Az NBB Tanácsának 2014. október 20-21-én Szófiában megtartott ülésén a bank tagországai (Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Oroszország, Mongólia, Vietnám és Kuba képviselői) kivétel nélkül támogatták Magyarország NBB tagságának megújítását.

Magyarország 2000-ben lépett ki az NBB-ből annak akkori nem kellően hatékony és nem kellően átlátható tevékenysége miatt, rövid és középtávon nem látva reális lehetőséget a bank működésének modern nemzetközi normák alapján történő átalakítására.

Az elmúlt két évben kidolgozott, gyökeresen új kormányközi megállapodás és alapokmány ugyanakkor az NBB irányítási rendszerét, döntési mechanizmusát teljes egészében a nemzetközi pénzügyi intézmények mai legjobb gyakorlatához igazította, így Magyarország felvételi kérelmét már egy új, modern alapokon működő bankhoz nyújthatta be - írja az NGM. A közlemény szerint nagyon fontos körülmény, hogy az NBB a jelentősebb nemzetközi pénzügyi intézményekkel (pl. EBRD, EIB, Világbank Csoport) szoros együttműködésben alakítja ki tevékenységét, hitelezési stratégiáját, képviselőik megjelennek a bank tanácsülésein is.

Az NGM megjegyzi, hogy az elmúlt évben két nemzetközi hitelminősítő cég - oroszországi székhellyel működő bankként egyedüliként - befektetésre ajánlott hitelminősítést adott az NBB-nek. Ennek is köszönhető az NGM szerint, hogy jó a bank nemzetközi pénzpiaci megítélése és elfogadottsága, így hitelezési forrásainak bővítése céljából már sikerrel jelent meg a tagországok kötvénypiacán is, a közelmúltban sikeres eurókötvény-kibocsátására is sor került.

A fő küldetés

Az NBB a tagországok gazdasági-társadalmi fejlődéséhez történő hozzájárulást tekinti fő küldetésének, és a tagországok kis- és középvállalatainak támogatását állítja tevékenységének középpontjába - derül ki az NGM közleményéből. A bank által előnyben részesített szindikált hitelnyújtás formájában kapcsolódni kíván a tagországok nemzetgazdasági szintű fejlesztési programjainak finanszírozásához, közös, határokon átnyúló projektjeik megvalósításához, kereskedelmi kapcsolataik elősegítéséhez.

Az NGM reméli, hogy Magyarország NBB-hez fűződő kapcsolatai éppen a tagországok közti gazdasági, kereskedelmi együttműködés elősegítése területén egészítik majd ki a más nemzetközi pénzügyi intézményekhez fűződő jelenlegi kapcsolatait, elősegítve a beruházások finanszírozását, javítva az exportpiacra jutás feltételeit, mindenekelőtt a kereskedelmi ügyletek finanszírozása és az azokhoz kapcsolódó garanciák kibocsátása útján.

Keleti nyitás

Az NGM továbbá kiemeli: Magyarország Nemzetközi Beruházási Banki tagságának megújítása jól illeszkedik a magyar gazdaságpolitika céljaihoz, a "keleti nyitás" politikájához, lehetővé teszi Magyarország korábbi tagsági jogviszonyának időszakában teljesített, jelenlegi értéken számítva 20 millió euró összegű alaptőke befizetés reaktiválását is.

Magyarország az NBB új tagjaként érdekelt a bank pénzügyi helyzetének további erősítésében, ezért a következő években a többi tagország által vállalt kötelezettségekhez igazodva növelni fogja alaptőke befizetését.

A gazdasági tárca megjegyzi: az NBB-tagság új lehetőségeket kínál az Eximbank részére is a tagországok hasonló intézményeivel történő koordinált, sokoldalú együttműködésre.

A döntés közvetlen előzménye, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Nyikolaj Koszov, az NBB elnöke 2014. október 15-én Budapesten Egyetértési Nyilatkozatot írt alá Magyarország NBB tagságának megújításáról szóló jogi és pénzügyi feltételekről. A hivatalos magyar kérelem benyújtására az Egyetértési Nyilatkozat figyelembevételével, kormányzati felhatalmazás alapján került sor.