A Lidl német diszkont-áruházlánc idén 14 kérelmet nyújtott be 300 négyzetméteresnél nagyobb áruház építésére Magyarországon, de mindet elutasították. A plázaépítési tilalom, amelyet januártól léptetett életbe az Orbán Viktor vezette kormány csak fokozza az extraadóktól és a kiszáradt hitelezéstől amúgy is szenvedő kiskereskedelmi ingatlanpiac bajait - kezdi Magyarországról szóló összefoglaló cikkét a Bloomberg. A gazdasági minisztérium 35-öt utasított el az 96 idén beérkezett építési kérelemből, további hét áruház működését felfüggesztettek vagy bezárták a boltot.

Az előre nem látható gazdaságpolitikai lépések felgyorsítottak az ingatlanpiaci beruházások visszafogását, amely azzal indult, hogy az ország nyugati tulajdonban lévő bankjainak többsége leállította a hitelezést - mondta el a hírügynökségnek Borbély Gábor, a CBRE Group Inc. ingatlanfejlesztő csoport budapesti kutatóközpontjában vezetője. Az építési korlát szimbolizálja azt a bizonytalan üzleti környezetet, amelyben a fejlesztőknek tevékenykedniük kellene. Senki sem hajlandó befektetni ilyen viszonyok között - teszi hozzá. Hasonlóan nyilatkozott Benjamin Perez-Ellischewitz, a Jones Lang LaSalle Inc. magyarországi illetékese.

A legrosszabb hely az üzletre

A tőkebefektetések tavaly 1995 óta először csökkentek Magyarországon - emlékeztet a hírügynökség az MNB adataira, miután a válságadók, majd ezek meghosszabbítása más név alatt aláásták a befektetői bizalmat. Kelet-Közép-Európában Magyarország a legrosszabb hely az üzletkötésre - derült ki a budapesti Német Kereskedelmi Kamara áprilisi felméréséből.

Idén egy bevásárlóközpontot nyitottak az országban és egyetlen hipermarketet sem adtak át - derül ki az áruházláncok szövetségének adataiból. Igaz ugyanakkor, hogy a visszaesés már a nagysághoz kötött építési tilalom előtt elkezdődött. Összességében az ingatlanpiac agonizál, alig van üzlet - mondta Recezey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője.

Átláthatatlan döntések

A gazdasági minisztérium ugyan tesz kivételeket a mérettilalom alól, de nem igazán világos, milyen alapon. Ez csak még jobban elbizonytalanítja a külföldi befektetőket - állítja Balatoni Judit, az áruházláncok magyarországi szövetségének főtitkára. A tárca szerint környezetvédelmi és infrastruktúra-fejlesztési szempontokat vetnek össze. A cégek a legjobb esetben is a kiskereskedelem stagnálására számítanak, amit a tilalom csak erősít. Így nem fog nőni a foglalkoztatás a szektorban.

A Lidl azért is sérelmezi a kemény bánásmódod, mert nemzetközi hálózatában 20 millió euró értékű magyar árut exportált 2011-ben, és a kivitel folyamatosan nő. A Tescót ugyan egyelőre nem érintette a tilalom, mert éppen kisebb boltokat nyit, de tervezi néhány nagyobb építésére vonatkozó kérelem benyújtását.

Magyar átok

Az Immofinanz AG, Kelet-Európa legnagyobb tőzsdén jegyzett ingatlanvállalata 23,6 százalékos kiadatatlan területtel rendelkezett Magyarországon az év elején, ami a legmagasabb nyolc európai ország - köztük Ausztria, Lengyelország és Románia - összehasonlításában. A bécsi székhelyű cég hasonló mutatója Csehországban 18,9 százalék, Oroszországban három százalék.

A kiskereskedelmi szektorban csak 9,9 százalékos a mutató - az Immofinanz 144 ezer négyzetméter árusító területtel rendelkezik 12 magyarországi Stop Shop központjában. A cég vezérigazgatója, Eduard Zehetner elismeri, hogy az építési tilalom jól jön nekik, ugyanis nem jelennek meg a piacon új versenytársaik. Ezzel együtt azt szeretnék, ha az Orbán kormány inkább a növekedést serkentő gazdaságpolitikát folytatna.