Várhatóan nem lesz zökkenőmentes a háztartási okos mérők magyarországi bevezetése, a külföldi tapasztalatok szerint ugyanis többnyire számos, elsősorban adatvédelmi aggály és jogvita merül fel a lakosság körében, olykor a politikusok választási kampányaiban is helyet követelve magának. A szolgáltatók - amelyeknek érdeke, hogy csökkenjen a csúcsidőszaki fogyasztás - szerint az előnyök egyértelműek: az új, jobban tervezhető energiafogyasztást lehetővé tévő mérők alkalmazásával csökkenthetők a számlákon szereplő összegek, és a megújuló energiaforrások alkalmazása is könnyebbé válik.

Az okos mérés bevezetése több személyes adat kezelésével jár majd, mint korábban, ez pedig természetszerűleg több problémát vet fel - mondta el Szabó Endre Győző, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökhelyettese a Napi Gazdaság Online érdeklődésére. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a jogszerű alkalmazás megvalósíthatatlan lenne; helyesebb megoldandó, lépésről-lépésre kezelhető problémákról beszélni - tette hozzá a január elsején létrejött hatóság vezetője.

Vitás esetek várhatók

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII., úgynevezett infotörvény keretjelleggel szabályozza a közszolgáltatókhoz befutó személyes adatok kezelését is. A törvény szerint egyébként az adatokból levonható következtetés is személyes adatnak minősül, a várhatóan induló jogviták során ezek érdekes kérdéseket vethetnek föl. A napi rutinra vonatkozó következtetések - például azon időtartam meghatározása, amikor üres a háztartás - a fogyasztó előnyére és hátrányára is felhasználhatóak. Viták alapját képezhetik azon esetek is, amelyekben a személyes adathoz fűzhető egyén tudta nélkül, ám jogszerűen használják föl az adatokat. Az okosmérők bevezetésével várhatóan magasabb szintű szolgáltatáshoz jutnak a lakók is, így elvileg a megszaporodott adattömeg kezelését illetően érdekazonosság jön létre a szolgáltató és az ügyfél között, amelynek megléte esetén természetszerűleg adódik a fogyasztók hozzájárulása - kérdés azonban, hogy valóban megvalósul az érdekazonosság.

Az adatvédelmi aggodalmak egyszerűen kezelhetők, szabályozási kérdésről van szó - fogalmazott Bocskov Jordán, a Magyar Okosmérési Egyesület elnöke, aki szerint a rendszert már bevezető országok megoldásaikat itthon is alapul lehet venni a jövőben. Érdekes, hogy ilyen jellegű aggodalmak eddig nem merültek fel, pedig ha valaki huzamosabb ideig nem tartózkodik a lakásban, megtelik a postaláda, a lakás előtt pedig összegyűlnek a levelek, amely ugyancsak egyértelmű és veszélyes információ lehet - mondja. Tény, hogy az okos mérés bevezetését előkészítő dokumentumok a legfontosabb célok között említik az adatvédelmet. Kiemelt szempont a felhasználók adataihoz való (harmadik személyek általi) hozzáférés ellenőrizhetősége, vagy a személyes és technikai jellegű adatokhoz való hozzáférési jogosultságok jogszerűsége és annak védelme.

Külön operátort javasolnak

A Magyar Energia Hivatal (MEH) megbízásából a Force Motrice és az AT Kearney által készített tanulmány javasolja a jelenlegi közműszereplők mellett egy jogilag elkülönült mérő operátori szerepkör definiálását (OM operátor). Az energiapiacon így új szereplő jelenik meg: a területi okos mérési adatgyűjtő és -szolgáltató vállalat. Az operátor felelős a távleolvasásért és feldolgozásért, és adatokat ad át a kereskedők és elosztók részére. A birtokába jutott adatokat az operátor fogyasztói felhatalmazás alapján átadhatja energia-tanácsadók és alternatív kereskedők számára további felhasználásra (például tanácsadás fogyasztó számára a legkedvezőbb kereskedelmi ajánlatokról), a tranzakció azonban elvileg csakis az adatvédelmi szempontoknak való maximalis megfelelés mellett valósulhat meg. A mérőoperátornak kell gondoskodnia arról is, hogy az okos mérési rendszer külső csatlakozási pontjait olyan mechanizmusok védjék, amelyek megakadályozzák, illetve jelzik az illetéktelen behatolást, vagy annak kísérletét, és támogatják a hatékony válaszreakciókat.

Az európai országok többsége már tett intézkedéseket az okos mérési rendszerek bevezetésére. Az Európai Bizottság 2011-es jelentése öt csoportba osztja az államokat annak alapján, hogy milyen előrehaladottságot mutat a bevezetés ügye. Ezek alapján Magyarország a habozók között szerepel a negyedik "kalapban", mások mellett Lengyelország és Görögország társaságában; míg a lemaradók körében némileg meglepő módon Luxemburg is felbukkan.