BUX
37575

Újabb hidegzuhanyt kaphatnak a lakáshitelesek

Újabb kellemetlen meglepetéssel szembesülhetnek azok a lakáshitelesek, akik tartozásuktól akár ingatlanjaik piaci ár alatti értékesítésének árán is szabadulnának. Egyes pénzintézetek adójogszabályokra való hivatkozással próbálkoznak kifogásokat keresni - hívja fel a figyelmet a Széchenyi Hitelszövetség közelményében.

NAPI, 2011. január 19. szerda, 11:55

A Széchenyi Hitelszövetséghez 2010 szeptemberétől egyre növekvő ütemben jelentkeznek azok az eladósodott magánszemélyek, akik az ingatlanjaik értékesítésével kívánják visszafizetni adósságukat, még annak árán is, hogy mélyen a piaci ár alatt értékesítsék lakóingatlanaikat, noha így tartozásuk meghaladja az értékesítésből várható összeget.

A hitelszövetség szerint a kidolgozott pénzügyi konstrukcióink segítségével az esetek mintegy 80 százalékában eredményes megállapodásra lehet jutni a pénzintézetekkel, de a tárgyalások során gyakran értelmezhetetlen kifogások merülnek fel.

Az "adóalapnövelő tényező"Az elutasított esetekben legtöbbször adójogszabályokra hivatkoznak a pénzintézetek. Ennek keretében felmerül például az árfolyam változásából adódó többlettartozást, amelyet valójában árfolyamnyereségnek tekintenek és erre való hivatkozással már írásban is felhívják az adós figyelmét arra, hogy az esetlegesen elengedett tartozás adóalapot növelő összeg, és ez után a pénzintézetnek még egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni - hívja fel a figyelmet a Széchenyi Hitelszövetség. Ezt a hivatkozást azonban pontos jogszabály megjelölésének nélkül teszik - jegyzi meg a szervezet.

A hitelszövetség álláspontja szerint a devizaalapú hitelek esetében nem beszélhetünk adóalapot növelő tételről az esetlegesen elengedett tartozások okán, különösen nem ott, ahol a kölcsönt közvetlenül, vagy egy - az átváltásra létrehozott - elkülönített betétszámlán forintra átváltva folyósították.

Amennyiben viszont elfogadjuk azt a feltételezést, hogy egy ilyen típusú hitel esetében árfolyamnyereségnek tekinthető a tartozások növekedése, akkor ez csak hitelezői oldalról értelmezhető annak, az adós részéről ez mindenképpen árfolyamveszteség. Ebben az esetben tehát éppen ellenkezőleg, nem nyereségadót növelő, hanem adót csökkentő tételről lehet beszélni.

A szervezet álláspontja szerint akkor, amikor a hitelt vételi árfolyamon folyósították, majd eladási áron törleszteni kellett, és a vételi és eladási árfolyam közötti különbség az adós részéről árfolyamveszteséget eredményezett, szintén adóalapot csökkentő tételről kellene beszélni.

Ezt erősíti meg az a jogszabályváltozás, nevezetesen a lakáscélú hitelek törlesztése esetében alkalmazott középárfolyam alkalmazása miatti - a banki közösség által is többször hangsúlyozott - közel 30 milliárd forintos várható bevételkiesés, amit a jogszabály támogatói olyan túlzó tranzakciós költségnek tekintettek, amely sem gazdasági sem pedig üzletpolitikai megfontolásokból nem alkalmazható.

Azoknál a szabadfelhasználású hiteleknél, ahol a hitelt, kölcsönt más devizanemben nyújtották és abban is teljesítették törlesztéseiket, még elfogadható árfolyamnyereségről beszélni, de ebben az esetben is adócsökkentő tényezőnek kell tekinteni a kamat, a kezelési költség, valamint minden olyan alkalmazott díj és költség összességét, amelyet a hitel devizaneméhez igazítottak, mértékét pedig százalékosan számítják fel - áll a szövetség közleményében.

Állásfoglalásra várvaA Széchenyi Hitelszövetség ugyanakkor hangsúlyozza, hogy véleményét nem jogszabályi helyekre történő hivatkozással tette, mint ahogy ezt az a pénzügyi szolgáltató sem, aki erről írásban értesítette az adóst.

Ugyanakkor hozzáteszik azt is, hogy a pénzintézet azon érvelését, melynek értelmében az árfolyam változásából adódó többlettartozást árfolyamnyereségnek tekint, a Széchenyi Hitelszövetség sem értelmezni sem pedig elfogadni nem tudja, ezért állásfoglalást kért a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

A szövetség közleményében megjegyzi: a kérdésükre minden bizonnyal írásos választ kapnak majd a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, amely akár meg is erősítheti az adófizetési kötelezettséget. Ebben az esetben azonban az adótörvények módosítását fogják kezdeményezni - hangsúlyozza a szövetség.

„Nem gondoljuk, hogy a jelenleg nyomasztó hitelekkel terhelt adósokat adófizetésre is kellene kényszeríteni akkor, amikor a költségvetés nagy valószínűséggel ezekből az adósrendezési eljárásokból bevételt nem tervezhetett" - fogalmaznak a közleményükben.