Az írás a Napi Gazdaság keddi számának a cikke

Vétlen felek jogi csatározásába torkollhat a Malév csődje miatti kártérítés: az ügyben egymásnak feszülnek az utazási irodák és a bankkártya-elfogadó bankok. A kártyatársasági szabályok szerint azok az ügyfelek, akik bankkártyájukkal fizettek a leállás miatt le nem utazható Malév-jegyért, bankjuktól mindenképp visszakapják a szolgáltatás ellenértékét (Napi Gazdaság, 2012. február 6.). Az ügyfél bankja ezt egy automatikus (úgynevezett chargeback) eljárásban veszi vissza az elfogadó banktól, amely ekkortól megpróbálja visszaszerezni az összeget.

Számos esetben azonban az ügyfél egy-egy utazási irodánál vagy egy ilyen által üzemeltetett online jegyértékesítő portálon vette meg a jegyet. Az elfogadó pénzintézet ilyenkor az utazási iroda bankja, amely csak az irodával áll jogviszonyban, vagyis utóbbitól kell visszakövetelnie a jegy árát.

Nincs még lista

A helyzet pikantériája, hogy vétlen szereplők kényszerülnek vitatkozni milliárdos − az utazási irodák némelyikénél szinte bizonyosan csőddel fenyegető − kártérítésről, miközben lapunk információi szerint a Malév a mai napig nem tudott (vagy akart) listát adni azokról, akik érvényes jeggyel rendelkeztek a légitársaságnál.

A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) jogi szakvéleménnyel alátámasztott álláspontja szerint az utazási irodák a jegyértékesítéskor ügynökként járnak el, így kizárólag a repülőjegy-értékesítési szerződés teljesítéséért felelnek, vagyis azért, hogy az utas megkapta-e az ügynöktől a légitársaságtól vásárolt jegyet (illetve hogy a légitársaság megkapta-e a jegy ellenértékét).

A jegyértékesítéssel az utas és a légitársaság között jön létre légi személyszállítási szerződés, ebben a jogviszonyban azonban az iroda már nem jogalany. A MUISZ erre alapozza véleményét, hogy ilyen esetekben nem terheli az irodákat kártérítési felelősség, és úgy látják, ez arra az esetre is vonatkozik, amikor az elfogadó bank el kívánja érni, hogy a tőle visszavett pénzeket az utazási iroda térítse meg. Zám Tibor, a Best Reisen ügyvezető igazgatója szerint a vis maiornak semmi köze a fizetési módhoz, nem lehet különbséget tenni a vásárlók között ilyen alapon. Ha a bank méltányossági okokból vagy a kártyaszerződés alapján fizet, az már a saját kockázata, mivel a visszafizetés nem a vásárlási (utazási) szerződés alapján történik, a bank a saját érdekkörébe tartozó okokból fizetett.

A pénzintézetek szerint ugyanakkor az iroda és a bank között erre az esetre a kártyaelfogadási szerződés az irányadó, ha ez tartalmaz olyan kitételt, amely szerint a chargebacknél az elfogadó bank jogosult a kereskedőnél érvényesíteni jogát, akkor ez a jogalap teljesen független attól, hogy melyik fél nem teljesítése miatt érvényesítették az igényt.