Ne féljünk kimondani, hogy egy szövetségi állam felé haladunk − jelentette ki szerdán az Európai Parlamentben (EP) José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke, nem sokkal azt követően, hogy az általa vezetett testület a jelenleg még nemzeti szinten működő pénzügyi felügyeletek példátlan európai centralizálására tett javaslatot. Az ötlet lényege, hogy az Európai Központi Bank (ECB) az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet kapna a bankok felügyeletében, és hatáskörébe kerülne a banki előírások betartatása, valamint a banki engedélyek kiadása, illetve visszavonása mind a hatezer európai hitelintézet esetében.

Az EB három külön dokumentumban ismertette az európai pénzügyi rendszer felügyeletének újraszervezését célzó javaslatot:az első részletezi a létrehozandó egységes felügyeleti mechanizmust (single supervisory mechanism, SSM), a második az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) új jogköreit sorolja fel, a harmadik pedig a bankunió többi része létrehozásának folyamatát ismerteti általánosan.

Kapcsolódó

Már csak néhány hónap az indulásig, ha minden jól megy

Az útiterv szerint mindössze néhány hónap múlva, jövő év január 1-jén indulna és 2014-re válna teljessé a közös felügyeleti rendszer. Az EBA hatásköre továbbra is a felügyeleti gyakorlatok eltéréseinek csökkentése, ezek nyomon követése lenne, ám ez az intézmény is új jogköröket kapna, többek között kötelezhetné a nemzeti pénzügyi felügyeleteket is bizonyos szabályok átvételére. A bankunió kulcsfontosságú részei, így a bajba jutott pénzintézeteket kezelő, valamint a bankbetéteket közösen garantáló rezsimet ezt követően hoznák létre.

E javaslatokra azonban az EP mellett mind a 27 tagországnak rá kell bólintania, tehát a legjobb esetben az Európai Tanács december végi ülésén fogadhatják el − több jel is arra utal azonban, hogy a tagállamok álláspontjai között hatalmas szakadék húzódik. Nem teljesen problémamentes a terv, hiszen korábban nemcsak a londoni City függetlensége miatt aggódó, s ezért minden európai pénzügyi centralizálást dühösen ellenző britek, hanem a Landesbankok felügyeletére továbbra is igényt tartó németek is ellenezték az EB már korábban kiszivárogtatott ötleteit. Korábban az ECB vezetéséből többen is úgy nyilatkoztak, hogy nincs elegendő kapacitásuk az összes európai bank felügyeletére.

Maradtak homályos pontok

Egyáltalán nem derül ki a javaslatból, hogy ki fog fizetni a bankunió részeként betervezett közös betétbiztosításért, illetve a bankmentő vagy bankcsődlevezénylő forrásokat hogyan biztosítják majd. Problémás lehet az is, hogy a javaslat az eurózónán kívüli országok jegybankjait is az ECB szabványainak átvételére ösztönözné, márpedig ez korlátozná például Nagy-Britannia vagy Svédország monetáris függetlenségét − igaz, a javaslat óvatosan fogalmaz, és nem tenné kötelezővé a bevezetést. A britek minden bizonnyal további garanciákat követelnek majd, hogy kimaradhassanak a bankunióból, ám elemzők szerint ez önmagában nem veszélyezteti a rendszert.