Újra lépett az MNB

A múlt csütörtökön publikált intézkedéscsomag után ma újabb, a devizahitelek forrásait érintő szabályozási változtatást jelentett be az MNB.
Napi.hu, 2014. április 29. kedd, 11:09

A jegybank a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése érdekében rendeletet alkotott a banki likviditási mutatókra vonatkozóan. Az MNB reményei szerint a felülvizsgált devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) és annak fokozatosan szigorodó szintje biztosítja a bankrendszer devizapozícióbeli lejárati eltérésének javítását, a likviditási rendszerkockázatok mérséklődését, valamint a pénzügyi rendszer ellenálló képességének további növelését is. Az intézkedés célja, hogy a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése mellett csökkentse a jegybank devizatartalék-tartási kötelezettségeit, és így az ebből fakadó költségeit is.

A bankrendszer DMM megfelelésének alakulása
Forrás: MNB

Javult a mutató, de

A 2012. július 1-jétől hatályos szabályozás szerint a DMM minimálisan levárt szintje 65 százalék, azaz a hazai bankoknak a mérlegükben lévő hosszú devizaeszközöket legalább 65 százalékban stabil deviza forrásokból kell finanszírozniuk. Az azóta eltelt időszak adatai alapján megállapítható, hogy a mutatóra vonatkozó alkalmazkodási folyamat bankrendszeri szinten lezárult. A lejárati és devizális eltérés további növekedése megállt, a kezdeti néhány hónapos időszakot leszámítva a kötelezett hitelintézetek túlnyomó többsége folyamatosan teljesítette a szabályozói előírásokat. A javuló tendenciában azonban 2013 elejétől némi korrekciót lehetett megfigyelni: a 2014. február végi adatok alapján a bankrendszer átlagos DMM-je 71 százalék volt, ami bár jelentősen meghaladta a 65 százalékos szabályozói minimum szintet, de a 2012. nyár végi csúcsnál (78 százalék) érdemben alacsonyabb

A cél a likviditási rendszerkockázatok mérséklése, valamint a pénzügyi rendszer ellenálló képességének további növelése. Az intézkedés a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése mellett csökkenti a jegybank devizatartalék tartási kötelezettségeit, és így az ebből fakadó költségeit is - mondta Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója.


A jegybank értékelése szerint a DMM bevezetésével a finanszírozási szerkezettel és piaci kockázatokkal kapcsolatos problémák csak részben oldódtak meg. A fizetési mérleg statisztika alapján látható, hogy az elmúlt évekbeli jelentős banki adósságleépítés ellenére a bankrendszer rövid lejáratú bruttó külső adóssága (mérlegen belüli adósság) a nemzetgazdaság rövid lejáratú bruttó külső adósságára vetítve még mindig jelentős. Az eszközoldali csökkenést ugyanis a bankok jellemzően nem a rövid és mérlegen kívüli pozícióik zárására használták fel, hanem a hosszú devizaforrások lassú csökkenése a jellemző. A mérlegen belüli nyitott devizapozíció így nem zárul kellő mértékben, ezért a swappiacra való ráutaltság magas marad, illetve a bankszektor rövid lejáratú deviza kötelezettségei sem csökkennek. Mivel a DMM bevezetésével a devizalikviditási kockázatok csökkentek ugyan, de még mindig jelentősek, ezért a további csökkentés érdekében indokolt a szabályozás felülvizsgálata, illetve esetleges szigorítása - véli az MNB.

Ez változik

Az MNB azt is közölte, hogy folyamatosan nyomon követi majd az új rendeletnek való megfelelést, valamint az érintett intézmények alkalmazkodását és azok hatásait. Amennyiben szükséges, makroprudenciális hatóságként gyorsan és hatékonyan reagálhat egy esetlegesen felmerülő újabb rendszerszintű likviditási kockázatra.

A felülvizsgálat három fontos, a nemzetközi szabályozási irányokkal konzisztens, közgazdasági megfontolásból is indokolt tartalmi változást eredményez: a stabil forrás szükséglet számításánál a módszertan a bruttóról a nettó szemléletre tér át; a betétek megbontásra kerülnek stabil és kevésbé stabil betétekre, és a korábbi, a betétekre egységesen jellemző 80 százalékos súly helyett a stabil betétek esetén 90 százalékos, a kevésbé stabil betétek esetén pedig az eddigi 80 százalékos súly alkalmazandó; végül a devizában denominált vagyoni érdekeltségek 100 százalékos súlya 0 százalékra mérséklődik.

A szabályozás hatályát a fióktelepekre is kiterjesztik. Ennek indoka, hogy a magyarországi hitelintézeti fióktelepek 2014. február végén 2,9 milliárd euró rövid hátralévő futamidejű külföldi forrással rendelkeztek, ami a teljes hitelintézeti szektor rövid külső adósságának (8,1 milliárd euró) csaknem 36 százalékát jelentette. Ez jelentős növekedés a 2009-es 25 százalékos arányhoz képest. A növekedés hátterében az áll, hogy a leányvállalati formában működő külföldi tulajdonú bankokkal ellentétben a fióktelepek rövid külföldi forrásaikat lényegesen kisebb mértékben csökkentették a válság óta. A fióktelepek külső forrásainak 95-100 százaléka jellemzően rövid lejáratú, így relatíve kis méretük ellenére számottevően növelik az ország devizatartalék-igényét.

A változás része a DMM elvárt minimum szintjének fokozatos emelése. Az új MNB rendelet alapaján a minimum a jelenleg hatályos 65 százalékról 2014. július 1-ével 75 százalékra, majd félévente 5 százalékpontonként, 100 százalékra nő a megfelelési kötelezettség 2017. január 1-jéig.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

lauda, 2014.05.02 10:16

Míg van mozgástér miért nem vágna !!!!!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.05.02 10:08

--Matolcsy nagyon jól csinál mindent ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pro libertate, 2014.05.02 09:30

Milyen jellemzően orbánmatolcsys ez a történet...
Ha unortodox módon bánunk a késsel, és önmagunkat vágjuk meg, az a kés hibája. Ha letérünk az útról a bicajjal (mert mi jobban tudjuk, mint mások), akkor a rázásért a bicaj a felelős...
A matolcsy-féle MNB tehát nem a kormányzati gazdaságpolitikában, hanem az eszközrendszerben látja bizonyos problémák okát. Az, hogy ez kristálytisztán a szokásos dilettantizmus, vagy valami átfogóbb terv része, kizárólag attól függ, hogy számoltak-e minden következménnyel. Kettőt megemlítenék, ami valahogy kimaradt a célok hivatalos felsorolásából...

1. A HUF konvertibilitásának szűkülése. Hiába rendelkezel forinttal, hiába találsz üzleti partnert, bizonyos eszközökbe nem fektethetsz. Bezárkózás. Távol van még a Megmentő arcképét hordozó bankjegy? :D

2. A magyar banki ügyfélkör elzárása a rövidebb futamidejű, tehát olcsóbb forrásoktól. Jobban teljesítünk, nem gond kifizetni a drágábbat... Főleg, ha úgyis a bank hibája az egész - mert ugyan ki mást hibáztatna a tájékozott fidióta, amiért nem a svájci alapkamaton jut hitelhez? :DDD
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html