Infláció terén az idei év a kormány számára is nem várt csökkenést hozott, jelenleg 2 százalékot várunk (jövőre 2,4 százalék a prognózis), eredetileg 5,4 százalékkal terveztünk -  mondta Varga Mihály, az 51. közgazdász vándorgyűlésen, Békéscsabán.

Az infláció szintje március óta 2 százalék alatt van, amiben jelentős szerepet játszott a rezsicsökkentés. Utóbbira kitérve elmondta: 2008 válság után felértékelődött annak mérlegelése, hogyan lehet egy ország versenyképességét javítani. Ennek alapvető eszköze az energiaárak korlátozása, lehetőség esetén csökkentése. Nem Magyarország volt az első, ahol ez felmerült, először a német kormány egyik tagja fogalmazta meg, hogy ott 10 százalékos árcsökkenésre van lehetőség, illetve Lengyelország a Gazprommal tárgyalva ért el árcsökkenést. Abban, hogy a beruházási hányadunk alacsony, benne van, hogy az energiaszektor kivár - ismerte el. Lehet ezeket közösségi szempontok alapján nonprofit alapon működtetni, mint Franciaországban 1945 és 1985 között, a beruházásokat állami forrásokból fedezve. Emlékeztetett arra, hogy Fővárosi Vízművek 1997-es privatizációja után évente a tulajdonosok 3-4 milliárd forintot vettek ki menedzsmentdíjként, miközben nőtt a cég hitelállománya is - ezért vette vissza a főváros a társaságot.

Elismerte: a magyar gazdaság finanszírozási igénye nemzetközi összevetésben magas, 20 milliárd euró a lejáró adósságállomány, ami a GDP 18-19 százalékát teszi ki. Ez jobb mint 3 évvel ezelőtt, de attól a kényelmes helyzettől, amiben Szlovákia, Csehország, Románia van, még messze vagyunk.

Varga óriási eredménynek nevezte, hogy a devizakötvények visszafizetési kötelezettsége a kritikus 2012-2013 években sikeresen megtörtént, újabb IMF-hitel nélkül - igaz 2013 februárjában 3,25 milliárd dolláros devizakötvénykibocsátás történt. Kitért arra, hogy a 2010 januárjában kibocsátott kötvények 6,25 százalékos kamatszintjéről ez év elejére 5,38 százalékra sikerült lemenni, ám a hozamokról - márpedig ez fontos jellemzője az állampapírokról - nem tett említést.

A pozitív piaci hangulat fokozotosan jelent meg a csökkenő magyar hozamelvárásokban, a Fed, az ECB és más jegybankok élénkítőcsomagjainak köszönhetően, de ehhez a magyar gazdaság teljesítménye is hozzájárult - vélekedett Varga. Emlékeztetett rá: az MNB további 60 bázispont kamatcsökkentésre lát lehetőséget.

Úgy vélte, hosszú időn keresztül lemaradtunk a régiós növekedési versenyben, de látszódnak már a bíztató jelek. Már nem az alsó szélén vagyunk a régiós országok növekedési sávjának, hanem a közepén, bár Lengyelország és Szlovákia - amely ráadásul a versenyképességi rangsorban jóval előttünk van - jobban teljesít.

Demográfiai fenyegetés

Komoly gond van a demográfiai folyamatokkal, amelyek súlyosan érintik a gazdaság közép- és hosszútávú kilátásait - fogalmazott az NGM vezetője. Jelenleg négy aktívra egy ellátott jut, ez 2030-ra 3:1, 2050-re pedig 2:1 arányra romolhat, vagyis fontos azt kitalálni, hogyan lehet megállítani, megfordítani ezt a folyamatot. Nem csak az évi 30-40 ezer fős lakosságcsökkenés a gond, hanem az is, hogy a struktúra kedvezőtlen irányba változik, egyre nő az inaktívak aránya.

Hitel nélkül nincs növekedés, e téren hátrány Magyarországnak, hogy jelentős a külföldi bankok piaci súlya - fogalmazott a miniszter. Amikor a német bankok saját finanszírozási problémáik megoldását keresték, abból az ország nem tudott profitálni. A mérlegalkalmazkodás folyamata lassan a véégze ér, ami a beruházási ráta emelkedésének irányába hat, ezt segíti az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) is. Azokra a véleményekre, amelyek szerint az nhp alapvetően hitelkiváltást, -megújításra használják majd fel, úgy reagált, hogy az adatok szerint az első etap 40 százaléka ment hitelkiváltásra, 60 százalék lett új hitel. A második kör csak új hitelekre vehető igénybe - tette hozzá megemlítve, hogy a 2000 milliárdos keretet 500 milliós csomagokban helyezik ki, így menet közben lehet értékelni az eredményeket.

Bár a magyar foglalkoztatottsági ráta továbbra is az EU egyik legalacsonyabbja, immár 57 százalék felett van, a munkahelyek száma pedig a 2007-es visszaesés óta nő, ami döntően a versenyszektorhoz kötődik, azaz nem csak a közmunka pozitív hatásairól van szó. Elismerte, a külföldön munkát vállalók is javították a statisztikát.
2010 első negyedéve és 2013 első negyedéve között a foglalkoztatottak többlete így jött ki:
+40 ezer külföldön munkát vállaló
+85 ezer versenyszféra
+50 ezer közfoglalkoztatott
-20 ezer állami alkalmazott.

Előadása előtt Varga vitába szállt Chikán Attila a Világgazdaság mai számában megjelent állításaival. Ezek kapcsán megjegyezte: igaz, hogy a versenyképességi rangsorban hátrább csúszott Magyarország, de a régiós országok pozíciója is romlott, illetve hazánk általános relatív pozíciója (ezen belül az államháztartás és a külső finanszírozás helyzete) javult.