Újabb népszavazási kérdéseket dobtak vissza

Megtagadta a Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő által benyújtott népszavazási kérdések hitelesítését csütörtökön a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Az NVB a kérdések hitelesítését részben arra hivatkozva tagadta meg, hogy tiltott tárgykörbe ütköznek, részben pedig azért, mert nem feleltek meg az egyértelműség követelményének.
Domokos László, 2017. október 19. csütörtök, 17:33

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy csak az legyen miniszterelnöknek javasolható, aki az egészségi és pszichikai állapotáról készült, harminc napnál nem régebbi jelentés nyilvánosságra hozatalához hozzájárult. Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy a kérdés egyfajta értelmezése a köztársasági elnök jogkörét korlátozná, erről azonban nem lehet népszavazást tartani - írta az MTI.

Patyi András, az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény szerint a személyes adathoz fűződő jog alapjog, márpedig az egészségügyi állapotra vonatkozó adat érzékeny személyes adat, nyilvánosságra hozatala nem áll arányban az elérni kívánt céllal, ami mindössze a nyilvánosságra hozatal. Az alapjog ilyen mértékű korlátozása azonban csak az alaptörvény módosításával lenne elérhető, erről azonban nem lehet népszavazást tartani. Emellett a kérdés nem egyértelmű, nincs olyan szakmai követelményrendszer, amely meghatározná, milyen tartalommal kellene bírnia a jelentésnek és hogy honnan számít a 30 nap.

Vágó Gábor második kérdése azt célozta, hogy összeférhetetlenség miatt ne vehessen részt közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként olyan szervezet, amelyben a miniszterelnök hozzátartozójának többségi befolyása van. Az NVB szerint a kérdés megtévesztő, mert azt a hamis látszatot kelti, mintha ma nem lennének összeférhetetlenségi szabályok a közbeszerzési törvényben. A kérdés több alkérdést tartalmaz, amelyek külön is megválaszolhatók, ezért sem egyértelmű. Mindezeken túl pedig a kérdés a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, amikor a miniszterelnök hozzátartozóit igazolható indok nélkül hozza hátrányos helyzetbe a közbeszerzés többi szereplőjéhez képest, így a kérdés felveti az önkényes, alkotmányos indok nélküli különbségtétel lehetőségét - érvelt az NVB.

A harmadik kérdés azt célozta, hogy az állami adóhatóság ne csak bűncselekmény gyanúja esetén folytathasson le vagyonosodási vizsgálatot. Az NVB ezt arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés tiltott tárgykörbe ütközik. Egy érvényes és eredményes népszavazás esetén ugyanis - új követelmény megfogalmazása hiányában - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szabad belátására bízná a vagyonosodási vizsgálatok lefolytatását, ezzel viszont sérülne a jogbiztonság alaptörvényben rögzített elve.

A negyedik kérdés azt tiltotta volna meg, hogy országgyűlési képviselő - minisztérium kivételével - központi államigazgatási szerv vezetője legyen. Az NVB ezt sem hitelesítette. Patyi András szerint a kérdésből az vezethető le, hogy országgyűlési képviselő csak miniszter lehetne, miniszterelnök, illetve a NAV vezetője nem, miközben a miniszterelnök képviselőségének kizárása a törvényhozó és végrehajtó hatalmi ágak alkotmányjogi értelemben vett merevebb elválasztását eredményezné. Felidézte: a Kúria a miniszterelnök újraválaszthatóságával kapcsolatban már kifejtette, hogy ilyen jellegű korlátozásnak az alaptörvényben van a helye, vagyis a kérdés alaptörvény-módosításra irányul.

Az NVB megtagadta az Opre Roma - Cigány Demokrata Néppárt népszavazási kérdését is, amely úgy szólt: "Akarja-e ön az Észak-magyarországi Roma Tartomány elnevezésű területi autonómia létrejöttét Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Heves megyékben?" A bizottság szerint a kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, az autonóm terület ugyanis a magyar közigazgatásban nem ismert kategória, kialakításához az alaptörvény módosítására lenne szükség. Emellett nem határozza meg a területi autonómia konkrét jogkörét, valamint a működéséhez szükség lenne a költségvetési törvény módosítására is, ami szintén tiltott tárgykör. Mindezeken túl bár Európa-szerte vannak példák a területi autonómiára, nincs egységes, normatív fogalma, így nem egyértelmű.

Az NVB a határozatokat egyhangúlag hozta meg. A döntések ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Címlapkép forrása: Szabó Dániel / Napi.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK