Főként az EU-támogatások újraindulása nyomán az idei jelentős beruházási visszaesést jövőre érdemi növekedés váltja fel, miközben az idén nagyon gyorsan növekvő fogyasztás lendülete folytatódik. A GKI 2017-ben 2,7 százalékos GDP-bővülésre számít, ami ismét szinte egyezik az IMF és az EU prognózisával. A belső és külső egyensúly jelenleg nagyon kedvező, jövőre azonban a választási költekezés beindulása miatt kezelhető mértékű romlás várható. Élénkülni kezdett az infláció is.
A harmadik negyedévi magyar növekedés (az EU módszertana szerint 1,4 százalék) nemcsak a régiós versenytársak többségétől maradt el - a lengyel dinamika 2,1, a szlovák 3,2, a román 4,6 százalék volt - de az EU átlagát (1,8 százalék) sem érte el. A magyar gazdaság a negyedik negyedévben aligha lesz képes érdemi gyorsulásra, mivel a tavalyi utolsó negyedév kifejezetten kedvező volt, s a gazdasági várakozások lényegében stagnálnak.
A 2017-es kockázatokat növeli, hogy a populista, a globalizációt fékezni kívánó politikai erők nemzetközi előretörése lassíthatja a világkereskedelem bővülését, ami kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára. Emellett a világgazdaság eddigi kegyelmi állapota - rendkívül alacsonyak a kamatok és az energiaárak - ha nem is ér véget, de a javulás nem folytatódik. Ugyanakkor Magyarországon az EU-támogatások újra kezdődő dagálya hatására a beruházások emelkednek, amit fokoz a lakásépítés élénkülése.
Mi lesz a bérekkel?
A bruttó bérek emelkedése a munkaerőhiány és a minimálbér 15 százalékos, erőltetett emelése következtében minden bizonnyal gyorsul, ami valószínűvé teszi az ideim 7 százalék körüli reálkereset-növekedés és 4-5 százalékos fogyasztásbővülés megismétlődését - vélik a kutatók.
Kétséges azonban, hogy a valóban minimálbéren foglalkoztató cégek egy része képes lesz-e a bérköltségek emelkedését elviselni, ami "szürkülést" okozhat. Minél nagyobb a béremelés, rövid távon annál nagyobbak lesznek a versenyképességi gondok.
Van miből rontani
Az ipari termelés jövő évi szerény gyorsulása a kivitelben is tükröződik majd, az import bővülése azonban a belföldi felhasználás felpörgése - a beruházási visszaesés bővülésre váltása - miatt ennél lényegesen gyorsabb lesz. Ráadásul várhatóan a cserearány-javulás is véget ér. Mindez csökkenti a magas aktívumot. Ugyanakkor ezt a kiesést a beérkező EU-transzferek több mint ellensúlyozzák, így a folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege jövőre ismét emelkedik.
Az államháztartás egyenlege október végén példátlan módon csaknem 60 milliárd forint többletet mutatott. Ebben a beruházási kiadások és a kamatköltségek csökkenése, a növekedési adóhitel következtében megugró társaságiadó-bevételek (főleg GE), az EU tavalyról áthúzódó átutalásai, a földértékesítés bevételei, továbbá a jövedelmekhez kötődő bevételek növekedése játszotta a fő szerepet. Az év hátralevő részében és főleg jövőre azonban az állami költekezés erősödése várható. Az államháztartás hiánya 2017-ben is a GDP 3 százaléka alatt marad, miközben az államadósság csaknem évi 1 százalékpontos csökkenése megfelel az EU igényeinek. E kedvező tények ellenére a jogbiztonság hiánya megakadályozza, hogy a magyar gazdaság régiós versenytársaihoz hasonló ütemben fejlődjön - fogalmazta a GKI szakértői.
Megnevezés | 2016 | 2017 |
GDP | 2,0 | 2,7 |
Ipari termelés | 2,0 | 3,5 |
Beruházás | -10,0 | 5,0 |
Építési-szerelés | -20,0 | 10,0 |
Kiskerforgalom | 5,0 | 5,0 |
Kivitel | 4,0 | 6,0 |
Behozatal | 3,0 | 8,0 |
Külkeregyenleg (milliárd euró) | 9,0 | 8,0 |
Euró átlagos árfolyama (forint) | 312,0 | 315,0 |
Államháztartási egyenleg (pénzforgalmi, milliárd Ft) | 700,0 | 750,0 |
Bruttó átlagkereset | 6,0 | 8,0 |
Fogyasztói árak | 0,5 | 1,5 |
Fogyasztói árak (dec., év/év) | 1,0 | 2,0 |
Munkanélküliségi ráta (dec., %) | 5,1 | 5,0 |
Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt. |