A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

− A nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való főtárgyalói poszton elődje, Fellegi Tamás tárca nélküli minisztersége napra pontosan fél évig, 2011. december 15-étől 2012. május 15-éig tartott. Az ön mandátuma 2012. június 2-án kezdődött, így múlt vasárnap jutott túl a hat hónapon. Miben különbözött a két fél év?

− Más volt az elődöm dolga és más az én feladatom. Fellegi Tamás munkája rázósabb volt, mert a tárgyalások megkezdését kellett összehoznia. Amikor 2012. június végén felszállt a füst és meg tudtunk egyezni a folytatásról az Európai Bizottsággal (EB) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), akkor következett a hivatalos tárgyalás. Ennek zárultával, amikor kiderült, hogy mely kérdésekben nincs egyetértés, elkezdtünk egy olyan egyeztetési folyamatot, amely jelenleg is tart. Ha azt tekintjük a mandátumom céljának, hogy megállapodást kössünk, akkor ezt még nem értem el, félmunkát végeztem. Ha viszont úgy közelítem meg, hogy eredmény az is, ha elkerülünk egy rossz megállapodást, akkor viszont jól állunk. Amíg él az esélye annak, hogy jó megállapodást tudunk kötni, addig ezt a munkát folytatni kell.

− Ha megszületik az IMF−EU-megállapodás, az ön megbízatása véget ér?

− Igen. Úgy értelmezem a feladatom, hogy a megállapodással a hivatali időmet kitöltöttem.

A Valutaalap megközelítése eltér a magyar kormányétól

− Mekkora esélyt ad a sikernek?

− Ennek most a korábbiakhoz képest kisebb az esélye, mivel nagyon megmerevedtek az álláspontok. A Valutaalap megközelítése ugyanis eltér a magyar kormányétól. Az Orbán-kormánynak nemcsak gazdasági, hanem politikai és társadalompolitikai szempontokat is mérlegelnie kell, míg az IMF elsősorban a gazdaságpolitikai döntésekre koncentrál. A megállapodás még nem feltétlenül eredmény. Látjuk, hogy Görögország, amelynek van megállapodása a Valutaalappal, jelenleg nem a béke szigete. A magyar kormány nagy eredménye, hogy a válság ellenére a kormányzati döntések támogatását, a köznyugalmat meg tudta őrizni.

A Valutaalap legfontosabb szempontja: hogyan lesz itt növekedés? Kevésbé figyelik a számokat, nem ragaszkodnak ortodox módon például a háromszázalékos GDP-arányos hiányhoz. Azt nézik, hogyan lesz növekedés, ahhoz szükséges beruházás, miért nincs banki hitelezés, milyen a pénzügyi szektor terhelése. Mi ebben a vitában azt mondjuk, hogy a hitel−betét mutató romlása válság idején természetes folyamat, amit a kormányzat csak minimálisan képes befolyásolni. Döntően nem azon múlik a hitelezés, hogy van-e bankadó és mekkora. A Közép-Európában példátlan nagyságú devizahitel-állomány leépülése elkerülhetetlen volt. A következő lépés a 2013-as költségvetés jövő heti elfogadása. Ennek értékelése után folytatódhatnak a tárgyalások.

− Valószínűleg a kormány szavahihetőségén nem javított a Magyar Bankszövetséggel kötött szerződés megszegése.

− Valóban, egy fontos pontnál − a bankadó jövő évi felezése, majd kivezetése − a kormánynak módosítania kellett az álláspontját. Jobb lett volna ezt konszenzussal tenni. Csakhogy a 2004 óta tartó uniós túlzottdeficit-eljárás alól kikerüléshez − miközben uniós támogatások felfüggesztése is fenyeget − a kabinetnek gyorsan lépnie kellett, miután kiderült, hogy az októberi első intézkedéscsomag után újabbra van szükség. Az árfolyamgát ügyben továbbra is fennáll az egyetértés.

− A Valutaalapnál milyen volt a fogadtatása az IMF-tájékoztatási kampánynak, amely az ön tokiói tárgyalásai idején indult?

