Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A költségvetési intézményeknél tavaly átlagosan 573,6 ezeren dolgoztak, miközben a kormányváltás előtti utolsó évben, 2009-ben a központi közigazgatásban alkalmazottak létszáma 282,7 ezer fő volt - többek között ez derül ki a parlamentnek a napokban benyújtott 2013-as költségvetés elszámolásából, illetve a korábbi évek zárszámadásainak összevetésből. Az elmúlt négy évben a Orbán-kormány viszonya a közigazgatáshoz teljességében megváltozott: míg baloldali elődei konzervatív-liberális gazdaságpolitikát követtek ezen a téren, vagyis inkább az adminisztráció egyszerűsítésre, a kisebb/olcsóbb államra helyzeték a hangsúlyt, addig a 2010 után megalakult Orbán-kormány az erős állam mellett tette le a voksát. Ez a retorikai irányváltás meglátszik a közigazgatásban dolgozók felduzzadásban is, amely tetemes volt, miközben minőségi változáson is átment a közigazgatás.

Az elmúlt négy évben teljesen átrajzolódott a közigazgatás képe, hiszen a komplett egészségügyi és oktatási szféra az önkormányzatoktól a költségvetéshez, azaz a kormányhoz került, illetve  megalakultak a kormányablakok is. 2013-ban zajlott le az egészségügy és az oktatás kvázi "államosítása": megalakult a Klebelsberg Intézményfenntartó, amely az önkormányzati közoktatás túlnyomó többségét átvette és hasonló folyamat zajlott le az egészségügyben is - így nőhetett például 252,9 ezer fővel az Emberi Erőforrás Minisztérium által foglalkoztatottak száma négy év alatt.

Ezekkel a lépésekkel nem nőtt az állam súlya a munkaerőpiacon, hisz az önkormányzatoknál dolgozó tanárok ugyanúgy közalkalmazottak voltak, mint most amikor a munkáltatójuk a Klebelsberg Intézményfenntartó. (Ezektől az intézkedésektől, átszervezésektől függetlenül nőtt az állam súlya a foglalkoztatásban - de ez a közfoglakoztatás következménye.)

A változások számokban

A 2009-es, 2010-es és a tavalyi adatok összevetésből kiderül, hogy alig van olyan minisztérium vagy minisztériumi státuszú szervezet, ahol érdemben csökkent volna a létszám. Az agrártárcánál látványos, ám látszólagos, hogy az elmúlt négy évben összességében csökkent az állományi létszám, hiszen ez a vízügy 2012-es kiszervezésből fakad - ekkor mintegy 3900 közalkalmazott, köztisztviselő került a belügyi tárcához, további mintegy 3000 tisztségviselő pedig az mezőgazdasági szakigazgatási hivataloktól a megyei kormányhivatalokba került.

Ugyanakkor a 2013-as legfrissebb számokból már az is látható, hogy a tavaly az agrártárcához újabb közalkalmazottak kerültek, amikor is a minisztériumhoz visszakerültek a mezőgazdasági szakoktatási intézmények - azokkal együtt pedig 3830 tanár és más közalkalmazott. (A szakoktatás újabb átszervezésre vár, ugyanis a következő lépésként a nem mezőgazdasági szakoktatás felügyeletet kerül a nemzetgazdasági tárcához a közeljövőben - erről az elmúlt hetekben döntött a kormány.)

Hasonló a helyzet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) esetében - ugyanis míg 2009-ben 35,1 ezer fő tartozott a tárcához, ma már alig hatezer fő dolgozik az NGM-ben és a háttérintézményeknél. A folyamat itt is összetett: előbb lezajlott a Vám- és Pénzügyőrság és az adóhivatal (APEH/NAV) összevonása, majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési értelemben kikerült az NGM-ből.

