Nils Muiznieks a pozsonyi EU-csúcson érezte úgy, hogy bár eddig is voltak komoly különbségek abban, hogy az unió egyes országai hogyan kezeljék a menekültek kérdését, de "nem meglepő módon" Magyarország a legellenségesebb az Európai Unió javaslataival szemben; az ország már régebb óta nem ügyel az emberi jogok védelmére és a törvényszerűség fenntartására - idézi az Index a biztos New York Timesban megjelent írását.

Az emberi jogi biztos szerint bár Magyarország korábban nyomást gyakorolt a médiára, aláásta a bírói szabadságot és akadályozta a civil szervezetek munkáját. Mégis a menekültkérdés az, amelyben a legszembetűnőbb az ország "eltávolodása az emberi jogoktól", mivel, az elmúlt évben a kormány intézkedései miatt gyakorlatilag lehetetlenné vált menekültstátuszt szerezni az országban, nincs szavatolva a menedékkérők biztonsága, és a kormány kriminalizálta a bevándorlókat és a menekülteket.

Kapcsolódó

Orbán Viktor miniszterelnök programját nem lehet másnak nevezni, mint intézményesített idegengyűlöletnek

- írja Muiznieks.

A biztos szerint a szögesdrótkerítés és a menekültekkel szemben tanúsított bánásmód megakadályozzák a határhoz érkezőket abban, hogy éljenek nemzetközi egyezményekben biztosított jogukkal, és menedéket kérjenek. A tapasztalatlan, csak egy gyorstalpaló után felfegyverzett határvadászok kinevezése pedig szerinte nem megfelelő megoldás egy olyan tömeg kezelésére, amelynek tagjai között sok a kiszolgáltatott menekült vagy az emberkereskedelem áldozata.

Muiznieks a kvótanépszavazást megelőző plakátkampánnyal kapcsolatban úgy véli, más európai országokban is folytatnak rágalomhadjáratot az idegenek ellen, de míg máshol szélsőséges pártok, addig Magyarországon maga a kormány terjeszt hamis információkat. Bár a tagállamoknak joguk van saját migrációs politika megvalósításához, ez semmiképp sem mehet szembe az emberi jogok európai egyezményével vagy az 1951-es menekültügyi egyezménnyel - jegyzi meg, s hozzáteszi:

Ha Magyarország tovább folytatja kihívó politikáját, amely semmibe veszi az emberi jogokat, annak jogi következményei is lehetnek.

Ennek elkerüléséhez Magyarországnak párbeszédet kellene folytatnia az európai szervezetekkel, és "elkerülnie, hogy tovább mérgesítsen egy amúgy is feszült helyzetet".

Muiznieks ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az a szellem, ami hatvan éve 200 ezer, a szovjetek elől menekülő magyar életét könnyítette meg, még megvan Európában. "Ez a hozzáállás a legjobb gyógyír antidemokratikus rendszerek és a múltban már olyan sok pusztítást okozó nacionalizmus ellen" - vélekedett a biztos.

Jön a csattanós válasz

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön reagált a Muiznieks szavaira. A tárca vezető szerint

a vasárnapi népszavazáson a magyar emberek csattanós választ adhatnak az ET emberi jogi biztosának Magyarországgal kapcsolatos hazugságaira

Szijjártó továbbá azt is kijelentette: az ET emberi jogi biztosának "tudatlansága és Magyarország iránti gyűlölete elképesztő". Látható, hogy "van a valóság, és van az, amit Nils Muiznieks mond", és a kettő egy ponton sem találkozik egymással.

A külügyminiszter úgy látja, az ET emberi jogi biztosa azt az országot "támadja elképesztő hazugságaival", amely minden nemzetközi előírást betart. Egyértelmű, hogy "Nils Muiznieks és elvbarátai a nemzetközi jogszabályok felrúgására, országhatárok megsértésére buzdítanak, ami káoszhoz és anarchiához vezet" - vélekedett.

Az agresszív bevándorlási hullám és az 1956-os menekültek párhuzamba állításával Nils Muiznieks meggyalázta a hatvan évvel ezelőtti forradalom sok ezer áldozatát és azokat az embereket, akik a kommunista diktatúra elől kénytelenek voltak elmenekülni. Az igazság az, hogy az 1956-os menekültek békésen kivárták a szomszédos Ausztriában, hogy hol fogadják be őket, tiszteletben tartották a befogadó országok törvényeit, nem foglalták el a pályaudvarokat és nem támadtak kövekkel a rendőrökre - fogalmazott Szijjártó.