BUX
38657

Újabb szakaszba lépett a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás

Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

Dzindzisz Sztefan, 2017. október 4. szerda, 12:37

Úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti - közölte a brüsszeli testület, amely a civiltörvény miatti aggodalmait hivatalos felszólító levélben már július 14-én jelezte.

Az Európai Bizottság több szempontból is aggályosnak találja a civil törvényt, amely a testület értékelése szerint indokolatlan "beavatkozást" jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén - írja az MTI.

Brüsszel emellett úgy véli, hogy a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Egy hónapot kapott a kormány

Az uniós testület megemlíti, hogy augusztus 14-én megkapták a magyar hatóságok válaszlevelét, de alapos elemzés után is fenntartják azon korábbi megállapításaikat, amelyek a jogsértési eljárás megindításához vezettek.

Magyarországnak egy hónapja van, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bíróság elé terjesztheti az ügyet.

Miről van szó?

A bizottság közleménye emlékeztet, hogy a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló, június 13-án elfogadott magyar törvény új kötelezettségeket vezet be az évente 7,2 millió forintot (mintegy 24 000 eurót) meghaladó külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, amelyek értelmében nyilvántartásba kell vetetniük magukat, és valamennyi közleményükben, weboldalukon és sajtóanyagukban "külföldről támogatott szervezetként" kell magukat megjelölniük.

E civil szervezeteknek továbbá be kell jelenteniük a magyar hatóságoknak a külföldről kapott finanszírozással kapcsolatos konkrét információkat, így azt is, amikor egy támogató egy adott évben 500 ezer forint feletti finanszírozást nyújt, valamint a támogatóval és az egyes támogatásokkal kapcsolatos részletes adatokat. Ezeket az adatokat beviszik egy külön nyilvántartásba, és így azok nyilvánosan hozzáférhetővé válnak. Az érintett szervezetekkel szemben szankciókat alkalmazhatnak, ha azok nem tesznek eleget az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeknek.

(200 millió forintra pályázhatnak civilek, önkormányzatok, egyházak.)