Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az adósságráta újbóli növekedésében szerepe lehet a költségvetési lazításnak, a kamatlábak várható emelkedésének és a gazdaság viszonylag gyenge növekedési képességének is. Paks 2 beruházási költsége, illetve az állami tulajdonú vállalatok várható vesztesége is komoly teher, amelyek kormányzati ellensúlyozása nélkül vége az államadósság stabilan csökkenő pályájának - írja a hvg.hu.

Ha az államadósság csökkenése a folyamatokból nem jött össze, akkor az Orbán-kormány trükközött, ha pedig kifejezetten jól állt - mint tavaly decemberben -, akkor két kézzel szórta a pénzt. A Széll Kálmán-terv alapján az adósságráta már tavaly 60 százalék alá ment volna, és jövőre elérné az alaptörvényben korlátként meghatározott 50 százalékot. Ezzel szemben az adósságráta még mindig magasabb, mint a 2008-as válság előtt volt.

A Széll Kálmán-tervre addig volt szükség, amíg a magánnyugdíjpénztári vagyon elvételét és a legfájdalmasabb megszorításokat megindokolta a kormány.  A szociális védelemre fordított közkiadások 2010 után a hazai össztermék 22 százalékáról 20 százalék alá estek - derül ki a bizottsági elemzésből.

A megspórolt tételek helyét újakkal töltötték be, sem az állami újraelosztás, sem az adóterhelés mértéke nem változott érdemben, utóbbi meghaladja a válság előttit. A magánnyugdíjpénztárak lenyúlásával megszerzett 2945 milliárdból 1600 milliárd forint körüli összeg ment el az eredeti célra. Ha mindet erre szánják, 4,7 százalékponttal kisebb lenne az államadósság.

További részletek itt.