti légitársasággá lépett elő.

Ennek fényében talán meglepő, hogy két évvel a Malév csődje után Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter - egy képviselői kérdésre írásban válaszolva - úgy vélekedett, hogy a fapados cégek mellett "kiemelkedő nemzetgazdasági érdek, hogy Budapest központtal, kiterjedt hálózattal rendelkező erős, versenyképes nemzeti hálózati légitársaság működjön".

A bő hatoldalas levéből kiderül, hogy a miniszter álláspontja szerint a nemzeti légitársaság Európa minden országában - az adott ország szempontjából - mint munkahelyteremtő és munkahelyfenntartó, valamint komoly adópotenciállal bíró gazdasági szereplő jelenik meg. Az idegenforgalmi iparág stratégiailag fontos katalizátora, amelyen keresztül az állam befolyásolhatja turisztikai ágazatot, közvetve pedig az egész ország üzleti élet. Fontos szereplő mindezek mellett a külkapcsolatok tekintetében, geopolitikai, illetve nemzetpolitikai szempontból egyaránt. A piaci szempontokon kívül egyéb nemzetgazdasági, esetleg biztonsági érdekek érvényesítése kizárólag a nemzeti légitársaság várható - olvasható Némethné válaszában

A nemzeti hálózati légitársaságban rejlő gazdasági potenciál jelenleg nincs megfelelően kihasználva, ahogy az ország, illetve a főváros más szereplőivel együttműködésben rejlő szinergiák sem - ismerte el a miniszter. Arról azonban nincs szó a válaszban, hogy mindezért a kormány milyen lépéseket tervez tenni, ha egyáltalán vannak ilyen tervei a kabinetnek.

A miniszter állításaival nehéz vitatkozni, hiszen Magyarország versenyképességének sem tett jót a Malév-csőd - igaz, korábban az államháztartást csúfította az időről-időre jelentkező támogatási igény. Abban ugyanis, hogy Magyarország a World Economic Forum (WEF) 2013-as versenyképességi listáján a 148 ország közül 3 helyet rontva a 63. helyre került, sok egyéb tényező mellett - amelyekről részletesen itt olvashat - a nemzeti légitársaság bukása is közrejátszott. Míg ugyanis 2011-ben még a 66 helyen állt hazánk a légiközlekedési infrastruktúra minősége terén, addig 2012-ben a 91., 2013-ban pedig a 101. helyre esett vissza.