Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

- Ilyen mértékű támogatottságban egyetlen operaigazgató sem részesült, mint Ön. Közel három év alatt több költségvetési pénzt tudott szerezni, mint elődei, és jelentős politikai kapcsolatrendszerrel rendelkezők sem tudták megingatni helyzetét. Miként tudta ezt elérni?

- A tételt nemcsak kötelező szerénységből illik cáfolni. Egyik elődöm, Vass Lajos sem szűkölködött támogatókban, hisz egykori államtitkárként a saját minisztere, Hiller István volt a fenntartója. Politikailag négy nyugodt évet töltött itt, az viszont igaz, hogy az Opera támogatása még nominálisan sem növekedett.

- Azért kettejük helyzetét nem lehet összehasonlítani, hiszen akkor volt eredménye a "felmegyek a miniszterhez" akcióknak! Az Opera esetében pedig különösen jellemző volt az, hogy a miniszterelnökhöz rohangáltak az éppen regnáló igazgatót lejáratni akarók.

- Falstaff arról lamentál, hogy a világ romlik. A rohangálás sem szűnt meg, többen ma is úgy gondolják, hogy egy önállóan gazdálkodó intézmény vezetőfülkéjébe be lehet rontani, és cibálni egyet a kormányon. Amiben viszont tényleg más a helyzet: a miniszterelnök ezt nem engedi. És hál'Isten, ő sem bombáz kérésekkel. Két éve egy óra alatt elmondta a kereteket, azóta kéthavonta eljön, de nem óhajtja sem ő, sem szakminiszter előírni, ki táncoljon, mit énekeljenek - viszont gyakran látogatnak előadást. A piros telefon porosan hallgat, és jó ez így: se Puccini, se Petipa nem része a magyar pártéletnek.

- Főleg az elbocsátások bejelentésekor kapott hideget-meleget annak ellenére, hogy rögtön bejelentette: az Erkel újranyitásakor létszámot bővít. Az Erkel hamarosan nyit. Betartja ígéretét?

 

Kép: Napi Gazdaság, Földi D. Attila


- Nem önszántunkból bocsátottunk el dolgozókat, hanem egy összkormányzati karcsúsítás részeként. Akkor béljós kellett volna ahhoz is, mikor nyit ki pontosan az Erkel, noha ambíciózus vágyaim voltak. 144 álláshely szűnt meg, és összekötöttük ezt a szomorú alkalmat a struktúrák modernizálásával. Tarthatatlannak tartom ma is, hogy közalkalmazotti munkaviszonyban tartottunk olyan művészeket, akik hónapokig be sem jöttek a házba, csak a fizetésüket vették fel. Ez akkor nagy vihart kavart, de most is így döntenék. Az Erkel Színház nyitásával 290 régi és új munkatársat vehetünk fel. Így az Andrássy úti épületben dolgozó 700 kollégával együtt ezer körülire emelkedik az alkalmazottak száma: bőven alatta vagyunk tehát a korábbi kétházas adatnak, és jóval többet, értsd: hatékonyabban készülünk dolgozni ezért. Az intézmény költségvetési támogatása reményeim szerint megközelíti majd a 10 milliárd forintot, ugyanis legalább az Opera mai támogatásának 60 százalékával kell finanszírozni a működő, országos feladatát teljesítő Erkel Színházat.

- A laikus számára érthetetlen, hogy miért kell újabb közel 300 alkalmazottat felvenni! Nem lehetne a zenészek és énekesek "ingázásával" kitölteni a repertoárt?

- Két külön játszóhelyről, szinte külön színházról van szó, ezt nem győzöm hangsúlyozni. Az esti előadásokhoz külön műszaki stáb, zenekar, énekesek is kellenek, hiszen az Erkelben és az Operában ugyanaznap vannak előadások - és akkor még nem beszéltem a próbákról, amelyekhez szintén külön stáb szükséges. Némi kapacitási tartalék, persze, van a művészeti, a műszaki és az adminisztrációs oldalon is, tehát egyik buszból páran képesek néha átülni a másik buszba, de annak is kell olaj és minden más is.

- Hogyan oszlanak meg a költségek? A tízmilliárd feleződik?

- Az Erkel idei működtetésére eddig 600 milliót kaptunk, az Operára 6 milliárdot. Az Erkelre jóváhagyott összeg még a fenntartási kiadásokat sem fedezi, így várhatóan 3,5 milliárdra emelkedik. Ezzel már elvagyunk, sőt: ebből nagyon tartalmas és látványos tevékenységet tudunk folytatni. Csak összehasonlításként jegyzem meg: a Ház költségvetését 2001-ben emelte a kormány az akkori miniszter, Rockenbauer Zoltán javaslatára 2,4 milliárdról 6,4 milliárdra. Ez utóbbit több mint tizenkét év (!) múltán csak most tudtuk nominálisan elérni, vagyis nagy gödörből kapaszkodunk vissza. És hol van még a reálérték ettől!

- Kifelejtette a saját bevételeket! Márpedig az Operába szóló jegyek a magyarok számára már szinte megfizethetetlenek!