− Meglepődtek, az IMF gyakorlatában ilyennel még nem találkoztak. Nehezen tudták értelmezni. Elmondtam, hogy a kampány elsősorban a magyar közvélemény tájékoztatására és megnyugtatásra szolgált. Nem a Valutaalap ellen, hanem a megállapodás mellett szólt. Az üzenet lényege, hogy az emberek biztosak lehetnek abban, a kormány megvédi őket e kérdésekben. Túl mélyek még a 2008-as megállapodás sebei. Az IMF egy professzionális intézmény, amely a globális pénzügyi rendszer stabilitását hivatott biztosítani, nem hiszem, hogy a kampány befolyásolná a gazdasági érveket.

− Lesz lakossági tájékoztató kampány akkor is, ha megszületik a hitelmegállapodás?

− Attól függ, mi a szerződés tartalma.

A növekedési kilátásokkal van gond

− A nyári tárgyalásokon az IMF szakértői milyen intézkedésekre tettek javaslatot a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban? Korhatáremelést, esetleg a helyettesítési ráta csökkentését vetették fel?

− A Valutaalap is ismeri Magyarország hosszú távú népesedési tendenciáit. Egyetértés volt köztünk abban, hogy rövid és középtávon a jelenlegi nyugdíjrendszer működőképes, fenntartható. Mivel pedig az EU−IMF-megállapodás két-három évre szól, ezért nem kellett külön erre a témára kitérni.

− Mennyire sürgető a hitelmegállapodás?

− Egyelőre a nemzetközi pénzpiacok likviditásbősége elegendő ahhoz, hogy a magyar állam finanszírozza magát.

− Csakhogy az árazásban az is benne van, hogy a piacok még számolnak egy EU−IMF-megállapodással, legalábbis azzal, hogy a kormány mindent megtesz az egyensúly javítása érdekében. Ha azonban ez a vélekedés megváltozik, akkor már más lesz a helyzet.

− A Fed és az ECB monetáris politikáját látva egyelőre nem tartok attól, hogy a körülmények gyorsan romlanak. A magyar állampapírok 2013 első felében valószínűleg biztonságosan eladhatók lesznek. A helyzet is jobb, mint fél évvel ezelőtt: a magyar CDS-ek árfolyama és az állampapírok hozama is csökkent, a forint árfolyama stabilizálódott, a folyó fizetési mérlegnek többlete van, a hiányt pedig az EB által is elismerten a GDP 3 százaléka alatt tartjuk. Úgy látjuk, hogy a devizatartalékok jelenlegi magas, 35 milliárd euró körüli szintje finanszírozási biztonságot ad az országnak. Ráadásul az állam portfóliójában is vannak olyan elemek, amelyeknek, ha nagyon szükséges, az értékesítése is felmerülhet. Amivel gond van, az valóban a növekedési kilátások, de ez európai probléma is.

− Jelenleg, az E.On gázüzletága kapcsán, azonban a vásárlás van napirenden.

− Vannak olyan területek, ahol az állam a közösség érdekében 2010-ben magatartást váltott. Az energiaellátás ilyen terület, itt vannak biztonságpolitikai szempontok is. A magyar fogyasztó lényegében két országon kívüli, egy német és egy orosz cég megállapodása nyomán tud csak gázhoz jutni. Mi van, ha nem állapodnak meg? Akkor mit tud csinálni a magyar kormány? Könyörögjön a partnereknek, hogy mégiscsak állapodjanak meg? Ezt a veszélyt érdemes megelőzni.

− Mikor következhet az újabb devizakötvény-kibocsátás?

− Jelenleg az Eximbank Zrt., azaz nem a magyar kormány, hanem egy állami tulajdonú bank ment ki a devizapiacra. (A Fitch Ratings november 30-án jelentette be, hogy a magyar államéval azonos, BB plusz adósságbesorolást adott az Eximbank kétmilliárd eurós középtávú kibocsátási programjára − a szerk.) Ezzel tesztelhetjük a piacot. A jegyzés várhatóan még az év végéig megtörténik. E tapasztalatok alapján lehet dönteni arról, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. is menjen-e befektetői roadshow-ra. Eközben fél szemmel figyeljük a Prémium euró magyar államkötvény (P€MÁK) november 20-án indult értékesítését is, eddig 104 millió euró értékben kelt el 200 millióból.

− Jövőre is lesz P€MÁK-kibocsátás?

− Várjuk meg az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat. Ha lesz a lakosság és az intézményi befektetők részéről érdeklődés, akkor a hazai piacon való megjelenéssel is lehet a finanszírozást segíteni, de ez nyilván csak részmegoldás lehet.

− Ettől a bankok nem túl boldogok.

