Varga Mihály rámutatott: a magyar gazdaság növekedése 2014-ben jelentősen meghaladta az Európai Unió átlagát, sőt a közép-európai országokénál is magasabb volt. "Aki el akar érni valamit, módszert keres, aki nem, kifogást" - mondta.

A magyar kormány próbálta megtalálni a módszert, ennek jegyében csökkentette például a munkát terhelő adókat - mondta a miniszter.

Az áfa-bevételek 8 százalékkal nőttek, a társasági adóból 10 százalékkal, személyi jövedelemadóból 6 százalékkal több folyt be - sorolta. Ez azt jelenti, hogy jól állítottuk be az adók szintjét - mondta.

A devizahitelek kivezetésével kapcsolatban megjegyezte, ma "nem a magyar kormánynak kell vizsgálnia a lengyel vagy a horvát példát, hanem fordítva".

A 2015-ös várakozásokról Varga Mihály elmondta: az Európai Központi Bank mennyiségi enyhítési programjából a magyar gazdaság is profitálhat, emellett importőr országként jelentős segítség Magyarországnak az alacsony olajár. A külső kockázatok közül kiemelte az ukrajnai konfliktust és a küszöbönálló görögországi parlamenti választások esetleges utóhatásait.

A feladatok között említette a hitelezés fellendítését. A miniszter megjegyezte, az állam nem tervez további akvizíciókat a bankrendszerben, bár - tette hozzá - ez nem egy lezárt piac. Kijelentette: nem cél, hogy kereskedelmi bankok tartósan állami tulajdonban maradjanak.

Surányi György volt jegybankelnök többek között arról beszélt, hogy 2013-tól jelentős lazításba kezdett a magyar jegybank - a maginflációhoz viszonyítva a reálkamat 4 százalék körüli értékről zéróra esett -, mégis defláció van ma Magyarországon. Ennek egyik oka az MNB egykori elnöke szerint az olajárak csökkenése, ami jó a magyar gazdaságnak, a másik oka viszont a súlyos belföldi kereslethiány, mert nagyon alacsony a fogyasztás és a magánszektor beruházása.