A magyar gazdaságot gyorsan porladó látszateredmények jellemzik - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. legújabb prognózisának főszerkesztője pénteken. A fenti állítást három tényező is jól szemlélteti. Egyrészt a mezőgazdaság teljesítményét kiszűrve az adatokból a 2010-es 1,9 százalékos dinamika mindössze csak hajszálnyival gyorsult, míg a 2011-es 1,7 százalékos növekedési ütem 0,7 százalékra mérséklődik. Másrészt a potenciális növekedési ütem korábbi 2-3 százalékos szintje 1-1,5 százalékra süllyedt. Végül az egy főre jutó GDP-t tekintve hosszú évek után Lengyelország is megelőzte Magyarországot.

Recesszióba húzta a gazdaságot az unortodox politika

Kapcsolódó

A gazdaság gyenge teljesítménye idén tovább folytatódik, és fél-egy százalékos mínuszba csökkenhet az ütem - részletezte Petschnig a Pénzügykutató -0,7 százalékos prognózisát. (Amint arról beszámoltunk, a Commerzbank épp most javította GDP-prognózisát, 0,5 százalékos növekedést várva.)

A recessziót a fogyasztás lassulása is súlyosbítja, és ezt az unortodox bérpolitika is hátráltatja, hiszen az csak a nominális jövedelmek szinten tartására törekszik, a nettó bérek reálértékét nem érinti. A beruházási ráta olyan mélypontra került tavaly (-15,3 százalék), amelyre nem volt példa. Mindez ráadásul a versenyképesség romlását vetíti előre. A külkereskedelmi mérleg ugyan masszív többletet teljesít, de e mögött egy leépülő belgazdaság van, amelynek az importigénye csökken.

Mindeközben lehetséges egy másfél százalékos foglalkoztatás bővülés, de ez kizárólag a kikényszerített közmunka eredménye. A munkaügyi statisztikák ugyan ellentétes tendenciákról számolnak be, ám ahol bővülés látszódik, ott a részmunkaidőben foglalkoztatottak számának növekedése áll a háttérben. Ez önmagában még pozitív hír is lehetne, azonban ez a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának rovására történt nagy mértékben, és csak kis mértékben szívja fel a munkanélkülieket.

További kedvezőtlen tendencia, hogy a foglalkoztatás bővülése csak az ipari exportra termelő vállalatoknál jelenik meg. Így a munkaerő-piaci szempontból eleve rosszabb helyzetben lévő régióknál (pl. Észak-Alföld, Dél-Dunántúl) tovább emelkedik a munkát kereső, de ahhoz nem jutók száma.

A megmaradt magán-nyugdíjpénztári vagyon nélkül lyukas maradhat a büdzsé

Az államháztartási hiányt idénre elképzelhető, hogy meghaladja az EU által előírt GDP-arányos 3 százalékot. A kormány eddig ismertetett tervei és a lehetséges kockázatok ismeretében 3,5 százalékra prognosztizálja a deficitet a Pénzügykutató. A megmaradt magán-nyugdíjpénztári vagyon korábban felmerült becsatornázásával 2,8 százalékra mérséklődne a hiány - számolt Neményi Judit, a Pénzügykutató munkatársa.

A 3,5 százalék mögött számos kockázat megjelenik. A Széll Kálmán-terv megvalósítása a GDP 0,3, az újonnan előkerülő költségek (pl. rezidensek béremelése, eszközkezelő) még eddig ismeretlen eredetű forrásai további 0,2, a makropálya önmagában pedig 0,7 százalékával egyenértékű. Ez összesen 1,2 százalékkal ronthatja a kormány GDP-arányos hiányszámát. Ugyanakkor ha a kormány nem költi el a 200 milliárd forintos tartalékot, az idén bejelentett 100 milliárd forintos kiigazítást tényleg megvalósítja, és az önkormányzatok költekezése is rendben megtörténik, az csökkenti az áht-hiányra nehezedő nyomást.

A nemzetközi gazdasági körülmények még változhatnak, és az alakíthat a hazai makropályán, az áprilisban az EU-nak benyújtott konvergenciaprogramnak a hitelességet kell tükröznie. Amennyiben egy részletes, meggyőző terv szerepel arról, hogyan mit tesz a kormány a hiány csökkentése érdekében, akkor az adna egy jelentős lökést a magyar gazdaságpolitika elfogadásának, és ezt a június 22-én tartott, többek között a Magyarországnak juttatott kohéziós alapok egy részének befagyasztásáról is szóló Ecofin-ülés is értékelné - válaszolta a Napi Gazdaság Online kérdésére Petschnig.

Ha lesz IMF-hitel, csak vészesetben szabad lehívni

Az EU/IMF-megállapodás egyelőre csak lebeg, ha végül sikerülne megegyezni, sokat javítana a magyar gazdaság problémáin. Már rövid távon is bizalomerősödést hozna, és ez gyorsan csökkenthetné a finanszírozási költségeket is. Így olyan szintre mérséklődhetne az árfolyam, amely még az exportőröknek is megfelel, miközben a devizaadósokat sem nyomja agyon - véli Neményi.

Fontos azonban, hogy a kormány tényleg komolyan mondja, hogy ez csak biztonsági háló szerepét tölti be, és ne ezzel váltsa ki a kint lévő adósságállományt. Amennyiben ugyanis Magyarország helyzetétől független külső sokk érné az országot, és az ország nem állna meg a saját lábán.

Lapunk azon kérdésére, hogy az EU/IMF-megállapodásig az eurózóna és a feltörekvő piacok kamatvágásai okozta rátakülönbözet milyen mértékben fékezheti a hazai papíroktól elvárt hozamot, Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa úgy válaszolt, hogy ha folyamatosan tolódik a megállapodás, eljöhet az a pont, amikor már nem számít a kamatkülönbözet és a befektetők a csődkockázatot árazva növekvő felárakért cserébe finanszírozzák az országot.

Egy másik kérdésre válaszolva a Pénzügykutató munkatársai hozzátették: nem számolnak katasztrófa-szcenárióval. Nem lesz államcsőd, nem áll fejre a magyar gazdaság.