− Nehezen tudok olyan intézkedést mondani, amelytől a bankok boldogok. Ez alól talán csak a közösen kialakított árfolyamgát számít kivételnek.

Összecsiszolódhat a monetáris és a fiskális politika

− Ha tavasszal változik a felállás az MNB vezetésében, az hogyan hat majd az IMF−EU-megállapodásra, valamint a monetáris politikára?

− Véleményem szerint pozitívan. Megnyílik a lehetőség arra, hogy a monetáris és a fiskális politika összecsiszolódjon, egymással összhangban legyen. Teljes összhang természetesen nem lesz, mert a két szereplőnek, a kormányzati gazdaságpolitikának és az MNB-nek a szerepe részben ellentétes. Leszögezném, hogy a jegybank mindig független volt és a függetlenségét senki nem akarja se korlátozni, se csorbítani. Saját magunknak sem tennénk jót. Ez egy uniós elvárás is, amit a magyar kormány tiszteletben tart. Néhány kérdésben a véleményünk eltér, de aki megnézi az elmúlt egy év kormányzati nyilatkozatait, azt látja, hogy a kabinet nem kommentálja az MNB döntéseit.

− Ehhez képest a jegybank megadóztatásának gondolata sokáig tartotta magát.

− Igen, de a kormány máshogy döntött. Véleményem szerint végül jó döntés született.

− A pénzügyi tranzakciós illeték értékpapír- és derivatív tranzakciókra történő, 2014. január 1-jétől tervezett kiterjesztése lekerült a napirendről?

− Az ügy nyugvóponton van. A magyar kormánynak nem kell sietnie, érdemes megvárni az EU döntéseit, amelyek esetleg ezt a területet is érinthetik.

− Az S&P a közelmúltban újra leminősítette a magyar devizaadósságot, és a közeljövőben a Moody's és a Fitch is frissítheti a magyar besorolást. Nem tart egy újabb leminősítés után negatív piaci reakcióktól?

− Az S&P lépését még a londoni elemzők se értették, a forint pedig erősödéssel reagált − akárcsak az utóbbi hetek többi negatív hírére. Véleményem szerint ez azt mutatja, hogy egyrészt a piac a korábbinál pozitívabban ítéli meg a magyar egyensúlyjavító lépéseket, másrészt a magyar megítélés alapvetően a nemzetközi helyzet alakulásától is függ. A hitelminősítők fénye megkopott − lásd a Lehman-csődöt −, de még mindig figyelni kell rájuk.

− Akad azonban olyan elemző, aki szerint a forint stabilitása inkább annak következménye, hogy sok "hírérzékeny" befektető már túladott a magyar papírjain.

− Ez is magyarázat lehet, de akkor mivel magyarázzuk a külföldiek kezén lévő állampapír arányának folyamatos növekedését? Mindezzel együtt úgy vélem, hogy a kényesebb ízlésű befektető is láthatja, a magyar kormány által a 2010-ben kitűzött két fő cél − az államadósság csökkentése, valamint a foglalkoztatás növelése − minden más szemponttal szemben prioritást élvez. Az államadósság csökkentését nemcsak a bankszektor érezte meg, hanem a közigazgatás és az önkormányzatok is.

− Az önkormányzati adósságrendezési folyamat befolyásolhatja az IMF véleményét Magyarországról?

− Eddig nem merült fel ilyen szempont. A Valutaalap is elfogadta, hogy konszolidációs folyamat zajlik a magyar gazdaságban. Az pedig tény, hogy csak akkor van értelme a konszolidációnak, ha a rossz szerkezet is megváltozik, és nem termelődik újra az adósság. Az eddigieken túl további olyan korlátozó lépéseket akarunk hozni − a meglévőket pedig megtartani −, amelyek megakadályozzák a deficitek újratermelődését. Ne vehessen fel például működési célú hitelt egy önkormányzat. Ha pedig nem tud az állami támogatásból és a saját bevételeiből nullszaldósan gazdálkodni, akkor − az oktatáshoz és az egészségügyhöz hasonlóan − az államnak lesz lehetősége kincstári biztosokat delegálni.

− Lesz ön a közeljövőben MNB-elnök vagy pénzügyminiszter?

− Nem kaptam ilyen felkéréseket, jegybankelnökséget pedig felkérés esetén sem vállalnék. Úgy érzem, vannak még fontosabb ügyek a parlamentben.