Bízunk benne, hogy a kormány megérti a szakma üzenetét, és markáns béremelésre számítunk jövőre - kommentálta lapunk kérdésére a Magyar Rezidensszövetség elnöke Lázár János azon kijelentését, mely szerint az egészségügyi dolgozók az szja csökkenésétől várhatják bérük növekedését. Dénes Tamás úgy fogalmazott, reméli, hogy ezt még átértékelik a döntéshozók, és belátják, nem lehetséges, hogy az elmaradt fizetésemeléssel, közvetetten továbbra is az egészségügyi dogozók finanszírozzák az ágazat forráshiányát. Hozzátette, ezzel minden kórházvezető egyetért.

A Rezidensszövetség nem tud más tenni, mint hangsúlyozni: ha nem rendezik a béreket, nem lehet felelősséget vállalni a betegek, az ellátás biztonságáért. Dénes szerint az egészségügy akkor kerül majd felszálló ágba, ha a társadalom is megérti, hogy ez nem egy bérharc, és maguk a választópolgárok kényszerítik ki az őket megillető, biztonságos betegellátást. A jövő évi költségvetés készítésekor mindenesetre figyelembe kell venni a döntéshozóknak, hogy jelenleg  háromfelé rezidens létezik: aki már külföldre ment, aki már tudja, hogy elmegy és aki az ösztöndíjaknak köszönhetően levegőhöz jutott, de a bizonytalan jövőkép miatt vívódik rajta, vagyis a megkezdett bérrendezést mindenképpen folytatni kell. Még megjegyezte, nagyon tragikus a hangulat a biztonságos betegellátás jövőjével kapcsolatban a kórházszövetség kongresszusán, és ennyire egységes kiállásra készen nem volt még a szakma.

Kapcsolódó

Nem látják a boldogulás lehetőségét

Ha komoly, hogy mindössze az egy százalékos szja csökkenés jelenti az egészségügyi szakdolgozók számára a jövedelem növekedését, akkor nagyon siralmas képet fog mutatni a munkaerő ellátottság - mondta a Napi.hu-nak a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Balogh Zoltán szerint a képzésekre jelentkezők számának csökkenése már most is jelzi, a fiatalok nem látják a boldogulás lehetőségét az egészségügyben. A szakemberhiány folyamatosan nő: a 30-42 év közöttiek közül mind többen választják a külföldi munkavégzést, s tovább rontja a képet, hogy  8-10 éven belül ugrásszerű lesz a demográfiai változások hatása, amikor tömegével mennek nyugdíjba a szakdolgozók.

Már most is 26 ezer ápoló hiányzik

Az OECD adatai szerint már most is 26 ezer ápoló hiányzik az országból 10 millió lakosra vetítve, ha újabb 8-12 ezerrel nő ez a szám, reménytelenné válik a HR hiány betöltése. Balogh szerint a dolgozók itthon tartására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, ahelyett, hogy százmillióból félszáz kint élőt próbál a kormány haza csábítani.

A MESZK elnöke kifejtette, komolyan vették és számítanak az egészségügyi kormányzat azon ígéretére, amely szerint erre az évre kidolgozzák, jövőre pedig bevezetik a szakdolgozói életpályamodellt. Ennek azonban sarkalatos pontja a már elkezdett, de két éve felfügesztett béremelés folytatása - hangsúlyozta Balogh Zoltán.  Az egészségügyi szakdolgozók fizetése nem csak a külföldi bérektől, de a hazai nemzetgazdasági átlagtól is jelentősen lemarad, egy kezdő OKJ-s ápoló a 122 500 forintos fizetését 40 év alatt 160 ezer forintra tornázhatja fel, nem csoda, hogy jobb órabérrel kecsegtető pályát választanak a fiatalok - mutat rá Balogh Zoltán.

Betegbiztonság? Ugyan már!

A szakemberhiány miatti túlterheltség egyértelműen rontja a betegbiztonságot és növeli a költségeket. A betegek számához képest kevés ápolónő nem tudja megfelelően ellátni a pácienseket, extra kiadással járó szövődmények alakulnak ki, nő az ápolási idő. (A rezidensszövetség legutóbbi felmérése már bebizonyította, a szakemberhiány miatt nem garantálható a betegek biztonsága.) Az egészségügyi szakdolgozók is közfeladatok látnak el, a mintegy 100 ezer egészségügyi szakdolgozó háromnegyede állami alkalmazott, nekik is járna az a plusz, amit a kormány most más szakmáknak biztosított - tette hozzá a MESZK elnöke.