- Ez sajnos így van, ezért is döntöttünk az Erkel újranyitása mellett. Oda azok is eljutnak - hisz szinte mozijegyárakkal dolgozunk -, akik eddig soha nem hallottak operát élőben, vagy éppen hallottak, és még sokszor szeretnének. Amúgy pedig az Operaházban is szélesre tártuk a kiskaput: minden produkciónak van nyilvános főpróbája, ahová csak nagycsaládosok, nyugdíjasok és diákok juthatnak el, ráadásul utóbbiak minden operaházi előadásra 300 forintért ülhetnek be 120-an, tehát az esti jegyek 10 százaléka gimnazistáké, egyetemistáké. A bevételről itt lemondunk, a diákokról pedig még véletlenül se! Különben az operaházi jegyárak még most is nevetségesen alacsonyak nemzetközi összehasonlításban. Az első sorba szóló tikett nem éri el a húszezer forintot, ugyanez a bécsi operában a hatszorosa! Az Andrássy úti épületben évente 280 előadást tartunk, egy előadás bevétele még magas jegyárakkal is csak 6-8 millió forint - de ugye, mindenki érti: ha nagyot emelünk, elveszítjük a magyarokat, és csak a turisták maradnak. Évente 1,8 milliárdos jegyár-bevétellel kalkulálunk.

- Az Erkelben gondolom, ennek töredékével...

- De ezzel számoltunk is. Egy-egy előadás bevétele maximum 2 millió forint, hiába az ország legnagyobb, kétezres nézőtere. A tavaszi próbaszezonban máris 90 százalék feletti látogatottságot értünk el, tehát az Erkel azonnal felzárkózott az Operához, ez igazolta, hogy alacsony jegyárakkal van tömeges igény a magas művészetre is. Az átalakítás utáni nyitást követően kissé emeljük az árakat, a legolcsóbb jegy ára 300-ról 500-ra, a legdrágábbé 1500-ról 3500-forintra nő.

- Sztárvendégek esetén eddig is szokás volt a jegyárak emelése. Ezzel nem lehetne többször élni?

- Ez most is jól működik, sztárokért hajlandóak jelentősen többet fizetni az Opera magyar és külföldi nézői. Az ilyen előadásokra leggyorsabban a legdrágább jegyek mennek el, példa erre Cecilia Bartoli, Renée Fleming, Juan Diego Flórez vagy a Marton-Kaufmann-Bumbry triász gálaelőadása is.

- A tehetősek céges TAO felajánlással is gyarapíthatják a bevételt. Ez mennyit hoz évente?

- Nem túl jelentős, mindössze 4-500 millió forint, de a törvény adta lehetőségnél fogva csaknem a háromszorosát is befogadhatnánk. Még e nagyvonalú állami segítség dacára is döcögősen megy a versenyszféra és a magaskultúra összekapcsolása.

- Az Erkelé Közép-Európa legnagyobb nézőtere, így otthont adhat külső rendezvényeknek is. Számíthatnak ebből pluszbevételre?

- Ősztől nagy verseny néz ki ezekért, hisz a MÜPA két terme mellé megnyílik a Zeneakadémia ugyancsak kettővel, hamarosan elkészül a pesti Vigadó és átadták a ferencvárosi BMC épületét is. Lesz tehát játszóhely bőven, ugyanakkor ezek egyike sem a másik másolata. Különböző méretek, stílusok, színpadtechnika, az árak is bizonyára szórnak majd. Az Erkel fantasztikus akusztikája és a kétezres nézőtér valóban vonzó, most kezdjük bevezetni a piacra. Már egy sor megrendelésünk van, a Pesten szokásos egymillió körüli lista-alapárból lefelé lógunk ki. Ebből lesz valamennyi bevétel, de nem ez a lényeg. Azt szeretnénk, ha a megfiatalodott színház folytatná páratlan hagyományait: a világon itt játszották első ízben Bayreuth-on kívüli Parsifalt, itt lépett színpadra Ella Fitzgerald, itt hegedült Menuhin, zongorázott Richter, itt énekelt Pavarottiés Fischer-Dieskau...

- Az Erkel felújítására 1,7 milliárd forintot tudtak fordítani - ez volt a minimál összeg, amelyből a nézőtér, a színpad és a műszaki felújítást meg lehetett valósítani. De hamarosan az Operára is sort kell keríteni, hiszen három évtizede nem költöttek erre semmit. Mennyibe kerülne itt egy korszerűsítés?

- Három év nyarát használjuk fel erre: fel lehet készülni az egymástól független etapokra, és bezárni sem kell az intézményt. Főleg a színpadtechnika silány, még keletnémet gyártmány, ennek cseréje igényli a legtöbb pénzt és időt majd a projekt végén, 2017 nyarán. De például a zenekarnak 130 éve nincs normális öltözője, ezt is meg kell oldani - a legnagyobb értékű és leglátogatottabb műemlékek egyikében ez sem olyan könnyű. A 20 milliárdos becslésben benne van egy új, zuglói logisztikai központ kialakítása, ahová az összes raktárunk, gyártóműhelyünket költöztetnénk, de rendbe hoznánk az Opera melletti üzemházat is. A hangszerek állapota is kriminális, egy részüket azonnal le kellene cserélni, miközben egy fagott 10 millió forintba kerül.. És akkor még nem beszéltem a bérekről, amelyek 2002 óta változatlanok. Honoráriumban és juttatásban léptünk előre, de a béremelés keményebb dió lesz.