Megfeleződött Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is, ami a kormányablakok megalakulásával van összefüggésben, ugyanis a Nemzeti Közlekedési Hatóság ügyintézői a kormányablakokhoz kerültek. A kormányablakok, kormányhivatalok a közigazgatási tárcához tartoznak, ez tükröződik a KIM létszámának emelkedésben és más költségvetési szervek, mint például a társadalombiztosítási alapoknál foglalkoztattak létszámának csökkenésében.

A több éven átnyúló összehasonlítások szerint egyetlen tárcánál zajlott le érdemi létszámcsökkentés - ez a Külügyminisztérium, ahol 2009-ben 2500-an tavaly viszont már csak 1800-an tevékenykedtek. A külügy átmenetileg ráadásul hízott is, hisz 2010-2012 között a diplomácia alárendeltségében működött a hírszerzésért felelős Információs Hivatal is - ám ez végül a Miniszterelnökséghez került.

Akik nőttek

A Miniszterelnökséggel el is érkeztünk az egyik leggyorsabban növekvő intézményhez, ugyanis 2009-ben a Miniszterelnöki Hivatal környezetében 2440 fő dolgozott - többek között ide tartoztak a polgári nemzetbiztonsági szakszolgálatok. A 2010-es kormányváltáskor az összes háttérintézményt szétszórták a tárcák között, így az újonnan megalakult Miniszterelnökség alig száz fővel indult, azonban tavaly már legalább 1378-an dolgoztak. A 2013-as zárszámadás ugyan csak 757 főről ad számot, ám a részletekből kiderül, hogy a csökkenés látszólagos, egyszerűen a 2013-as statisztikákban nem tüntették fel az Információs Hivatal munkatársainak számát - miközben 2012-es bázisban még szerepeltek. Vagyis egyáltalán nem csökkent Miniszterelnökségi fejezetet létszáma sem tavaly, sőt az Információs Hivatalnál rég látott költekezésekbe és fejlesztésekbe kezdett. A hírszerzésnél eszerint 2012-ben 621-en dolgoztak - a tavalyi létszám ennél némileg magasabb lehetett.

A legnagyobb hízókúrán mindezek ellenére az EMMI és a kormányablakokat magába olvasztó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) esett át. Az utóbbi arányaiban, az EMMI létszámában nőtt a legnagyobb mértékben: az emberi erőforrás tárcához került az közoktatás 128 ezer alkalmazottja, az egészségügyi 20 ezer és szociális és gyermekvédelem további 20 ezer alkalmazottja. A Belügyminisztérium létszáma négy év alatt harmincezer fővel nőtt, szintén a központosítás jegyében: idekerültek az önkormányzati tűzoltóságok (plusz tízezer fő) a vízügyi igazgatóságok (plusz kilencezer fő). A rendőrség létszáma tavaly 46,2 ezer főre rúgott vagyis 4300-zal nőtt négy év alatt.

Az országgyűlés fejezetének létszáma is 40 százalékkal nőtt - ám ez is a háttérintézmények bővülésének a következménye. A fejezethez került az energiahivatal, de időközben megalakult az Országgyűlési Őrség is - amely korábban a rendőrség állományában működött.

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma (fő)
200920122013Változás 2009-2013 (fő)
Országgyűlés1 8612 1042 615+754
Bíróságok10 34710 34110 644+297
Ügyészség3 7304 1524 215+485
Miniszterelnökség2 4401 1001 378-1 062
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium5 03859 38836 124+31 086
Vidékfejlesztési Minisztérium19 8339 01212 842-6 991
Honvédelmi Minisztérium25 90424 54024 461-1 443
Belügyminisztérium61 44690 69490 642+29 196
NGM35 1705 5796 046-29 124
NAV021 58721 583+21 583
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium4 7612 2092 367-2 394
Külügyminisztérium2 5141 8141 802-712
Emberi Erőforrás Minisztérium80 450122 320333 427+252 977
Összesen282 768381 010573 641+290 873
Forrás: zárszámadási törvények és javaslatok, Napi.hu-gyűjtés