Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A magyar kormány nem túl rugalmasan fogadja a költségvetésre vonatkozó − egyelőre csak az IMF-től érkező − ajánlásokat. Márpedig azokat jó eséllyel osztja az Európai Bizottság (EB) is a következő, májusi konvergenciajelentésében. Így ha a kabinet megint makacskodni kezdene, megismétlődhet a tavalyi blamázs, miszerint a túlzottdeficit-eljárással (edp) és források befagyasztásának emlegetésével kényszerítik jobb belátásra a magyarokat − vélik a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők. Ha újra nemzetközi nyomásra kell majd a nyáron Brüsszel kegyeit keresni, annak a közelgő választások előtt komoly ára lehet.

Így borulhat a makropálya

Sok minden megváltozott az EB utolsó konvergenciajelentése óta, ráadásul Brüsszel és a Valutaalap szorosan együtt dolgozik, ezért az IMF által megfogalmazott kritikák lényegében uniós álláspontnak is tekinthetők − véli Samu János, a Concorde elemzője. Így jó eséllyel nem kerül ki az ország az edp-ből. Az EB megkövetelhet olyan kiigazítást, amely az eddigi Orbán−Matolcsy-csomagokhoz képest kevésbé torzítja a növekedési pályát, miközben több száz milliárd forint tartós egyenlegjavulást hoz. Így viszont ki lehetne kerülni az edp alól.

A növekedési előrejelzés az a "gumicsont", amelyet bármikor bedobhat Brüsszel. Ha ugyanis azt rontja, borul a makropálya. Samu nem lepődött meg azon, hogy Orbán beismerte, nem lesz hitelmegállapodás az IMF-fel, mert az jó ideje tudható, hiszen a magyar kormány által vágyott rugalmas hitelkeretre a gazdasági fundamentumok miatt esély sem volt.

Keresik a megfelelő embert az MNB élére

Nem világos, Orbán Viktor miért csak röviddel a hivatalos kinevezés előtt nevezi meg Simor András jegybankelnök utódját − mondta Samu János. Két magyarázatot lát erre az elemző: egyfelől a kormányfő olyan "figurában" gondolkodik, akitől tart a piac, ezért egyelőre védeni akarja a nyilvánosságtól. Másfelől − ez lehet a valószínűbb opció − olyan összetett feladat megtalálni a megfelelő embert, hogy ehhez több idő kell.

Az edp-ből való kikerülés alapvetően politikai kérdés, csak a számok alapján májusban akár ki is kerülhet Budapest a nyolc éve tartó eljárás alól − mondta lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank szakértője. A fenntarthatóságba és a 2013-at követő hiánylefaragásba azonban beleköthet az EB, amely figyel az IMF ajánlásaira. Márpedig a Valutaalap súlyos szerkezeti hibákra hívta fel a figyelmet a költségvetési pályával kapcsolatban, bár a fő kritika eddig is ismert volt − az ad hoc intézkedések, a válságadók, a reformok hiánya −, amivel a legtöbb nemzetközi intézmény is egyetért.

Elkezdődött a fellazulás?

Túlságosan bevételoldali az idei kiigazítás − véli Trippon. Az pedig csak hab a tortán, hogy a magyar kormány látványosan mereven fogadja a kritikákat. A fő kérdésnek azt tartja, hogy milyen áron törekszik a gazdaságpolitika a hiánycélok betartására, hiszen a túl drasztikus kiigazítás azzal fenyeget, hogy egy lefelé tartó recessziós spirálba kerülhet a gazdaság, amiből nagyon nehéz lenne kimászni. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a kabinet másik célja az edp lezárásával a választások előtt a költségvetési mozgástér növelése. Valamilyen formában lesz fellazulás − mondta Trippon, aki szerint ennek első jele a kötelező rezsicsökkentés. Igaz, a hiánypálya feszes, így több százalékpontos eltérést biztosan nem bírna el a költségvetés.