Újra eltűnik a magyar infláció - Erre számít az MNB

Az MNB legújabb előrejelzése szerint az infláció idén és jövőre is érdemben a 3 százalékos inflációs cél alatt alakul, és csak 2018 első felében kerül a középtávú inflációs cél közelébe. Az inflációs cél elérése 2018 első felére tolódik - derül ki a most publikált inflációs jelentésből.

A jegybanki stáb értékelése szerint a folyamatokat nagyban befolyásolja a tartósan alacsony költségek árleszorító hatása, mely a másodkörös hatások kialakulásának kockázatát is növeli. Az átárazások szempontjából releváns év eleji hónapokban a piaci szolgáltatások esetében kisebb áremelkedés történt, mint a korábbi években. Az
inflációs várakozások tovább mérséklődtek, emellett az importált infláció is érdemben lefelé mozdult, így az infláció tartósan alacsonyabb pályán mozoghat. A olajárak lennmaradása esetén a következő hónapokban ismét negatív
tartományba kerül az éves inflációs ráta. Az indirekt adóktól szűrt maginflációt mérsékelten emeli az
élénkülő belföldi kereslet a külső inflációs környezet lassú emelkedésével párhuzamosan.

A december óta bekövetkezett nyersanyagár-csökkenés nyomán a tavaszi hónapokban ismét negatív tartományba kerül a fogyasztói árak éves növekedési üteme. Az infláció 2016-2017 fordulóján történő emelkedését főként a korábbi üzemanyagár-csökkenés bázisból való kiesése eredményezi. Az MNB várakozásai szerint az infláció idén éves átlagban 0,3, míg jövőre 2,4 százalékon alakul.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

A maginfláción kívüli tételek árindexe a számottevően csökkenő olajárak miatt mérsékelt marad, a határidős jegyzésárak csak enyhén emelkedő pályát vetítenek előre. Az elmúlt hónapok üzemanyagár-csökkenésének bázishatása miatt a termékcsoport jobban csak 2016-2017 fordulóján drágulhatnak, ami a fogyasztóiár-indexet is emeli.

A kormányzati intézkedések közvetlen inflációs hatása továbbra is visszafogott marad. A 2016 elején bekövetkezett sertés tőkehús áfájának csökkentése enyhén dezinflációs hatású. A nem energia jellegű szabályozott árak körében is csak mérsékelt árnövekedéssel számolnak.

Mi lesz a bérekkel?

Az aktivitás és a nemzetgazdasági foglalkoztatottság tovább nőhet. A munkanélküliségi ráta jövőre a válság előtti szint alá, 6 százalék közelébe csökkenhet. A bérek változtatására vonatkozó döntésekben a feszesebb munkapiaci kondíciókat ellensúlyozza az inflációs várakozások csökkenése, ezért a nominális bérdinamika növekedése
fokozatos lehet. A fajlagos munkaköltség dinamikája a javuló termelékenység következtében csak mérsékelten gyorsul.

A javuló keresleti feltételekhez a vállalatok a foglalkoztatás bővítésével alkalmazkodnak. Az MNB szerint a munkakereslet emelkedésével párhuzamosan a részmunkaidősök aránya várhatóan csökken a foglalkoztatottak körében. Az előrejelzés azzal számol, hogy 2017 végére fokozatosan 300 ezer fő közelébe emelkedik a közmunkaprogramokban részt vevők létszáma.

A jegybank az előrejelzési horizontján a munkapiac feszesedése ellenére az alacsony inflációs várakozások miatt csak mérsékelten növekvő nominális bérdinamikára számít a versenyszférában, míg a reálbérek érdemben nőnek.

Az államháztartásban a már bejelentett életpályaprogramok keretében megvalósuló béremeléseken kívül változatlan nominális bérekkel számolnak. A bővülő közfoglalkoztatás szintje a résztvevők alacsonyabb bérszintje miatt összetételhatáson keresztül csökkenti a nemzetgazdasági bérindexet.

Az inflációs alappálya fő számai (éves változás, százalék)
Megnevezés	2016	2017
Maginfláció	1,7	2,4
Indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció	1,6	2,4
Infláció	0,3	2,4
Külső kereslet (GDP-alapon)	2,0	2,2
Háztartások fogyasztási kiadása	3,5	2,8
Export	6,3	6,7
Import	6,1	6,7
GDP	2,8	3,0
Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP százalékában)	5,7	5,9
Államháztartás (ESA-egyenleg, GDP százalékában)	-1,8	-1,7
Bruttó átlagkereset	4,6	4,1
Munkanélküliségi ráta (százalék)	6,5	6,3
Lakossági reáljövedelem	3,5	2,5
Forrás: MNB

Új modellt vezetek be

A márciusi Inflációs jelentéssel a jegybank egy új előrejelző modellt vezetett be, amely a válság tapasztalatait felhasználva sokoldalúbb és pontosabb képet ad a monetáris politikát meghatározó gazdasági folyamatokról. Az új modell tesztelése után a mostani előrejelzési fordulóval kezdődően már ezzel a modellel készülnek az Inflációs jelentés előrejelzései.

A modellben három szektort különböztetnek meg: a maginflációs termékeket, a maginflációs körön kívüli termékeket és az exporttermékeket előállító szektort. A maginflációs körön kívüli termékek szektora három alszektorra bontható, a regulált áras termékek szektorára, a piaci energia szektorára és a feldolgozatlan élelmiszerek szektorára.

Az új modell fejlesztése során az egyik fő prioritás egy realisztikus háztartási blokk fejlesztése volt. Egyrészt a háztartások eladósodottságának fogyasztásra gyakorolt hatását explicit módon próbálták figyelembe venni. Másrészt a háztartások heterogenitását is meg akarták jeleníteni a modellben, szemben a domináns modellezési gyakorlattal, amely szerint a teljes háztartási szektort egy reprezentatív háztartás segítéségével jelenítik meg.