Változások lesznek a vámtörvényben

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden benyújtotta a parlamentnek az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot - írja az MTI.
Szász Péter, 2017. október 24. kedd, 22:01

A határozat indoklása szerint a vámigazgatási eljárás során jelenleg a legtöbb eljárásjogi kérdésben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit alkalmazzák, ezt azonban 2018. január 1-től hatályon kívül helyezik, ezért a vámigazgatási eljárás során alkalmazandó és a továbbiakban is szükséges eljárásjogi rendelkezéseket át kell ültetni a vámtörvénybe. Ezzel a jelenlegi hármas szintű tagolás (uniós rendeletek - Vámtörvény - Ket.) kétszintűvé válna.

A vámjogi szabályozás speciális abban a tekintetben, hogy a szabályozás jelentős részét a közvetlen hatállyal alkalmazandó uniós vámjogszabályok adják, a tagállamok nemzeti szabálya ezek nemzeti végrehajtását és a jogalkalmazást segítő értelmezését szolgálja.

A törvényjavaslat megfogalmazza azokat az eljárási alapelveket, illetve általános eljárásjogi szabályokat, amelyeket a vámhatóságnak az eljárása során figyelembe kell vennie, így a rendeltetésszerű joggyakorlás vagy például, a költséghatékonyság elvét. A vámigazgatási eljárásban biztosítani kell, hogy az ügyfél tudomást szerezzen jogairól és kötelezettségeiről, jogaik gyakorlása biztosított legyen. Általános elv, hogy a rosszhiszeműség bizonyítása a vámhatóságot terheli.

Tartalmazza a lefoglalás részletes szabályait azt is, ki viseli a költségeket, és azt is, mely esetekben kell a lefoglalást megszüntetni. Bizonyos esetekben (például gyorsan romló áruk) a lefoglalás után haladéktalanul meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a vámhatóságnak.

A javaslat meghatározza azt is, mikor kell a lefoglalt árut, tárgyat, eszközt elkobozni - ez esetben a lefoglalt dolog tulajdonjoga az államra száll át -, és azt is, mikor nem kerülhet sor elkobzásra (például, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, illetve, ha az elkobzás méltánytalan vagy aránytalan lenne).

A vámhatóságnak biztosítani kell, az eljárása során birtokába került védett adatok, a vámtitok megfelelő védelme biztosított legyen. Lehetővé teszi ugyanakkor, hogy az ügyfél kérelmezhesse vagy a vámhatóság hivatalból elrendelhesse az adatok zárt kezelését.

A vámjogi szankciók tekintetében a Vámkódex csupán a szankciók fajtáit határozza meg, egyébként azok alkalmazását nemzeti hatáskörbe utalja. A vámhiányt okozó jogsértések esetén alapesetben a vámhiány 50 százaléka a bírság, a vámhiányt nem okozó jogsértések esetében különböző szankciómértékeket alkalmaznak. A jogkövető magatartást tanúsító nyilatkozattevőknek kedvezményt biztosít a javaslat.

A törvényjavaslat nevesíti az egyes jogorvoslati fajtákat, és meghatározza, hogy mely jogorvoslati fajta indulhat kérelemre, illetőleg hivatalból vagy mindkettő alapján, továbbá, hogy melyek azok a végzésformák, melyek ellen önálló fellebbezésnek van helye. Felsorolja azon végzés formájában hozott döntéseket is, amelyek ellen a fellebbezésnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

A javaslat egyebek mellett szabályozza a semmisség jogintézményét: a vámhatóság határozatát a Vámkódexben foglaltakon túl meg kell semmisíteni vagy meg kell változtatni, feltéve, hogy annak jogerőre emelkedésétől számítva még nem telt el három év. A kötelezettséget, joghátrányt megállapító döntés esetén a megsemmisítésre nyitva álló határidő öt évre emelkedik, míg időkorlát nélkül semmisíthető meg az a hatósági döntés, aminek tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy az jóhiszeműen szerzett jogot nem érint.

Egyebek mellett átdolgozták a vámjogi képviselet szabályait is. Eddig bizonyos esetekben a Ket. rendelkezéseit is alkalmazták a vámigazgatási eljárások során. Az átdolgozott szabályok szerint a vámigazgatási eljárásokban a vámjogi képviseletet kizárólag a benyújtott törvényjavaslatban meghatározott formában, eseti vagy állandó jelleggel lehet gyakorolni, amelynek során meg kell határozni a képviselet közvetlen vagy közvetett típusát.

Felülvizsgálták a vámellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket. A jövőben a vámellenőrzésből kivennék az áruátengedést követő ellenőrzést. A vámellenőrzés és az áruátengedést követő ellenőrzés is önálló hivatalból indult eljárás lesz, amelyek a vámhatóság általi értesítéssel kezdődnek és zárulnak. A vámellenőrzés időtartama radikálisan (270 nappal) csökken, az áruátengedést követő ellenőrzés időtartama 90 nappal rövidül.

A javaslat szerint a vámtanácsadói és vámügynöki tevékenység kapcsán az engedélykérelmet már nem a vámhatóságnál, hanem a nyilvántartásba vételi szervnél kell benyújtani, aki a feltételek vizsgálatát követően nyilvántartásba veszi a kérelmezőt.

HOZZÁSZÓLÁSOK